A mély recesszió és az április végén, május elején várható választások keltette bizonytalanság miatt a történelem legnagyobb adósságátalakítása is csak ideiglenes megnyugvást hozhat Görögország körül - vélik a Reutersnek nyilatkozó szakértők. A hitelezők jelentős áldozata ugyanakkor arra talán elég lehet, hogy lecsendesítse az eurózóna túlélését megkérdőjelező hangokat.

Az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácsa (Eurócsoport) ma dönt arról, hogy a fejlemények ismertében szabad utat nyit-e a 130 milliárd eurós második görög segélyprogram elindítása előtt, az IMF a héten később határoz saját hozzájárulásáról. Hiába indul el azonban minden bizonnyal egy éven belül a második jelentős támogatási akció Görögország megmentésére, az ország adóssága még a csökkentés után is a legnagyobb lesz a közös európai valutát használó országok összehasonlításában, és nincs kizárva, hogy Athén minden segítség ellenére mégis fizetésképtelenné válik, és Görögország végül az eurózóna elhagyására kényszerül.

Kapcsolódó

Valakinek elege lesz

Két oka lehet az EU-IMF segélyprogramok kudarcának: vagy a donor országoknak lesz elegük abból, hogy a görögök képtelenek teljesíteni a kedvezményes hitelekért vállalt kötelezettségeiket, köztük a brutális megszorításokat, vagy a görög társadalomnak lesz elege abból, hogy áldozatvállalása ellenére nincs eredmény - a például immáron minden második fiatal munkanélküli.

A kötvénycsere nem oldotta meg Görögország bajait. Anélkül persze nagy bajban lenne, de az ország baja az, hogy nem nő a GDP, ha ezt nem sikerül orvosolni, elviselhetetlen lesz adóssága - mondja Holger Schmieding, a Barenberg Bank vezető elemzője. A görög gazdaság 2008 óta becslések szerint 15 százalékkal rogyott meg, az így elvesző adóbevételek padlóra vitték az költségvetést is, ami visszahatva a gazdaságra tovább mélyítette a recessziót.

Máris osztogatnának

A választások előtt a népszerűségi listát vezető konzervatív pártvezér, Antonisz Szamarasz ugyan kénytelen-kelletlen belement a második csomagért szabott kőkemény feltételekbe - például a magánszférában fizetett minimálbérek 20 százalékos megvágásába -, de közölte: újratárgyalná a megállapodást, ha pártja nyer a választásokon. A közvélemény-kutatások azonban azt mutatják, hogy a győztesnek nem lesz abszolút többsége.

Ez viszont azt jelenti, hogy vagy olyan pártokkal kell kormányt alakítania, amelyek elutasítják az EU-val és az IMF-fel kötött paktumot, vagy újra a szocialistákkal kell kényszer koalícióra lépnie. Egyik sem olyan felállás, amely meggyőzné a donorokat arról, hogy a görög fél képes lesz tartani magát a megállapodásokhoz.

A lakosság többsége, ha kérdezik, még azt mondja, hogy támogatja az ország eurózóna-tagságát, ám nagyon sokan készülnek arra, hogy ennek ellenére az EU-IMF páros segítségének feltételeit elutasító politikai erőre adják voksukat. Mindez azt jelenti, hogy a közelgő választások fenntartják a Görögországgal és Európával szembeni bizalmatlanságot a piaci befektetők körében - mondja Schmieding.

Beszólhat a trojka

Még ha a konzervatív Új Demokrácia és a szocialista Pasok alakítana is kormányt, azaz lényegében fennmaradna a jelenlegi, az egyezséget megszavazó koalíció, ez sem jelentene biztosítékot a görög válságkezelés sikerére. Az új kormányra erős nyomást gyakorolnának a választók, hogy enyhítsen a szorításon, próbálja a növekedést ösztönözni. Ha ezt tenné akkor viszont könnyen előfordulhat, hogy az EU-ECB-IMF trojka válna elégedetlenné, mert azt látná, hogy nem halad megfelelően a görög vállalások teljesítése.

Egy korábbi EU-IMF jelentés már rámutatott arra, hogy a segélyprogram elbukhat, ha Athén nem hajtja végre a versenyképességet és az adóbeszedést javító reformokat, és az ország adóssága újra növekedni kezd. Egyes elemzők már most úgy látják, hogy újabb, még radikálisabb adósságátalakításra lenne szükség ahhoz, hogy az ország képes legyen törleszteni a maradékot.

Az eurózóna északi tagállaminak amúgy sem puha álláspontja emellett azért is keményebbé válhat, mert ha júliustól feláll az övezet állandó stabilitási alapja, akkor úgy érezhetik, hogy elég erős tűzfalat állítottak fel a görög válság tovaterjedésének megállítására, így nem kell mindenáron megmenteniük az országot.