Románia kormánya az elsők között reagált az energiaárak emelkedésére árkorlátozás bevezetésével. Már egy évvel ezelőtt, még az Ukrajna ellen indított orosz agresszió előtt bevezették a fogyasztói árak korlátozását, azzal az ígérettel, hogy az energiaszolgáltatóknak megtérítik az elmaradt bevételt. Most, hogy számos más európai ország hasonló intézkedést tervez, érdemes megvizsgálni, milyen tanulságokkal szolgál Románia esete – írja a Financial Times.

Amikor Bukarestben úgy döntöttek, hogy jót tesznek a fogyasztókkal, még nem számoltak azzal, hogy az orosz hadsereg megtámadja Ukrajnát, amire válaszul a nyugati országok gazdasági szankciókat vezetnek be, amire válaszul Moszkva megszüntetni európai gázszállításainak jelentős részét, ami az energiaárak további jelentős emelkedéséhez vezet. Ennek eredményeként elszállt az energiaszolgáltatóknak fizetendő kompenzáció nagysága, és a kormány elkezdett csúszni a támogatások kifizetésével. A cégek jelezték, hogy ez fizetési válságot okoz náluk, mert a vásárlóiktól nem szedhetnek be elég pénzt ahhoz, hogy maguk is vásárolhassanak az energiapiacon.

A helyzet egyre rosszabbá válik – mond a Laurentiu Urluescu, a szolgáltatók szövetsége, az Afeer elnöke. Az első ártámogatás csak júniusban érkezett meg. A kormány kétmilliárd eurót tett félre erre a célra, miközben az Afeer számítása szerint hatmilliárd kellene – annak ellenére, hogy a földgáz ára augusztus óta csökkent –, az ANRE energiaár-szabályozó hatóság pedig nyolcmilliárdot becsül. Ez utóbbi már a román GDP három százaléka. Az ANRE adatai szerint a kormány október közepéig ebből mindössze egymilliárdot utalt át a szolgáltatóknak.

Tovagyűrűző hatás

Urluescu arra figyelmeztet, hogy a pénzáramlás elakadása arra kényszerítette a vállalatokat, hogy hitelből hidalják át a pénzhiányt, ami egyes esetekben odavezetett, hogy megközelítették eladósodási korlátjukat. Ez az egész ágazatra igaz, vagy száz vállalat küszködik ezzel a problémával.

A kormány megpróbálta rátolni a költségeket az áram termelőire és a gáznagykereskedőkre oly módon, hogy 80 százalékos nyereségadót vetett ki rájuk, amennyiben bevételeik elérnek egy bizonyos szintet. Az indok ismerős: a cégek a rekordmagas áraknak köszönhetően extraprofitot tesznek zsebre. Ez azonban visszaütött: látva árrésük csökkenését a gázkereskedők tovább növelték az áraikat, miközben az energiaszolgáltatók nem kényszerítették őket árversenyre, mert úgy gondolták, hogy az államtól majd csak megjön az árkompenzáció.

A kormány tehát közvetve a magáncégek megsarcolásával akart szociális támogatásokat osztogatni a népnek, ami szétzilálja az energiaszektort és azzal a veszéllyel jár, hogy a szállítói láncban visszafelé dominószerűen döntik be a cégek egymást.

Újabb katasztrofális próbálkozás

A kormány következő próbálkozása egy úgynevezett szolidaritási csomag elfogadása volt, amelyben szét akarták teríteni az állami támogatás terheit az egész energiaágazatra. Volt benne egy kis közteher a kereskedelmi árrésekre, a gáz- és áramexportra és -importra, egy ársapka a nagykereskedelmi árakra, amit rá akartak erőltetni a vállalatokra. Ez a pakk azonban megint szándékával ellentétes hatást ért el.

Például 98 százalékos adóval terhelték az energiakereskedelmet, aminek az lett a következménye, hogy az érintett vállalatoknak, amelyeknek ez az elsődleges bevételi forrása, a bérfizetéssel is bajba kerültek. A kereskedelem majdnem teljesen leállt – mondja Urluescu. Szeptemberben egy üzlet sem köttetett a határidős áram- és gázpiacon. Ezzel az összeomlás szélére érkezett az ágazat.

Hogy mire gondol, azt mutatja, hogy bár Románia teljesen feltöltötte gáztározóit, az elspejzolt hárommilliárd köbméter energiahordozó csak az ország éves fogyasztásának negyedét fedezi, miközben az ősz elején az eltúlzott adóztatás miatt a töredékére esett az import. Pedig az azonnali szállításra vonatkozó árak jók voltak. Urluescu szerint számos szolgáltató a bezárást fontolgatja, amivel magára hagyná fogyasztóit.

És ez nem minden

Ahogy ez lenni szokott a vállalatok baja egyben a hitelező bankjaik baja is. A német kézben lévő Eon Romania arra figyelmeztet például, hogy 500 millió euró adóssága 0,5 százaléka a teljes romániai bankszektor mérlegfőösszegének. Nem hangzik jól, hogy a Romániai Bankszövetség nem válaszolt a brit üzleti lap megkeresésére, amelyben az energiaszektor hitelezésével kapcsolatban érdeklődtek volna.

Erősen aggasztja a kialakult helyzet Razvan Nicolescu volt energiaügyi minisztert. Szerinte a kormánynak el kellene döntenie, mennyi pénze van a fogyasztók energiaszámláinak csökkentésére, aztán a legnagyobb bajban lévő iparágat és a háztartásokat kellene közvetlenül támogatnia. A forrásszerzést szolgáló adókat ésszel kéne emelni.