Az ECB szerint a pénzügyi stabilitást fenyegető legfontosabb kockázatok a gazdasági sokkhatások, az államkötvénypiacon tapasztalt feszültségek, a globális pénzügyi rendszer bizonytalanságai, és az eurózóna perifériáján levő államok bankjainak finanszírozási gondjai.

A jelentés szerint a rendszerszintű kockázatok visszaestek a válság előtti szint közelébe. A mutatók és az eurózóna gazdaságának alapadataiból a pénzügyi piacokon tapasztalt feszültségek oldódása rajzolódik ki. Különösen a bankok finanszírozása vált könnyebbé, de a következő időszakban még nagy esély van arra, hogy a bankok csökkenteni fogják aktivitásukat.

A stabilitási jelentés szerint fontos lenne a megkezdett versenyképesség-javító reformok folytatása, valamint a további előrelépés az eurózónás bankunió irányába. Az ECB szerint az is fontos, hogy az európai országok hiteles garanciarendszert dolgozzanak ki a bajba jutott és támogatást igénylő bankok megsegítésére. A bankunió végső állomása egy közös betétbiztosítási rendszer kidolgozása lenne.

A világgazdaság helyzetét elemezve a jelentés megállapította, hogy egyelőre nagyobb esély van a gyengébb, mint az erősebb gazdasági növekedésre. Az ECB szerint "a globális kilábalás gyenge, és egyenlőtlenül oszlik meg az országok és a régiók között", a mérleg nyele most a gyenge gazdasági növekedés felé billen.

Az adatok szerint Európában különösen az ingatlanpiac helyzete kedvezőtlen: gyengék a növekedési kilátások, és néhány országban tovább csökkenhetnek az ingatlanárak. Belgiumban, Finnországban, Franciaországban és egyes német városokban egyértelműen felülértékeltek az ingatlanok, ez korrekcióra szorul, azonban veszélyeztetheti majd a pénzügyi stabilitást.