A görög kormány tisztviselői, illetve az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (ECB), az Európai Stabilitási Mechanizmus és a Nemzetközi Valutaalap szakértői a hét végén valamelyest közelebb jutottak ahhoz a megállapodáshoz, amely lehetővé tenné Görögország további finanszírozását - jelentette az ekathimerini.com athéni hírportál. Nagyon közel kerültek egymáshoz az álláspontok - mondta egy kormányzati forrás.

A nézetkülönbségek a nyugdíjreform és a behajthatatlan hitelek kezelése körül maradtak fenn - tette hozzá. A vita tárgya hónapok óta változatlan: hogyan lehetne elérni a görög költségvetés elsődleges - hiteltörlesztés nélküli - többletét 2018-ra három százalék körüli szintre emelni. A kulcskérdés, hogy kaphat-e (újabb) hitelkönnyítést az ország, mert ha igen, akkor ennyivel kevesebb megszorítást kellene elviselnie.

Nem, nem, nem

Az adósságokkal kapcsolatban Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a hét végén hűtötte a kedélyeket. Szerinte néhány héten belül összejöhet a megállapodás adósságkönnyítés nélkül is. Szerinte a hitelek ügye helyett többet kellene beszélni arról, hogyan lehetne versenyképesebbé tenni a görög gazdaságot. Emlékeztetett arra, hogy a kölcsönök futamideje eléri 35 évet és a kamattörlesztésre tízéves haladékot adtak a hitelezők.

De, de, de

Nikosz Pappasz államminiszter, Alekszisz Ciprasz miniszterelnök jobbkeze viszont kitart a kormány álláspontja mellett, miszerint nincs kiút az adósság mérséklése nélkül - derül ki a Bloombergnek adott interjújából. Szerinte az EU és Athén álláspontja közel áll egymáshoz, a gond az IMF elvárásaival van.

A Valutaalap azt akarja, hogy csökkentsük, a közalkalmazottak bérét, könnyítsük meg az elbocsátásokat, mérsékeljük a nyugdíjakat - fogalmazott. Ezek a lépések kiütnék a gazdaságot, lehetetlenné tennék, hogy kihasználjuk az adósságkönnyítésnek köszönhető gazdaságélénkítő hatást.

Eközben az IMF nem tudja garantálni, hogy a hitelezők elengedik a terhek egy részét. Más szóval azt várja, hogy kiugorjunk az ötödikről, miközben - az adósságcsökkentés hangoztatásával - jutalmul felkínálnak némi fagyit, ha megtesszük ezt.

Ellentét és ellentét

Ezeknél is nagyobb gondra hívja fel azonban a figyelmet a Kathimerini nyomtatott angol változatának szerkesztőségi cikke. A lap újságíróinak tapasztalata szerint mind a görög üzletemberek, mind a magánemberek türelme elfogyott az uniós segítséggel kapcsolatban. Nem az eleve elégedetlenkedőkről van szó, hanem azokról, akik kifejezetten EU-pártiak.

Az IMF tisztviselőinek kiszivárogtatott beszélgetése, amelyen arról társalognak, hogy az EU Görögország államcsődjének kockáztatására is képes, csak hogy ne kelljen elengednie követelése egy részét, rávilágított egy kínos tényre. Nem csupán azért akadozik a segélyprogram végrehajtása, mert ellentét van az adós és a hitelezők között, hanem azért is, mert a hitelezők meccseznek egymással.

Ejnye-bejnye

Az európai vezetés azért hezitál a könnyítéssel, mert attól tart, hogy az eurótagállamok egyes parlamentjei nem szavaznák meg az adófizetőik pénzéből nyújtott kölcsönök lefaragását. Emellett egyes eurózónatagok szegényebbek, mint Görögország, így a könnyítés morális kockázatot is hordoz magában.

Még kínosabb, hogy olyan az ügytől távol álló szempontot is figyelembe vesznek, miszerint a brit függetlenségi népszavazás előtt rendezni kellene a görög helyzetet - és a bevándorlási válságot -, hogy ezzel meghozzák a britek kedvét az EU-ban maradáshoz. Mindezt a görög közvélemény is látja.

Drachmát nekünk!

Az Ekathimerini szerkesztői úgy érzékelik, hogy egyre több hagyományosan uniópárti, a megszorításokat - az euró megtartása érdekében - elfogadó ember elégedetlen az EU hajthatatlanságával. Azzal, hogy csak további adóemelésekkel és a szociális kiadások újabb csökkentésével tudják elképzelni a Görögország gondjainak orvoslását.

Úgy látják, hogy ez a megközelítés csak a gazdaság stagnálásához vezet. Az üzletemberek immáron hajlamosak nyilvánosan arról beszélni, hogy a drachma visszahozatala kellő növekedési ösztönzőként működhetne.

Sok volt

Panaszkodnak az újabb és újabb megszorítások keretében elfogadott adóváltozások miatt bizonytalanná vált üzleti környezetre és arra, hogy az adóhatóság az új keletű szigorúság jegyében évtizedekre visszamenőleg kérnek adatokat tőlük.

A számok adnak némi magyarázatot az elkeseredésre. A pénzügyminisztérium adatai szerint Görögország 2010 óta a GDP 36 százalékát elérő kiigazítást hajtott végre, ami 62 milliárd euróval javítja költségvetési egyenlegét. Ehhez képes nem sok az az 5,5 milliárd euró, amelyről a jelenlegi tárgyalások folynak.