Lukasz Papadémosz görög miniszterelnök minden erőfeszítése kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a kormányát támogató három párt, a szocialista Pasok, a konzervatív Új Demokrácia és a szélsőjobboldali Laos vezetői megállapodjanak a 130 milliárd eurós második EU-IMF segély csomag feltételrendszeréről. Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter így majd hogy nem üres kézzel utazott el ma Brüsszelbe, ahol részt vesz az eurózóna pénzügyminisztereinek délutáni tanácskozásán - jelentette a BBC.

Papadémosz azt nyilatkozta a pártvezetőkkel folytatott tárgyalása után, hogy további egyeztetésre van szükség az EU-IMF-ECB hármassal a görög vállalásokról, egy athéni kormánytisztviselő szerint további 15 napjuk van a döntéshozóknak arra, hogy megállapodjanak a nyugdíjak lefaragásáról, amelytől összesen évi 300 millió euró megtakarítást várnak.

A szélsőjobb látványosan kivonult

Georgiosz Karatzaferisz, a Laos vezetője látványosan elhagyta a tegnap éjszakába nyúló tárgyalásokat, és egyelőre nem világos, hogy vissza óhajt-e térni vagy sem. Antonisz Szamarasz, a közvélemény-kutatások szerint jelenleg 31 százalékos támogatottságot élvező konzervatívok vezére ellenzi a kiegészítő nyugdíjak mérséklését.

A 2010-11-es válságkezelést levezénylő, ezért 2009. őszi 44 százalékos támogatottságukból már csupán nyolcat megőrző szocialisták első embere, Georgiosz Papandreu volt kormányfő viszont az alapnyugdíjak értékének megőrzéséhez ragaszkodik - írta a Financial Times (FT) az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva. A nyugdíjügy azért kritikus, mert a görög kisnyugdíjasok a legnagyobb vesztesei a vártnál nagyobb gazdasági recessziónak és aktív szavazói lesznek az áprilisi választásoknak.

Tizenötezer állás huss, elszáll

A tegnapi tárgyalásokról kiszivárgott hírek alapján a BBC felsorolja, miben jutottak egyezségre a felek. A minimálbért 22 százalékkal, 751 euróról 600 euróra csökkentik. (Megjegyzendő, hogy a Görögországhoz hasonlóan EU-IMF segítségben részesülő Portugáliában például 566 euró a minimálbér.)

Elbocsátanak 15 ezer embert 2012 végéig a közszolgálatból - tavaly 30 ezres leépítésbe ment bele a kormány, de ehelyett rendelkezési állományba helyezte az embereket, ami azt jelenti, hogy még hónapokig kapják fizetésüket, amíg az állam más munkát keres nekik a közszolgálatban. Vagy legalábbis úgy tesz, mintha tudna nekik másik állást ajánlani.

A 13. és 14. havi fizetés, amelyet karácsony és húsvét táján szoktak kapni a magánszféra dolgozói, megmarad. A függőben hagyott nyugdíjügyben a kormány a kiegészítő nyugdíjak 15 százalékos lefaragását kezdeményezte.

Az európai jegybankot is meg kell kopasztani

Európai tisztviselők és az görögöket támogató donor országok vezetői abban bíznak, hogy az Európai Központi Bank (ECB) is besegít a görög adósságok leírásába, ugyanis hiába vállalnak a magánhitelezők az októberben kért 50 százaléknál nagyobb, hírek szerint 70 százalékos buktát, még ezzel sem lehet 2020-ra a GDP 120 százalékára leszorítani az adósságállományt.

Az FT úgy tudja, hogy az ECB egyelőre nem adta be a derekát. A bank 40 milliárd euróért vásárolt görög állampapírokat, amelyek névértéke 55 milliárd euró. Az elképzelések szerint Athén az európai stabilitási eszköztől (EFSF) felvett hitelből az előbbi értéken vásárolná fel a kötvényeket, amivel újabb 15 milliárd eurót vághatna le tartozásaiból, miközben az európai jegybank csak elmaradt hasznát sirathatná.

A magánhitelezőket képviselő IIF pénzügyi lobbi szervezet szóvivője szerint egyébként jól haladnak a tárgyalások az athéni kormánnyal - írta a BBC. Újra kiszivárogtatták azt az egy hónapos hírt, miszerint a pénzintézetek jelenlegi görög papírjaik helyett 30 éves futamidejű új kötvényeket és - kvázi készpénzként, azaz azonnal jó áron pénzzé tehető értékpapírként - az EFSF kötvényeit kapnák.