Adott egy vállalkozás, amely ugyan rendben leszállította a megrendelt szolgáltatást, árut, hiába várja, hogy a vevő kifizesse az ellenértéket. Ha a többszöri felszólítás és a korábbi írásunkban említett egyéb trükkök nem vezetnek eredményre, jöhet a felszámolási eljárás kérelmezése, ám van, hogy ez sem akar működni. A bíróság ugyanis érdemi vizsgálat nélkül elutasította eddig a felszámolási kérelmet, ha az adós a tértivevényes, a felszámolási eljárás kezdeményezésére vonatkozó figyelmeztetést is tartalmazó fizetési felszólítást nem vette át.

A helyzet azonban nemrégiben változott, részben a postatörvény módosításának, részben pedig a körbetartozásokat csökkenteni hivatott törvénymódosításoknak köszönhetően - tudtuk meg Molnár Györgytől, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete (FOE) elnökétől. A szakember hozzátette: ha az adós az első és a második figyelmeztetés után a harmadik, tértivevényes levelet sem veszi át, a küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni, azaz benyújtható a bírósághoz a felszámolási kérelem. Még egyszerűbbnek tűnik az a megoldás, ha simán ajánlott levélben küldi a pénze után futó cég adósának a felszólítást, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerint ugyanis az ilyen küldeményt - ellenkező bizonyításig - a feladástól számított 5. munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. Az adós persze vitathatja a tőle várt összeget, illetve a követelés jogalapját, természetesen megfelelő dokumentumokkal alátámasztva, de ennek csak legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig van helye, akkor is írásban. Amennyiben viszont az adós vitatása elkésett, a tartozást ki kell egyenlíteni, ám ez nem minősül tartozáselismerésnek, vagyis a fizetés a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.

Molnár a körbetartozások csökkentését célzó törvénymódosítások között azt is kiemelten fontosnak tartja, hogy az építési tevékenység esetén - ha a felek eltérően nem rendelkeznek - vállalkozót a megrendelő tulajdonát képező,
a szerződés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlanon díjkövetelése erejéig jelzálogjog illeti meg. Ez fontos lehetőség, ám az más lapra tartozik, hogy ki él vele, és ki nem - árnyalja a képet a szakember. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az ingatlan, amin a munka zajlik, nem a fővállalkozó tulajdonában van, vagy ha igen, olyan alvállalkozó nem kap megbízást, amelyik ragaszkodik jelzálog-jogához. (A megrendelő tulajdonát képező ingatlannak kell tekinteni azt az ingatlant is, amelynek tulajdonosával való viszonyában a megrendelőnek, vagy a megrendelőhöz való viszonyában a tulajdonosnak többségi befolyása áll fenn, illetve amelynek tulajdonosa és a megrendelő ugyanazon jogi személy többségi befolyása alatt áll.)

Visszatérve a felszámolási eljáráshoz, Molnár György meglehetősen kellemetlen tortúrának nevezte a procedúrát, hiszen amint elindul, odakerül a cégnév mellé az árulkodó f.a. jelzés. Bár a köznyelvben a csőd egyértelműen negatív csengésű fogalom, a felszámolás pedig inkább semleges, a szakember határozottan csődpárti. A csődeljárás ugyanis a hitelezőkkel való megegyezés jogi kereteit biztosítja, s bár körülményesebb, mint a felszámolás, kisebb arányban jár a cég teljes eltűnésével, törlésével - hangsúlyozza az elnök. Molnár úgy véli: ha az átmenetileg nehéz gazdasági, pénzügyi helyzetbe került cégek vezetői, tulajdonosai időben megkezdenék a csődeljárást, aminek révén kilábalhatnának a bajból, kevesebb társaságnak kellene megszűnnie. Ma a legtöbb cég pénzügyi nehézségek esetén különalkukkal próbál túlélni, de ha egy zsákon lévő 100 lyukból 80-at sikerül is befoltozni, a többi 20 végzetes lehet - mondja a FOE elnöke.
A szakember furcsállja, hogy bár a módosított csődtörvény szerint az adós a korábbi legalább 60 és legfeljebb 90 nap helyett immár akár 120 napos időszakot is megjelölhet a fizetési haladékra, a változtatás eddig nem keltette fel az érintettek érdeklődését.

Molnár szerint egyébként új csődtörvényre volna szükség: a jogszabálynak arról kellene rendelkeznie, hogy a csődeljárás minden más procedúrát megelőzően elindítható legyen, aminek révén a cég megszűnése nélkül tisztességes megállapodás jöhetne létre, a reorganizáció lehetőségével.