Megkövetjük Olvasóinkat, mindazokat, akik 2013 október 16-án a Napi.hu oldalán a Napi Gazdaságban aznap megjelent "Norvégia is figyelheti a Hernádi-ügyet" című cikket olvasva netán úgy gondolták, a hangsúlyozottan feltételes módban fogalmazó cikkíró tényeket - sőt, megtévesztő tényeket - közöl, fondorlatos módon vélemény-formába öntve.

Olvasóinkról eddig azt tételeztük föl - miként ezután is -, hogy különbséget tudnak tenni egy nyomtatott vagy online-újság hírközlése (X papír árfolyama y százalékkal esett, A. B. vezérigazgató azt nyilatkozta, Z. hivatal közzétette az inflációs előrejelzését stb.) és a cikkíró véleménye (fontolóra veheti X-részvény eladását egy alap, az alap etikai szabályzata érzékenyen érintheti X részvényt, stb) között. Online újságként eddig úgy véltük, az is feladatunk, hogy más hazai vagy külföldi médiumok, netán kormányzati hírügynökségek, szervek információit, megnyilatkozásait - ha azt relevánsnak ítéljük - minél gyorsabban megosszuk olvasóinkkal (persze a forrás megjelölésével), és rájuk bízzuk, mennyire adnak azoknak hitelt. Ezentúl, ígérjük, sokkal óvatosabbak leszünk...

Kapcsolódó

A tőkepiac felügyeletét alig néhány hete ellátó Magyar Nemzeti Bank (2013 november 15-én keltezett H-PJ-III_B-44/2013 számú határozatában) mind a Napi.hu-t, mind a Napi Gazdaság Kiadót 3-3 millió forintos piacfelügyeleti bírsággal sújtotta. Az indoklás szerint a Norvég Állami Olajalap esetleges - a horvát korrupciós ügy által motivált - Mol-részvény eladási szándékát latolgató ominózus cikk alkalmas volt a piac befolyásolására. (Aznap reggel a Mol árfolyama valóban esett másfél óra alatt 850 forintot, majd miután a Napi.hu a cikket a Mol mindezt spekulációnak minősítő reagálásával kiegészítette, emelkedésnek indult.)

A határozat megállapította, hogy "a cikkben foglalt tényállítások önmagukban valósak...ezen - önmagában és egyenként valós, bárki számára nyilvánosan hozzáférhető- információk ismertetése kapcsán a cikk túlnyomórészben a Mol részvény piacára nézve leginkább szélsőséges forgatókönyv, a Mol részvények Olajalapból történő kizárásának lehetőségét vizsgálta... a cikkben vázolt gondolatmenet alátámasztottsága, valamint a levont radikális végkövetkeztetés súlya között jelentős aránytalanság húzódik."

Túl azon, hogy a cikk végkövetkeztetése ("mindez csupán egy a reális lehetőségek közül az, hogy esetleg valamilyen szankciót alkalmaznak a céggel - Mollal - szemben") a köznapi szóhasználat szerint aligha meríti ki a "radikális" terminust, a felügyeleti jogkörben eljáró jegybank alighanem precedens-értékűnek szánt döntése a sajtónyilvánosság szempontjából aggályosnak tűnhet.

Távol áll tőlem, hogy egy - fellebbezési lehetőséget amúgy jogszabályi okból sem biztosító - határozattal vitatkozzak (bírósági megtámadás jogának gyakorlására még van 20 napunk), ráadásul a véleményemet is igyekszem fokozott óvatossággal kifejteni, lehetőleg nem befolyásolva senkit. Azonban így is eszembe jut, hogy mit tegyen a jövőben egy olyan médium, ha például az általa szervezett konferencián egy vezető politikai szereplő - például egy kormánypárt alelnöke - Magyarországot az akkor éppen (2010 júniusában) válságban lévő Görögországhoz hasonlítja, aminek következtében napon belül nyolc forintot drágul az euró a piacon. Lehet, hogy nem kellett volna megírnunk... De akkor elzárjuk olvasóinkat egy lényeges, a piacot valóban és egyértelműen befolyásoló véleménytől, kárt okozva nekik. Vagy tiltsuk el szerzőinket attól, hogy a tőzsdei cégekről gondolkozzanak, felvásárlási lehetőségeket, számszerű tényekből levonható következtetéseket, alternatívákat latolgassanak, osszanak meg az olvasókkal? De akkor mire való a sajtó, hiszen a cégek által magukról kötelezően előírt információkat a tőzsde vagy éppenséggel a felügyeleti funkciót ellátó jegybank honlapján is elolvashatják...

Én azért bízom abban, hogy nem lesz ennyire sötét a jövő, és remélem, még sok - megalapozott, tényekkel alátámasztott - véleményt, hipotézist, esélylatolgatást oszthatunk meg azokat helyükön kezelni tudó Olvasóinkkal!

Korányi G. Tamás főszerkesztő