2010-ben a versenyszférában a 2009-es válság során elbocsátottak jelentős része újra munkához juthatott, az év folyamán 73 ezer új munkahely keletkezett, elsősorban az exportáló vállalkozásoknál (az ipar 689 ezer főt foglalkoztat, 2011 májusában 29 ezer fővel többet, mint egy éve). A GKI szerint több állás is keletkezett volna, ha egyebek mellett (visszamenőleges) válságadókkal vagy a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosításával egyes szektorok nem kerültek volna kedvezőtlen helyzetbe.

A válságadókkal sújtott vállalkozások ugyanis az adót megpróbálták ellentételezni, akár elbocsátásokkal is, s összességében több ezer embert bocsátottak el. Az adópolitikai változások pedig elvettek az átlag fogyasztótól, akik kevesebbet fogyasztanak, az magasabb jövedelműek viszont attól, hogy több pénzük lett, nem költenek többet, inkább megtakarítanak (törlesztik hiteleiket) vagy külföldön költik el többlet jövedelmeiket. Ez azonban a gazdaságkutató szerint nem javít sem a válsággal küzdő, 112 ezer embert foglalkoztató építőiparon, sem a kereskedelmen, amely az egyik legnagyobb foglalkoztató 338 ezer fővel.

2011. május végéig 9600 (nettó) új munkahely keletkezett átlagosan, decemberhez képest pedig 22 ezer - az újraindult, jellemzően részmunkaidős közfoglalkoztatás adatait is beleértve. Ezen belül a versenyszféra - a költségvetési és a nonprofit szektoron kívüli foglalkoztatók - átlagosan 43 ezer munkahelyet hozott létre (december óta viszont csak 21 ezret).

A jelenlegi adórendszerrel, támogatási politikával, EU forrásokkal azonban ennél több nem is jöhet létre, hiszen igen dinamikus exportbővülés mellett gyakorlatilag stagnál az összlétszám - vélik a GKI kutatói. A belföldi piac stagnál, illetve csökken, a hitelterhek megroppantják a háztartásokat, így, ha tehetik, inkább kevesebbet fogyasztanak.

Ha viszont nincs növekedés a belső piacon, akkor marad a kivitel, de ez is keresleti problémákba ütközik. Emellett a kutatók szerint az is látszik, hogy a kivitelre termelők inkább tőkeigényes termelést folytatnak, s alig-alig kell új munkavállaló.

A jelenlegi munkanélkülieket a GKI szerint közmunkaprogramok helyett képezni kellene, valódi ipari munkahelyi tapasztalatot kellene adni nekik, amelyet az árokásás, az erdészeti tevékenység, de még a stadionépítés sem ad meg, hiszen a versenyszférának nem ezekre a képességekre és gyakorlatokra van szüksége.

Ezek alapján a gazdaságkutató arra következtetésre jut, hogy így legföljebb 1 millió állami - jellemzően részmunkaidős, egy-két hónapig tartó, de a statisztikában szépen virító - munkahely lesz 10 év múlva, ha egyáltalán lesz.

Forrás: GKI Gazdaságkutató Zrt.