A Magyar Közlönyben megjelent a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. (Mód.) törvény, amelynek 22. szakasza július 26-ától hatályon kívül helyezi a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény azon előírását, hogy az igénylő azon a napon, amelytől a nyugellátás folyósítását kéri, nem állhat biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban - hívja fel a figyelmet a Perfekt adótanácsadói szakblog. Ez azt jelenti, hogy az említett időponttól igényelt nyugellátások tekintetében megszűnik a biztosítási jogviszony megszüntetésének a kötelezettsége, ami az esetek többségében ez ideig is csak egyszerű adminisztratív akadály volt - jegyzik meg.

Ugyanakkor viszont változatlanul hatályba marad az a szabályozás (Tny. 83/C. paragrafus), hogy az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas

Kapcsolódó

  • közalkalmazotti jogviszonyban,
  • kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,
  • bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban,
  • a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

A Perfekt szakemberei kiemelik továbbá, hogy nem módosulnak a rokkantsági ellátás, illetve rehabilitációs ellátás igénylése vonatkozásában a keresőtevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások. Ezzel szemben a korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság érdekében (a Mód.tv. 49. §-ának köszönhetően) mostantól szintén nem kell a jogviszonyt megszüntetni.

A módosítás mind a nyugdíj, mind a korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság esetében a július 25-ét követő kezdőnappal benyújtott igényeket érinti, így aki a nyugellátást ezt megelőző dátummal kérte, a korábbi szabályok szerinti feltételeknek kell megfelelnie - hangsúlyozzák a szakértők.

Csak szja-t kell fizetni

A másik fontos megjelent jogszabály az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény, amely 2019. január 1-jétől törli a biztosítottak köréből azokat a munkaviszonyban álló dolgozókat, akik sajátjogú nyugellátásban részesülnek. A változás kizárólag a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjasokat érinti, tehát például a közalkalmazottként munkát végző, vagy egyéb munkavégzésre irányuló (például megbízás) jogviszonyban álló társadalombiztosítási jogállása nem módosul - mutat rá a szakblog.

A szabály hatályba lépését követően (tehát jövő év január 1.) a nyugdíjas munkavállalók munkabérét kizárólag személyi jövedelemadó terheli majd, tehát nem kell tőlük semmilyen járulékot vonni, illetve nem kell utánuk szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni. E jogviszonyukból származó jövedelmüket nem kell az esetleges kereseti korlát (ami a korhatárt be nem töltött nyugdíjasokat érinti) számításánál figyelembe venni.

Ugyanakkor e jogviszonyuk alapján nem lesznek jogosultak semmilyen társadalombiztosítási ellátásra sem, tehát nem kaphatnak 0,5 százalékos nyugdíjnövelést, illetve elveszítik baleseti ellátásra való jogosultságukat - hívja fel a figyelmet a Perfekt blog.

A szakértők szerint a változás azt is jelenti majd, hogy a (rugalmas) kisvállalkozásokban kiegészítő tevékenységű társas vállalkozói jogviszony helyett lényegesen célszerűbb lesz munkaviszonyban közreműködni, illetve háttérbe szorulhat a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tagi munkavégzés is.

Képünk forrása: Napi.hu/Szabó Dániel