Ha kiszűrjük a Magyarországra jellemző alacsonyabb árszint és hosszabb munkaidő hatását, egy itteni dolgozó átlag 32 százalékkal kevesebb hozzáadott értéket teremt egy átlagos uniós munkavállalónál – idézi az Európai Bizottság napokban közzétett, Magyarországról szóló jelentését a Népszava.

Az alacsony termelékenységet mutatja az is, hogy a 2004-as uniós csatlakozás óta a hazai gazdaság egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 63 százalékáról 2021-re 76 százalékig emelkedett. 17 év alatt tehát 13 százalékponttal növeltük fejlettségünket. Az elmúlt években a gazdasági növekedés a munkaerő-állomány, vagyis a foglalkoztatás növekedésének volt köszönhető.

Kapcsolódó

Ugyanakkor a munka termelékenységének uniós átlaghoz viszonyított elmaradása 2010 óta nem csökkent. Ennek eredménye, hogy egy magyar munkavállaló bármely átlagos uniós társánál harmadával kevesebb hozzáadott értéket állít elő. A jelentés szerint a magyar gazdaságnak a munka- és erőforrás-igényes összeszerelési tevékenységek helyett egyre fejlettebb és termelékenyebb feladatokat kellene végeznie a világ értékláncain belül. 

Palkovics László ipari miniszter szerint a belföldi termelésben a high-tech termékek aránya éppúgy 70 százalék, mint Németországban vagy Dániában. Az uniós jelentés szerint a magyar gazdaságnak jót tenne a nagyobb és szabad verseny. Ám ez pont ellentétes a kormány gazdaságpolitikájával, vagyis a "nemzeti tőkés osztály" létrehozásával.

A belterjes támogatásokon túl a magyar gazdaság versenyképtelenségnek másik oka, hogy európai versenytársaikkal összehasonlítva a magyar vállalkozásokra kevésbé jellemző az innováció vagy a digitális eljárások alkalmazása. Például a kis- és középvállalkozásoknak csak a harmada vesz igénybe legalább háromféle informatikai megoldást, szemben az 55 százalékos uniós átlaggal.