Uniós szinten nagyon rosszul állunk jelenleg a minimálbér tekintetében, ugyanis a magyarnál csak a bolgár alacsonyabb az Eurostat adatai szerint. A bruttó minimálbér jelenleg 232 000 forint, míg a garantált bérminimum 296 400 forint. Adókedvezmények nélkül ezek nettó értéke 154 280, illetve 197 106 forint – legalább ennyit kell fizetni egy teljes munkaidőben dolgozónak attól függően, hogy van-e végzettsége, vagy nincs.

Csütörtökön volt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) Monitoring bizottságának legutóbbi ülése, amelyen téma volt a minimálbér megemelése is. A legkisebb bér összegét minden év végén felülvizsgálják, most azonban úgy néz ki, hogy már a decemberi fizetések is emelkedhetnek – azt azonban fontos megjegyezni, hogy ez a fizetés csak januárban érkezik a számlákra. Megállapodás azonban továbbra sincs.

A jelenlegi állás szerint úgy néz ki, hogy

  • a 15 százalékos minimálbér-emelés után a kötelező legkisebb munkabér bruttó 266 800 forintra emelkedne (nettó: 177 422 forint);
  • míg a szakmunkás-minimálbér 10 százalékos emelkedése bruttó 326 040 forintra növekedhetne (nettó: 216 817 forint).

A legkisebb bért mindhárom fél (kormány, munkáltatók, munkavállalók) elfogadja, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) azonban jelenlegi formában nem támogatja a garantált bérminimum emelését, hiszen így nem tudják megőrizni reálértéküket.

„Egy-két fék behúzásra került a tegnapi egyeztetésen” – mondta el lapunk kérdésére Zlati Róbert, az MSZSZ elnöke.

Az Economx megrendelésére a Pulzus Kutató által készített felmérés rámutatott, hogy a magyarok többsége (39 százalék) úgy véli, hogy nettó 300 ezer forintnak kellene lennie a legkisebb hazai bérnek teljes munkaidőben dolgozók esetében. A részletes eredményeket itt nézheti meg. Ez a jelenleg érvényben lévő minimumnak majdnem kétszerese lenne egyébként.

Megkérdeztük az MSZSZ elnökét, mit gondol, mennyi lenne az ideális legkisebb jövedelem hazai viszonylatban.

  • A mediánbér (bruttó 423 400 forint) és az átlagbér (bruttó 529 600 forint) figyelembevételével az irányelvi értéknek a 250-260 ezer forint közötti érték felelne meg – mondta. Kiemelte: ez mostanra vonatkozik, erre még rájönne az emelés ideális esetben.
  • „Természetesen, az lenne a jó, ha Magyarországon nem lenne 300 ezer forintnál kevesebb a fizetése senkinek. De ez ma még sajnos nem reális a magyar gazdaság, illetve a munkáltatók helyzete alapján. Az biztos, hogy ez elérhetetlen 2024-re.” – hangsúlyozta.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja, hogy a minimálbért és a garantált bérminimumot egyaránt 15 százalékkal meg kell emelni. Nem véletlenül kérik ezt, hiszen azzal zárulna az olló a minimálbért keresők és a garantált bérminimumért dolgozók között.

„Ez lenne egy méltányos emelés a jövő évre vonatkozóan, hiszen ezzel a megvalósult reálbércsökkenést, a jövő évi inflációt is lehetne kompenzálni” – húzta alá Zlati Róbert. Emellett reálbérnövekedést is megvalósíthatna, és egyébként segíthetné a megfelelést az uniós minimálbér irányelvekhez.

Egyszer már bejelentették, de mégsem

Minden bejelentés alapján úgy tűnt még az elmúlt egy hétben, hogy most csütörtökön meg lehet a megállapodás a minimálbér emeléséről.

Hollik István, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója végleges bérmegállapodásról írt a múlt héten. Eredeti Facebook bejegyzésében azt írta „Hiába ágált ellene a dollárbaloldal, még idén 15%-kal emelkedik a minimálbér!”, később módosította a posztot, és helyette ez a mondat szerepelt: „Hiába ágált ellene a dollárbaloldal, még idén 15%-kal emelkedhet a minimálbér!”.

Nem mindegy azonban, hogy emelkedik vagy emelkedhet valakinek a bére. A szerkesztési előzményeknél egyébként az is látszik a Facebookon, hogy az első verzióban még a dollárbaloldal kifejezés sem szerepelt Hollik bejegyzésében.