Miután folyamatosan csökkenő inflációs adatról számol be a Központi Statisztikai Hivatal, kíváncsiak voltunk, miképpen állunk régiós szinten az árakat tekintve. Segítségül hívtuk tehát a mindig megbízható Numbeo ár-összehasonlító oldalt, hogy megnézzük, hol is helyezkedik el hazánk a cseh-szlovák-lengyel-magyar tengelyen.

A boltokban jól állunk, az étterem nálunk a legdrágább

Kezdetnek megvizsgáltuk a bolti árakat, igyekeztünk mindenből válogatni virtuális bevásárlókosarunkba. Olyan alapvető termékeket néztünk, mint tej, kenyér, paradicsom, krumpli, csirkemell, sajt, banán, ásványvíz, de nem feltétlen szükséges termékekből is válogattunk, mint például a sör vagy a cigaretta.

Kapcsolódó

Ha alaposan megnézzük a táblázatot, láthatjuk, hogy Pozsonyban kell a legtöbbet fizetnünk az élelmiszerekért. A 10 felsorolt kategóriában 7-nél a szlovák árak a legmagasabbak az alapvető élelmiszereket tekintve, de érdekes, hogy pont a luxusterméknek számító alkohol és cigaretta az, amihez olcsóbban hozzájuthatnak a pozsonyiak más régiós ország lakosaihoz képest.

Prágában a csirkemell filé és a cigaretta viszi a prímet, s meglepő módon még a budapesti áraknál is olcsóbban vehetnek meg sok terméket.

Számunkra jó hír, hogy a magyar adatok egyik kategóriában sem mutatnak kirívó értéket. Mindössze 2 termék esetén – banán, krumpli – jelzi az összehasonlító oldal, hogy első vagyunk, ám a banán és a krumpli ára holtversenyben áll az élen a szlovákokkal.

xx
Kép: Economx

Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyenek az éttermi árak – hiszen nemcsak otthon, hanem étteremben is eszünk –, ennek alapján egy középár kategóriás egységben 2 fő részére egy vacsoráért

  • Prágában 47,17 eurót (18 400 forintot),
  • Pozsonyban 50 eurót (19 500 forintot),
  • Budapesten 51,42 eurót (20 ezer forintot),
  • Varsóban 46,07 eurót (18 ezer forintot)

kell átlagosan fizetni a lakosoknak.

Csalóka az olcsó rezsink

Nem csak ennünk kell azonban, hanem kötelező költségeket is fizetni, emiatt megnéztük a V4-es országok rezsijét is. Nyilván mindenki a saját számláin háborog, de ha meglátjuk a környező országok rezsiszámláit, nyomban rájövünk, hogy mi a kanyarban sem vagyunk.

Az alapvető rezsiköltségeket (áram, hűtés, fűtés, víz, szemét) illetően Varsóban kell a legtöbbet kiadni, ahol 109 ezer forint terheli az állampolgárokat. Alig van ettől lemaradva Prága (107 ezer forint), majd Pozsony következik 89 ezer forinttal, végül egy nagyobb szakadék után a budapestiek jönnek 56 ezer forintos költséggel.

Természetesen mindenki tudja, hogy van, ahol csak a fűtés 56 ezer forint, de a Numbeo oldala nem feltétlen a 200 négyzetméteres házak felfűtését veszi alapul, hanem a rendszerükbe bejelentett valamennyi rezsit beszámítják, tehát még a 40 négyzetméteres lakásokat is.

Pozsonyban aranyárban mérik az internetet, egy olyan előfizetésért, amelyhez 10 gigabyte felhasználható adatot kapnak, mintegy 11 ezer forintot kell fizetniük, majdnem ennyit adnak a csehek is (10 100 forint), s míg még mi, magyarok is fizetünk mint a katonatiszt (8600 forintot), addig a lengyelek kis túlzással, ingyen – 3300 forintért – netezhetnek telefonjukon.

Az otthoni internet előfizetést tekintve ugyancsak a szlovákok csengetik a legtöbbet (7700 forint), a további sorrend pont ugyanaz, mint a mobilnetnél, a listán másodikak a csehek (7500 forint), majd jönnek sorban a magyarok (5900 forint), majd végül a lengyelek (5100 forint).

Brutális ingatlanárak az egész régióban

A Numbeo árösszehasonlító oldal szerint a régióban Magyarországon lehet egy fővárosi ingatlanhoz a legolcsóbban hozzájutni: hazánkban ugyanis 1,4 millió forint az átlagos négyzetméter ára egy lakásnak. Utánunk megosztott második helyezéssel áll Pozsony és Varsó (1,9 millió), a legdrágább lakásokat pedig Prágában találhatjuk 2,5 milliós négyzetméteráron.

Amellett, hogy a magyar fővárosban eszement bérleti díjakat diktálnak a tulajdonosok, a V4-ek között ebben a kategóriában is mi állunk a legjobban,

a Numbeo szerint 227 ezer forintot kell havonta fizetni Budapesten egy 1 hálószobás lakásért. Pozsonyban ugyanez 269 ezer forintba kerül, majd jön egy óriási ugrás, ahol a második helyen Prága áll 366 ezerrel, végül Varsó, ugyanis a lengyel fővárosban átlagosan 386 ezer forintot kérnek el a főbérlők.

De mennyi pénzünk van minderre?

Eddig a pontig örülhettünk a magyar adatoknak, most jön a fekete leves. Hiába állunk jól ugyanis a régióban a tej vagy a kenyér árával a többiekhez képest, nálunk keresnek legkevesebbet az emberek.

Az Európai Unió Statisztikai Hivatala szerint a magyar minimálbér havonta nem éri el a 700 eurót (696,97 – 272 ezer forint). Még az utánunk következő szlovákok is 50 (750 euró – 293 ezer forint), illetve a második helyezett csehek is 66 euróval (766,44 – 299 ezer forint) többet keresnek havonta. A lengyelek és a magyarok között pedig már olyan különbség van (977,53 eurót, tehát 381 ezret keresnek a lengyelek), hogy a drasztikus ingatlanár különbség is rögtön érthetővé válik.

Ennél még szomorúbb, hogy nemcsak a régióban állunk rosszul, hanem uniós szinten is pocsék a magyarok fizetése. Az egész Európai Unióban csak a románok és a bolgárok állnak rosszabbul nálunk,

míg előbbinél 663 euró  (259 ezer forint) a fizetés, utóbbinál 477 euró (186 ezer forint).

Az Eurostat adatai láttán meg is néztük gyorsan Budapest és a szomszédos Bukarest viszonylatában az élelmiszerárakat: a tej litere közel 200 forinttal olcsóbb, ugyanez a helyzet az egy kilós kenyérrel, a 12 darabos doboz tojásért 250 forinttal kell kevesebbet fizetni Romániában. Ha a tételeket egyesével végignézzük, máris értelmet nyernek azok a híradások, miszerint a magyar-román határ mentén lévő települések lakosai közül egyre többen mennek át Romániába vásárolni.