Magyarországon az idei év első negyedévében, az egy évvel korábbihoz képest 20 százalékkal, 3,6 ezerre csökkent a lakásépítések száma. Utoljára 2018 első negyedévében épült ennél is kevesebb lakás az országban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idei első negyedévet összegző adataiból.

Budapesten kívül még 8 vármegyében csökkent, 11-ben pedig emelkedett az átadott lakások száma. Az országos csökkenés hátterében döntően a fővárosban tapasztalt jelentős visszaesés áll, amit nagyrészt a jelentős lakáspiaci súlyú megyéket érintő építési kedv emelkedése csak némileg tudott ellensúlyozni.

Kapcsolódó

Tízezer lakosra vetítve a legtöbb új lakás Budapesten épült, az országos átlag 2,2-szerese.

Ezen kívül van még öt bezzeg vármegye:

  • Győr-Moson-Sopron;
  • Pest;
  • Fejér;
  • Csongrád-Csanád;
  • és Komárom-Esztergomban haladta meg az átlagot az új lakások száma.

Ugyanakkor Nógrád, Békés, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Vas és Zalában adták át a legkevesebb új ingatlant – derül ki a statisztikai adatoktól.

Az idei év januárja és márciusa között a kiadott építési engedélyek száma az előző év azonos időszakához képest országszerte 38 százalékkal csökkentek, és mindössze 5 ezer új lakás építését tervezték. Az év ezen szakaszában utoljára 2015 első negyedévében volt ennél alacsonyabb szinten a lakásépítési szándék Magyarországon.

Az építési engedélyek iránti érdeklődés csökkenésében több tényező is szerepet játszott:

  • a lakásépítés jelentős drágulása;
  • a lakáshitelek megemelkedett kamatterhei;
  • de a hosszabb távon elérhetővé tett kedvezményes áfa is.

A fővároson kívül a vármegyék döntő többségében visszaesést volt, mindössze négyben emelkedett az építendő lakások száma. Az országos csökkenés legnagyobb része Pest vármegyében történt.

Budapesten több családi ház épült

De nézzük az adatokat részletesebben. Budapesten az idei év első három hónapjában 132 családi ház épült, míg egy évvel korábban 101. Többszintes többlakásos ingatlanból 1117 darab, tavaly pedig 1782 darab. Az átadott lakóparki lakások száma idén 128 volt, tavaly az első negyedévben pedig 540 ilyen ingatlant vettek át a tulajdonosaik.

A KSH azt írta: a lakásépítésekben jóval kisebb súlyt képviselő természetes személyek által épített családi házak száma hattizeddel meghaladta az előző év azonos időszakának alacsony bázisát.

Az építési kedv csökkenését Budapesten a lakások túlnyomó többségét kitevő többszintes, többlakásos, a lakóparki épületeknél mérték. Az új lakások átlagos alapterülete 69 négyzetméter volt, ami országos viszonylatban a legalacsonyabb, az országos átlag 95 négyzetméter. A négy vagy annál több szobás lakások aránya 26 százalék, az országos átlag 47 százalék volt, így a fővárosban mindkét mutató jelentősen elmaradt az átlagostól – olvasható statisztikai hivatal összegzésében. A kiadott építési engedélyek száma 1700 volt, ami 16 százalékos csökkentésnek felel meg.

Visszaesés a fővárosi agglomerációban 

Pest megyében az új lakásoknak nagyjából fele-fele arányban természetes személyek és vállalkozások voltak az építtetői. Itt mérsékeltebb építésikedv-csökkenést mért a KSH. A lakásépítések száma - a jelentős súlyt képviselő családiház-építéseknél regisztrált csökkenés kivételével - valamennyi építési formánál meghaladta az előző év azonos időszakit. Az új lakások átlagos alapterülete 121 négyzetméter volt. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 818 volt, az előző év azonos időszaki felére esett vissza utoljára 2016 azonos időszakában volt ennél is alacsonyabb építési szándék. A KSH szerint az országos szintű csökkenést leginkább a Pest megyei visszaesés okozta.

Győr-Moson-Sopron a rangsorban a második

A másik top a nyugat-magyarországi Győr-Moson-Sopron, ahol az egy évvel korábbi, sokéves mélyponthoz képest következett be 44 százalékos élénkülés. Összesen 308 lakást vettek használatba, melyek több mint fele községekben, 31 százaléka Győrben, a fennmaradó 15 százalék pedig a többi városban épült.

Az épített lakások tízezer lakosra jutó száma az országos átlag 1,7-szerese volt, amivel Győr-Moson-Sopron a rangsor második helyen szerepel.

A lakásépítésekben legnagyobb súlyt képviselő családi házas formában az egy évvel korábbinál háromszor több lakást adtak át. Az új lakások átlagos alapterülete 95 négyzetméter volt.

Fejér is jól teljesített

Az országos szintű csökkenéssel szemben Fejérben 15 százalékkal több, 206 új lakás épült. Az új lakások harmada Székesfehérváron, 29 és 40 százaléka pedig a többi városban, illetve a községekben. Tízezer lakosra az országos átlagnál 30 százalékkal több épített lakás jutott Fejérben, amellyel a főváros és a vármegyék által alkotott rangsorban a negyedik helyet foglalta el. Az új lakások átlagos alapterülete 112 négyzetméter volt, ami jócskán meghaladja az 95 négyzetméteres országos átlagot.

Csongrád-Csanád az országos átlag felett

A dél-magyarországi megyében az országos csökkenéssel szemben az előző év azonos időszaki alacsony bázishoz képest 69 százalékkal több, 157 új lakást adtak át. A lakások bő hattizede Szegeden, a fennmaradó egyaránt mintegy 20–20 százalék a többi városban és községekben épült.

A megyei szintű növekedést döntően a megyeszékhelyen bővülő lakásépítések okozták.

Csongrád-Csanádban az épített lakások tízezer lakosra jutó száma valamivel meghaladta az országos átlagot.

Az új ingatlanok átlagos alapterülete 124 négyzetméter volt. Az utóbbi években meglehetősen ingadozott a lakásépítési hajlandóság Csongrád-Csanád vármegyében, ami a 2022-es csökkenést követően 2023 első negyedévében újra emelkedésnek indult. 167 építési engedélyt adtak ki, ami 25 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.

Komárom-Esztergomban ötször annyi új lakás épült

Az Észak-Dunántúlon is újra emelkedett a lakásépítési kedv: az országos csökkenő tendenciával ellentétben az előző év azonos időszaki alacsony bázisnál több mint ötször annyi új lakás épült.

Utoljára 2007-ben volt ennyi lakásépítés itt.

Összesen 121 lakást vettek használatba, 26 százalékot Tatabányán, a fennmaradó részt nagyjából fele-fele arányban a többi városban és községekben. Az új lakások átlagos alapterülete 109 négyzetméter volt. Ugyanakkor újra csökkent az kiadott lakásépítési engedélyek száma, 75 százalékkal esett vissza egy év alatt, mint írják utoljára 2015 negyedik negyedévében adtak ki ennél is kevesebb lakásépítési engedélyt a hatóságok.