Magyarország az EU éllovasának számít, már ami az állampolgárságot megszerzőkkel kapcsolatos statisztikákat illeti. Az Eurostat adatai szerint 2011-ben 20,6 ezren szereztek magyar állampolgárságot, ami 2010-hez képest 14,5 ezres növekedést jelent. Ez az abszolút változás, illetve az új állampolgárok számának több mint triplájára növekedése messze megelőzi a többi uniós tagállam hasonló adatát. Mindez a határon túli magyarok könnyített állampolgárság-szerzésének lehetővé tételével magyarázható, ami egyben azt is jelenti, hogy - szemben az EU átlagával - legnagyobb részben egy másik uniós tagországból érkeztek az új honfitársaink.

Az unióban ugyanis a 2011-ben állampolgárságot kapott 783,1 ezer személy 87 százaléka az EU-n kívülről származik. (Ezen belül Afrikából az új uniós polgárok 26,2, Ázsiából 22,6, az unión kívüli Európából 18,9, Észak- és Dél-Amerikából pedig 16,9 százaléka jött.)

Románia az első, de melyik ország a második?

Magyarország esetében viszont - nem túl meglepő módon - Románia volt a legnagyobb "küldőország", déli szomszédunk lakosságából 15,7 ezren kaptak itteni állampolgárságot. (Ez fordítva is érvényes, a más EU-tagállamot választó román állampolgárok között messze legnagyobb arányban Magyarország volt a célpont, a második legnépszerűbb Olaszországot kevesebb mint négyezren választották.) Az uniós tagállamok között leginkább a romániai magyarságot mozgatta meg az állampolgárság szerzésének lehetősége, hiszen egyéb EU-tagországból (alapvetően Szlovákiából) csak félezren csatlakoztak tavalyelőtt, az unión kívülről pedig 4,3 ezren.

Utóbbiak között a legnagyobb rész Tanzániának jutott, az új magyar állampolgárok bő 10 százaléka származott az afrikai államból, amely így Románia után a második legnagyobb küldőország volt 2011-ben.

A britek a legbefogadóbbak

Magyarország abban is EU-elsőnek számít, hogy az ország területén élő külföldi állampolgárok számához képest milyen arányban adott állampolgárságot. Idehaza száz külföldire 9,8 új állampolgár jutott, szemben az EU 2,3-as átlagával.

Mindez nem jelenti azt, hogy Magyarország a befogadó országok nehézsúlyú ligájában versenyezne, itt természetesen a legnépesebb országok viszik a prímet: az összes új állampolgárság 23 százalékát Nagy-Britannia, 15-15 százalékát Spanyolország és Franciaország, 14 százalékát Németország adta, 7 százalékát pedig Olaszország. Magyarország az említett 20,6 ezres adattal a 10. legnagyobb befogadónak számít.