Néhány mutatónál már érdemes elgondolkodni azon, hogy az idei költségvetés összerakásához alkalmazott makropályához képest várható elcsúszás hogyan hat az újraelosztásra. Az utolsó 2013-as költségvetési verziót 285 forintos éves átlagos eurókurzussal kalkulálták, és bár ennek teljesülése még sok dologtól függ, érdemi hatása nem annyira az éves átlagnak, mint a nagyobb devizakötvény-lejáratok idején fennálló árfolyamnak van (a következő komolyabb lejárat novemberben lesz). A másik fontos elem az infláció, ugyanis az meghatározza a nominális GDP-t, illetve azon keresztül több bevételi tétel arányát. Az idei költségvetést még 5,2 százalékos pénzromlással számolták, miközben a februári adatok alapján a szakemberek már inkább 3 százalék közelébe, esetleg az alá várják az átlagos pénzromlást. A lapunknak nyilatkozó szakértőnek az jött ki, hogy a tervezetthez képest húszforintos árfolyam-elmozdulás és 2 százalékponttal alacsonyabb infláció − a megnövekedett kiadásokon és az alacsonyabb bevételeken − összességében mintegy 120 milliárd forint negatív hatást okoz a büdzsében.

A nyugdíjkifizetésekről tudható, hogy jóval a valószínű infláció fölöttiek, így ezek költségvetést terhelő aránya nő, ha csökken az infláció − mondta a Napi Gazdaságnak Németh Dávid, az ING makroközgazdásza. Számításai szerint mintegy 30 milliárd forint negatív hatást okoz a költségvetésnek, hogy a tervezettnél kisebb lesz az infláció, ugyanis ez csökkenti a GDP-deflátort és a nominális GDP-t is, miközben a nyugdíjakra fordított összeg konstans. Általában is elmondható, hogy a GDP-arányos újraelosztási ráta csökkenése megállhat az infláció érezhető csökkenésével. Az áfából is a tervezettnél jóval kevesebb folyhat be, két százalékpontos inflációcsökkenésnek 20 milliárdot meghaladó a hatása.

Az árfolyamhatással kapcsolatban úgy számol Németh, hogy az éves mintegy 1300 milliárd forintos kamatfizetés 40 százaléka a devizakötvények után esedékes). Így itt 20 forintos árfolyam-elmozdulásnak legalább 75 milliárd forint a hatása. Már a februári nagy lejáratnál is − 292 forint körüli euróval számolva − az eredeti költségvetési tervhez képest 10 milliárd forinttal volt nagyobb a fizetnivaló. Egyelőre azonban nem kell újabb megszorító csomag − véli Németh. Sok még ugyanis a bizonytalan elem, amelyekbe, ha "belenyúlnak", növelhetők a bevételek.