Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az EU Weekly Oil Bulletin legfrissebb adatai alapján Magyarországon a 95-ös benzin átlagára 640, miközben a régiós országokban 620 forint volt, így a magyarországi átlagár 3,2 százalékkal magasabb a régiós átlagértéknél. A dízel üzemanyag heti átlagos ára Magyarországon 654 forint volt, ami 31 forinttal, 5 százalékkal haladta meg a régiós 623 forintos átlagárat.
Ennek kapcsán kérdezte az Index Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, aki elmondta, hogy a megjelent uniós adatokon alapuló régiós statisztika rendszeres lesz, minden pénteken nyilvánossá teszik.
A miniszter úgy értékelte a friss adatokat, hogy az elmúlt héthez képest szűkült a különbség, de továbbra is magasabb. Nagy Márton szerint „a korábbi megegyezés nem teljesült, sajnos negatív irányba kilógnak az árak”.
Elgondolkodunk azon, hogy szükséges-e beavatkozni, hogy erősebben nyomatékosítsuk a megállapodást. Hogy miképpen dönt a kormány, abban még türelmet kérek
– mondta hozzátéve, hogy a kormány jövő szerdán vizsgálja a kérdést.
A miniszter szerint a benzinárstop sincs kizárva, amit egy erős szabályozói eszköznek nevezett. Ugyanakkor az árnak további összetevői is vannak, ilyen például az árrés, ahol szintén van lehetőség beavatkozásra.
Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és klímapolitikai üzletág vezetője korábban a kormány lehetséges intézkedései kapcsán arról beszélt az Economxnak, hogy kemény és puha eszközöket egyaránt alkalmazhat a kabinet. A kemény eszközök szabályozásbeli változtatást jelölnek, ilyen például a benzinárstop.
A szakértő szerint abban a döntésben, hogy a kormány továbbra is puha eszközöket alkalmaz, vagy keményekhez nyúl, számos tényezőt mérlegelni szükséges – a FED kamatpolitikájától kezdve, a geopolitikai folyamatok alakulásán át, az üzemanyagpiac szereplőinek árazásáig.
Költségvetés
Nagy Márton sajtótájékoztatóján a költségvetésről is ejtett néhány szót. A miniszter szerint a Varga Mihály pénzügyminiszter által bejelentett beruházások elhalasztása összesen egy évre szól: 2024-ről 2025-re halasztják, így mindössze cashflow-menedzsmentről van szó.
A tárcavezető szerint addigra a nettó kamatkiadások akkora mértékben javulnak, hogy már nem fogja veszélyeztetni a beruházások tényleges kifizetése a költségvetési egyensúlyt.
