Elindulhat a tárgyalás arról, hogy évente - a már meglévő szerződésben biztosított mennyiség felett - további egymilliárd köbméter földgáz érkezzen orosz forrásból Magyarországra. Ezt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbbi megbeszélését követő sajtótájékoztatóján mondta a magyar kormányfő -  mindezt lényegében eldöntött kérdésként tálalva.

A magyar-orosz hosszútávú gázszerződés - melyet alig pár hónapja, tavaly szeptemberben írt alá Szijjártó Péter - 10+5 évre, évi 4,5 milliárd köbméter orosz gáz megvásárlására vonatkozik úgy, hogy a Gazprom 3,5 milliárd köbmétert délről, az új szerb-magyar interkonnektoron keresztül szállít le, egymilliárd köbmétert pedig Ausztria felől.

Kapcsolódó

Míg Orbán Viktor most kedden plusz egy milliárd köbmétert kért Vlagyimir Putyintól, amit azonban nem kapott meg. 

A diplomáciában a közvélemény felé elhangzó “még tárgyalunk róla” a leggyakrabban az ilyen helyzetekben - magyarázta lapunknak egy kereskedelmi diplomata -,  vagy elutasító, vagy legfeljebb a "nagyon határozott talán” kategóriába tartozik. Az európai energiapiacot jól ismerő forrás szerint ebből az következik, hogy a kérést úgy, abban a formában, ahogyan elhangzott, nem teljesítik, legfeljebb majd, valamikor később, de biztosan más feltételekkel kerülhet ismét elő a téma. A moszkvai utat értékelő magyar miniszterelnök ugyan azt közölte ez ügyben a sajtóval, hogy már csak technikai részleteket kell egyeztetniük az oroszokkal, de ez a forrásunk szerint nem valószínű.

Mire kell még egy milliárd?

Orbán Viktor kérésének azonban van más olvasata is. A 2013-ban meghirdetett új magyar energiastratégia egyik sarkköveként a miniszterelnök - anno, amellett, hogy magyar cégek kezébe kell juttatni az energiaszektor nagyobbik részét - azt jelölte meg, hogy Magyarországot a meglévő, nagyfokú energiafüggésből a függetlenedés felé kell elmozdítani.

Erről szóltak azok a határkeresztező gázinfrastruktúrás projektek, amely az orosz (ukrán) - magyar interkonnektoron túl a magyar-román, a magyar-szlovák, a magyar-horvát kapacitások kiépítését, illetve a meglévők (mint a magyar-osztrák) kapacitásának növelését célozták, és építették meg mára. Arról ugyan soha nem volt szó, hogy az alternatív útvonalak kiválthatnák az orosz gázmennyiséget, de arról igen, hogy a több beszerzési útvonal és forrás kiépítése, biztosítása, az energiaellátás biztonságának garantálása az ország számára az egyik legjelentősebb kihívást jelenti.

Vagyis: fel kell számolni a monolit beszerzési megoldásokat, és helyette több beszerzési forrásból biztosítani a szükségleteket. Azért érdemes ezt éppen most felidézni, mert e stratégia arra épült, hogy a szinte homogén orosz gáz helyett más gázforrásokat is be kell építeni, mert így a magyar fél jobb alkupozícióba kerül, ha az oroszokkal kell tárgyalni.

Márpedig kellett, hiszen az előzőleg 2015-ben lejáró hosszútávú szerződést - a korábban leszerződött, de kellő fogyasztás és “hely" hiányában át nem vett mennyiségek utólagos rendszerbe csorgatásával - évekkel meg lehetett hosszabbítani ugyan, de végül mégiscsak új hosszútávú szerződést kellett kötni. Az új, 2021 szeptemberében kötött orosz-magyar gázszerződés részletei - a mindenkori magyar kormányzati hagyományok folytatásaként - nem nyilvánosak. Az azonban nehezen képzelhető el, hogy a már tavaly ősszel is az árrobbanásban lévő, a korábbiakhoz képest jelentősen megdrágult földgázt Moszkva miért (vagy: miért cserébe) adta volna nyomott áron.

Csak mellékszál, de a Putyin-Orbán találkozót követően az orosz elnök szájából elhangzott extra-olcsó ár. az, hogy a magyarok a piaci ár ötödéért kapják az orosz gázt, nem igaz. Ahogyan azt a korábban a Napi.hu-nak az energiárrobbanással kapcsolatban interjút adó Deák András nyilatkozta: az a legvalószínűbb, hogy az orosz elnök a beloruszoknak biztosított gázbeszerzési árra utalt, és azt keverte össze a magyarral.

A magyar kormányfő által kért plusz 1 milliárd köbméternyi földgázzal kapcsolatban az a kérdés, hogy mennyire van erre a magyar fogyasztásnak szüksége. A magyarországi gázfogyasztás az elmúlt években is fokozatosan stagnált, illetve picit csökkent - és ez igaz a lakossági gázfogyasztásra is. A 2007-ben még jóval több mint 12 milliárd köbméteres fogyasztásról az ország az utóbbi 5 évben 8-9 milliárd köbméter között fogyasztott.

A földgáztározókban lévő gázmennyiség alakulása a MEKH honlapján elérhető, e szerint 2022. január 15-én 2,72 milliárd köbméter földgáz volt a tározókban ami ugyan jóval alacsonyabb, mint a tavalyi (4,85 milliárd) és tavalyelőtti (5,8 milliárd) szint, de ezek a koronavírus-járvány gazdasági nyomától torzított, magas adatok, a 2019-es adat majdnem éppen annyi (2,7 milliárd) , mint a mostani, és a 2018-as, aktuálisan mért szint sem sokkal nagyobb (3,4 milliárd).

Ezeket a számokat a lakossági gázfogyasztásra érdemes elsősorban vetíteni. Elég pontos kapaszkodót jelent ehhez az, hogy az MVM Next 2020-ra a lakossági ügyfeleinek éves átlagfogyasztását 1088 köbméterre számolta ki, illetve, hogy a lakossági gázellátásban részesülők száma (amely nagyságrendileg nem változik) nem éri el a 3,5 milliót. E két adatból kiszámolható, hogy a lakossági gázfogyasztás évente kevesebb, mint 3,8 milliárd köbméter.

Mindez azt is jelenti, hogy a magyarországi lakossági földgázigényt kényelmesen ki lehet elégíteni a Gazprommal kötött szerződés alapján évente érkező 4,5 milliárd köbméterből. Pláne, ha hozzávesszük, hogy csak a Krkben lévő lng-terminál kapacitására megkötött horvát-magyar gázszerződés évi 1 milliárd köbméterről szól, és a hazai kitermelés is további bő másfél milliárd köbmétert tud ehhez hozzátenni.

A jelenleg bizonytalanná vált román-magyar vezetékes szállítási tervek az első fázisban 1,75 milliárd köbméter román gáz érkezését tartalmazták, mely aztán 4,4 milliárdig nőhet. A nyugat-európai gázpiacok felé orientált szlovák-magyar interkonnektoron az áteresztő kapacitás magyarországi irányba 4,4 milliárd köbméter, az osztrákokkal közös HAG vezetéken pedig a már lekötött 1 milliárd köbméter gazpromos gázon felül is van legalább 3 milliárd köbméternyi más gáznak is "hely". 

Két dolog

Egy, a gázkereskedelemre aktívan rálátó forrás a Moszkvában most kért 1 milliárd plusz köbméterrel kapcsolatban két dologra hívta fel lapunk figyelmét. Arra, hogy az utóbbi években milyen ugrásszerűen megnőtt a Magyarországon áthaladó gáztranzit mennyisége (azé a gázé, ami nem hazánkban hasznosul, hanem az országon áthaladva jut el a célállomására). Az FGSZ adatai szerint a 2016-os 3 milliárd köbméterből 2019-re már 9 milliárd lett a gáztranzitunk. 

A másik figyelemre méltó információ szerinte az, ahogyan tavaly december közepén egy rendeletmódosítással jelentős mennyiségű, a piaci árnál jelentősen olcsóbban betárolt fölgáz furcsa indoklású felszabadítása történhetett meg. Az új regula kimondta, hogy a magyarországi gáztárolókat működtetőknek “kölcsön” kell adniuk a felszabadítható párnagáz mennyiségeiket úgy, hogy annak árában a termék árának változását nem, csak a ki- és betárolási, illetve járulékos karbantartási költségeket számolhatták el. Bár a rendelet szerint a nyomott árú üzletnek "kölcsönadására az egyetemes szolgáltatók földgázforrásainak biztosítása érdekében az egyetemes szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” volt a címzettje, ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy ezzel a plusz mennyiséggel csak a lakossági szükségleteket fedezték volna - magyarázta a forrás.

Iparági körökben terjedő szóbeszéd, hogy több nagy ipari létesítmény beszállítójaként a gázárrobbanás miatt megszorult, kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező kereskedőket is segíthettek így. E pletykák valóságtartalma ugyan nem bizonyítható, de arra rámutat, hogy e helyzetben elméletileg meglehetett a lehetősége bizonyos sefteléseknek, a korábbi kormányzati-multinacionális cégek közötti szívességek viszonzásának, illetve ilyen irányú kredit-feltöltéseknek is. Mindez csak azzal összefüggésben tartozik a Putyin-Orbán találkozón kért, de elsőre meg nem kapott 1 milliárd köbméteres többletgáz-igényhez, hogy abban a feltételezett esetben, ha e mennyiséggel a magyar kormány - vagy a hozzá szorosabban kapcsolódó gázkereskedő cégek - valamilyen formában továbbkereskedni kívántak volna, az orosz válasz nem merült volna ki annyiban, hogy "még tárgyalunk róla".

A Gazpromnál ökölszabály, hogy az országos gázszállítási szerződésekbe bármilyen mennyiséget hajlandók beleírni, de azt a szerződő fél csak a saját szükségleteire használhatja fel, tranzitgázként, más országokkal kereskedve viszont nem

- mondta lapunk kérdésére Holoda Attila energetikai szakértő. Szerinte az oroszok mindig kizárják annak lehetőségét, hogy a szükséges mennyiséget meghaladó többletet a vevő oldal tranzitálja.