A dán rendőrség közlése szerint a nyomozás eredménye alapján szándékos szabotázsra lehet következtetni, ugyanakkor nincs meg a szükséges alap a bűnügyi vizsgálat folytatásához.
Dánia mellett Németországban és Svédországban is indult vizsgálat, hogy felderítsék a robbanások hátterét az Északi Áramlattal kapcsolatban. A svéd hatóság február 7-én illetékesség hiányában zárták le a nyomozást. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a svédországi vizsgálat lezárása után azt mondta: mostantól a németországi nyomozás eredménye lesz érdekes.
Korábban is megállapítást nyert, hogy szándékos merénylet történhetett 2022 szeptemberében, ugyanakkor még nem neveztek meg felelőst – írja az MTI. Az ügy kapcsán nemzetközi terrorcselekmény címén indított eljárást az orosz főügyészség,
Oroszország korábban az „angolszász” országokat tette felelőssé a történtek miatt.
Az Északi Áramlat-1 2012 óta működött, az Északi Áramlat-2 építését pedig 2021-ben fejezte be a Gazprom, ám az Ukrajna elleni háború kitörése miatt sosem kezdték el használni. A két vezetékpár évi 110 milliárd kilométer földgáz szállítására volt alkalmas.
