A Magyar Közlönyben megjelent alkotmánybírósági határozat a szóban forgó tényállást úgy összegezte, hogy a Salgótarján 1. számú álláshelyén tölt be közjegyzőhelyettesi szolgálatot betöltő személy 2021. március 24-én tájékoztatta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökét arról, hogy ismeretlen tettes ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó hatóság. A gyanúsítás a Büntető törvénykönyv (Btk.) szerint hivatalos személyként, készítéssel elkövetett közokirathamisítás bűntettét követte el, melyet a Btk. egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethet. A MOKK elnöke közölte vele, hogy a törvény erejénél fogva a közjegyzőhelyettesi szolgálatból történő felfüggesztése 2021. március 24-i hatállyal bekövetkezett.

A közjegyzői törvény a következőt mondja ki:

A közjegyző, a közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt szolgálatból történő felfüggesztése a törvény erejénél fogva következik be, ha közvádra üldözendő, 3 évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett, szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll...

A törvény erejénél fogva bekövetkező automatikus felfüggesztést alkotmányellenesnek tartotta a közjegyzőhelyettes, mivel az az ártatlanság vélelmének az alapelvébe ütközik. Keresettel fordult a Fővárosi Törvényszékhez, amely elutasította és annak a kérésének sem tett eleget, hogy a bíróság forduljon az Ab-hez, mivel nem látta azt indokoltnak.

Ezt követően maga a közjegyzőhelyettes fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel megítélése szerint a közjegyzői törvény idézett passzusa sérti az Alaptörvénybe foglalt ártatlanság vélelmét. A támadott törvényi rendelkezés ugyanis kizárólag a büntetőeljárás tényére való tekintettel rendelkezik a szolgálatból történő felfüggesztésről. Az indítványozó álláspontja szerint ezért a támadott rendelkezés azzal, hogy már a gyanúsításhoz törvény erejénél fogva a szolgálatból történő felfüggesztés jogkövetkezményét fűzi, súlyos és kirívóan aránytalan joghátrány.

Nem jó a prejudikálás

Az Alkotmánybíróság a bevezetőjében kifejtette: több határozatában hangsúlyozta, hogy „[a]z ártatlanság vélelme alapvetően magában a büntetőeljárásban érvényesül, a bűnösség megállapításának folyamatára korlátozódik, a bűnösség kérdésében való bírói döntésig tart”. Az ebből fakadó alkotmányos követelmény lényege pedig abban ragadható meg, hogy a büntetőjogi felelősségről való döntésre jogosult „a felelősség tisztázását szolgáló eljárás során elfogulatlanul, pártatlanul járjon el, bizonyítási kötelezettségét megalapozottan teljesítse, továbbá ne prejudikáljon”.

Az Alkotmánybíróságnak az ügy érdemi vizsgálata során ezért elsőként azt kellett mérlegelnie: az ártatlanság vélelmével összefüggésben áll-e az indítványozó által állított az a joghátrány, amely abból ered, hogy a tisztsége gyakorlásától fel kellett függeszteni mivel büntető eljárás hatálya alá került.

Az Alkotmánybíróság már korábban vizsgálta az Emberi Jogok Európai Egyezményét (EJEE), amely rögzíti: „Minden bűncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően nem állapították meg”. Az AB az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) gyakorlatából a következőket emelte ki: az EJEB gyakorlatában az ártatlanság vélelmének lényege, hogy az eljárás alá vont személyt mindaddig úgy kell tekinteni, hogy nem követett el bűncselekményt, amíg az állam – bűnüldöző hatóságai útján – nem nyújt be elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy egy független és pártatlan bíróságot meggyőzzön az érintett személy bűnösségéről.

Azonban nem hozhatók összefüggésbe az ártatlanság vélelmével a büntetőeljárási kényszerintézkedések, mert ezek az intézkedések fogalmilag nem tekinthetők büntetésnek, hanem a büntető igény hatékony érvényesítését, a büntetőeljárás sikerének biztosítását és a büntetés esetleges végrehajtását célzó intézkedések. Ebből következően nem minősülnek a büntetőjogi felelősség kérdésében való állásfoglalásnak, és nem vonják maguk után a bűnösség vélelmét sem. Így az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint azok a szabályok sem hozhatók összefüggésbe az ártatlanság vélelmével, amely szerint azt a személyt, aki ellen büntetőeljárás folyik, fel kell függeszteni valamely tisztségéből vagy beosztásából.

Nem minősül a felfüggesztés jogkövetkezmény alkalmazásának

További jogi érvelés után az  Alkotmánybíróság megítélése szerint az ártatlanság vélelme a bűnösség megállapítása, továbbá a bűnösség megállapításához kapcsolódó jogkövetkezmények tekintetében érvényesül. Az ártatlanság vélelme ezért nem akadálya az eljárás során közbeeső intézkedések megtételének, így például a büntetőeljárás alá vont személy valamely tisztségéből vagy beosztásából való felfüggesztésnek. Ezen intézkedések nem érintik az eljárás alá vont személy büntetőjogi felelősségét, és nem minősülnek bűnösséghez kapcsolódó jogkövetkezmény alkalmazásának.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a közjegyzői törvény támadott rendelkezése – az indítványban hivatkozott indokok alapján – nem sérti az ártatlanság vélelméhez fűződő jogot, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.