Donald Trump, aki rövidesen az Egyesült Államok 47. elnöke, számos megosztó és provokatív kijelentést tett politikai pályafutása során. Kezdve a problémás mexikóiaktól, a haiti migránsok étkezési szokásain át, az iskolások átműtésén keresztül, a 2020-as elnökválasztással és a coviddal kapcsolatos konteókig. Ezek a kijelentések jelentős vitákat váltottak ki és hozzájárultak Trump megosztó megítéléséhez. Na de mennyiben járultak hozzá, hogy ismét hatalomra jutott?
A bevándorláspolitika kapcsán az egyik ominózus ellentmondásos kijelentése a Kamala Harrisszel folytatott elnökjelölti vitán hangzott el, amikor arról értekezett, hogy az illegális bevándorlók egy része, akiket az Egyesült Államokba betelepítenek vagy menedéket kapnak, különféle házi kedvenceket fogyasztanak. Összességében ez rögtön, a széles közönség előtt cáfolatot nyert, ugyanakkor mégsem mondhatjuk, hogy kontraproduktív volt.
Kapcsolódó
Sokan hitték, hogy egy ilyen vad kijelentés - amihez még csak a hasonló sem hangzott el az eddigi elnökjelölti vitákban - visszaüt,
nagyon jó lehetőséget ad az ellenfelének, Kamala Harrisnek, hogy túlzásokkal vádolhassa Trumpot. Ehhez képest azt látjuk hogy az illegális bevándorlás a Donald Trump-szavazók számára az egyik legfontosabb hívószó volt.
A másik az orosz-ukrán háború 24 órán belüli megállítása volt, ez is egy erős mondásnak tűnt, ám ha igazából belegondolnunk ez messze nem aratott akkora visszhangot az amerikai szavazók körében mint például a bevándorlással kapcsolatos kijelentése. Témája válogatja tehát, hogy melyik az ami annyira foglalkoztatja a választópolgárt, hogy cserébe helyén tudja kezelni a túlzónak tűnő kijelentéseket is.
Egy „hagyományos” politikus viszont nagyon is ódzkodik attól, hogy nehogy tárgyi tévedés legyen a mondandójában, vagy megsértsen társadalmi csoportokat. Trump láthatólag magasról tesz az ilyesmire.. és valahogy mindig megússza. Miért sikerül neki, ami másoknak nem?
Egyrészt azért mert ő ebből a világból jön. Persze főleg így nyolc év után egyre kevésbé állja meg a helyét, hogy ő a rendszeren kívülről érkezik, nem úgymond megélhetési politikus aki fél életét Washington DC-ben, a törvényhozás valamelyik házában vagy a kormányzat végrehajtó ágában töltötte. Ám abból a szempontból ma is releváns, hogy ő lényegében már kialakított maga körül egy ilyen brandet. Tehát ezek a trump-i meg nyilvánulások vagy éppen túlzások, ezek a szándékosan túlzó kijelentések tulajdonképpen az ő stílusát képezték már 2016 előtt is.
Ilyen értelemben tehát az lenne furcsa, ha visszafogottam kommunikálna.
Ha úgy tetszik ki tudja vonni magát a bevett politikusi szabályok alól, valamint további nagy előnye ennek a celeb státuszból adódó stílusnak meg karakternek, hogy tabuként kezelt témákat tud beemelni a közbeszédbe.
Az említett illegális bevándorlás több évtizedes probléma az Egyesült Államokban, összességében mindig is tabu témának számított, merthogy nem létezett rá kellemes megoldás. Ki kellett valakiknek mondani, hogy ténylegesen szigorítani kell mondjuk a határellenőrzésen vagy a bevándorlók átvilágításán vagy úgy általában a nyitott kapuk elvén. Ezt eddig kevés politikus merte bevállalni. Lehet egyébként találni régebbi felvételeket magától Joe Bidentől is, aki pont az ellenkezőjét képviseli manapság mint Donald Trump. Nyilván nem olyan stílusban, de nagyjából azt mondja amit a lelendő elnök, hogy ami a déli határon van az fenntarthatatlan, a szövetségi kormányzatnak szigorítani kell a határvédelemben, de összességében ezek tabu témának számítottak.
Hasonló a helyzet a szabadkereskedelemmel és akad is egy jó példa szinté a 2016-os kampányból: Trump a csendes óceáni megállapodásból végül az Egyesült Államokat visszaléptette. Hogy a gazdasági kereskedelmi globalizáció és a szabadkereskedelemnek vannak vesztesei – még az amerikai középosztály egyes rétegeiben is – szintén tabunak számított, nem lehetett kimondani főleg nem a republikánus párton belül. Amikor ez először elhangzott, épp valamelyik elnökjelölti vitája volt Hillary Clintonnal. Trump kijelentése olyannyira nem okozott negatív visszahangot, hogy később még a Clinton-kampány is próbált ehhez igazolni – amíg végképp szokatlan volt. Vannak tehát olyan témák, amelyeket Trump kockázat nélkül be tud emelni szemben más megélhetési- vagy karrierpolitikusokkal.
Nemcsak tabutémák vannak azért, hanem bizony sorjáznak a fake news-ok is. Az előző elnöki hivatali ideje alatt és után Trump több tízezer hamis vagy félrevezető állítást fogalmazott meg különféle mérések szerint. A Washington Post tényellenőrzői 30 573 hamis vagy félrevezető állítást dokumentáltak elnöki ciklusa alatt, átlagosan napi 21-et. A fake news-okat pedig annyival elintézi, hogy fake news. A többszörös lebukás miért nem csorbítja a politikai imázsát?
Azért nem csorbítja mert egyrészt akkora információs dömping van az ő személyétől függetlenül, hogy az amerikai átlagpolgár is alig tudja követni. Én biztos vagyok benne hogy akármilyen statisztikákat mutat ki a New York Times vagy a Washington Post hogy akármelyik folyóiratnak a tényellenőrző bizottsága nem hiszem, hogy visszhangoznának az amerikai társadalomban. Tulajdonképpen már alig üti meg az ingerküszöbét az átlag hírfogyasztónak. A másik pedig az, hogy nem vádolva vagy vagy kritizálva nagyon ezeket a fact checkereket, de talán ember sincs, aki meg tudná mondani hogy konkrétan mi a módszertanuk, mi alapján osztják a pinokkió-jeleket, hányas skálán milyen alapján azt súlyozzák ezeket a különbözők pontokat.
Ez a kritika főleg egyébként a republikánus elemzőktől meg érdekcsoportok részéről merült fel többször a Biden-adminsztráció alatt, de nem véletlenül. Amikor ugyanis Joe Bidenről is kiderült hogy mondjuk valótlant állított vagy pontatlanul fogalmazott, akkor azért egy kicsit elnézőbbnek tűntek. Adtak rá mondjuk egy négyes skálán 3 pinokkiót, a szöveges értékelésben meg nem azt mondták hogy hazudott vagy megvezetett, hanem hogy a megfogalmazás hiányos, hogy kontextusból kiemelt volt.
Afelől persze senkinek nincs kétsége, hogy Trump valólószínűleg többször csúsztatott. Ám azt is lehetett látni, hogy ezeknél az újságoknál nem ugyanazokat a sztenderdeket használták a Biden-adminisztrációval szemben.
Ott van rögtön Joe Bidennek az a kijelentése amit a fiával kapcsolatban, hogy nem fogja nem felmenteni hanem hagyja hogy az igazságügyi eljárások végigmenjenek, és történjen aminek történnie kell. Aztán végül mégiscsak kegyelmet adott Hunter Bidennek, és mindezt úgy kezelte ugyanez a sajtó, hogy hát változtak a körülmények. Amúgy pedig lehetetlen vállalkozás is összevetni politikusokat, már ha szakszerűek szeretnénk lenni.
Panama, Grönland akár katonai elfoglalása, vagy Kanada az Egyesült Államokhoz csatolása. Csupán hangzatos kijelentések, vagy akár realitás is lehet, vagy csak Trump akart vele egy kicsit sokkolni?
Kanada csupán egy hangzatos kijelentés, leginkább egy Justin Trudeaunak címzett fejmosás, vagy beszólás volt. A kanadai kormányfő Trumpnak az észak-amerikai antitézise, mind a politikai ideológia mind a kommunikáció terén. A két ország ráadásul igen sokban különbözik társadalompolitikai tekintetében is. Ha komoly lenne a szándék az azért több kérdést vetne fel még amerikai oldalról is, hogy ennek egyébként mi értelme lenne. Panamának és Grönlandnak már van egyébként realitása. Klasszikus példáit láttuk most a trump-i megnyilvánulásnak amit már megismerhettünk az első négy év alatt is. Azaz, hogy
tartalmi szempontból az a téma amit ő beemel, az egyrészről releváns, a megfontolás ami a kijelentést mögött van az részben megalapozott, csak maga az ok-okozati elemeknek az összekötése vagy az okfejtés az vagy túl nyers, vagy pontatlan.
Grönlandra visszatérve van rá precedens, hogy amerikai részről komoly ajánlat vagy legalábbis komoly szándék lett volna arra hogy megvásárolja Grönlandot. Andrew Johnson is gondolkodott rajta, hogy Alaszka után megszerzi, ahogy a hidegháború alatt a Truman-adminisztráció is tett és ajánlatot a dán kormánynak. Mind földrajzi értelemben, mind pedig erőforrások szempontjából - nem beszélve a nemzetbiztonsági szempontokról - kiemelt jelentőségű része a világnak. Hogy jó ideje észak felé is fordul az Egyesült Államok figyelme, az nem meglepő. Csak éppen nem jutottunk még el eddig a pontig, hogy erről nyíltan beszéljen az amerikai kormányzat.
A grönlandi játszma hamarabb eldőlhet, mint gondolnánk
A világ legnagyobb szigetének megvásárlása éppoly kevéssé tűnik életszerűnek, mint az egyoldalú amerikai katonai megszállása. >>>A Panama-csatorna kapcsán még megalapozottabb egyébként a helyzet: létrehozásában azért az Amerikai Egyesült Államok igen komoly szerepet vállalt, geopolitikailag tulajdonképpen a hátsó udvarába tartozik. Az idősebb Bush elnöksége alatt egyébként Amerika meg is szállta Panamát. Az amerikai geopolitika prioritása a nemzetközi vizek szabad hajózhatósága, hogy szabadon hozzáférjenek a nemzetközi kereskedelmi útvonalakhoz, és persze ezeket amerikaiak felügyeljék vagy legalábbis ne ütközzön amerikai hatalmi érdekekkel. A csatornát áthaladó áru jelentős része amerikai eredetű, vagy amerikai célponttal rendelkezik, és erről Trump is beszélt: a csatornát üzemeltető cégek közül legalább kettő az Hong Kongban van bejegyezve tehát magyarul kínai cégekről van szó.
A trump-i megfogalmazások tehát valóban nyersnek hatnak, a kérdés, hogy ezek visszaköszönnek-e majd hivatalos dokumentumokban, vagy más magas rangú tisztségviselők megnyilvánulásaiban. J. D. Vance lelendő alelnök például a grönlandi kérdést sokkal kifinomultabban és árnyaltabban fogalmazta meg, azaz, hogy nem nem kell ehhez katonai erő, most is van amerikai katonai bázis Grönlandon, habár, hogy ez nemzeti érdek fűződik a jelenléthez, azt ő maga is hangsúlyozta. Hogy mire lehet tehát számítani a következő négy évben? Hogy egy-egy trump-i kijelentésnek érdemes a második olvasatát is megnézni.
Mit tud a sziget, amit Trump olyan szívesen elfoglalna, hogy még a fiát is odaküldte?
Kanada, a Panama-csatorna, Grönland – a békepárti Trump még be sem ült az ovális irodába, de már bejelentette az Egyesült Államok területi igényeit. Az északi szomszéd leigázása ugyan csak rossz viccnek tűnik, ám a többi valóban geostratégiai érdek lehet. >>>
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Meg kell becsülni azt, ami ma történt: Orbán Viktor ritkán szól a forintról

Így rendeznék a háborút? Putyin helyettese Lavrovval repül Szaúd-Arábiába

Pánik Párizsban: aranyáron vásárolhat magának helyet az Európai Unió

Eltűnik egy fizetési mód az Aldiban, nem szeretik a vásárlók a kütyüzést

Ilyen árak várják holnaptól az autósokat a kutakon

Brutális bérigények: közel másfél milliót kérnek ezek a munkavállalók

Meghátrált az EU: ez lehet a fatüzelésű kályhák sorsa

Megmozdult az ingatlanpiac Budapest mellett, megy a hirig

Kiderült az igazság az elektromos autók kötelező karbantartásáról
