Donald Trump kritikusai gyakran vádolták őt bohóckodással és elszigetelődéssel. Mégis, még mielőtt január 20-án hivatalba lépne, megmutatta, hogy ezek a szavak mennyire elmaradnak attól, amit a második ciklusa valószínűleg hoz majd. A beiktatás közeledtével segített tűzszünetet és túszmegállapodást elérni Gázában és tabukat döntögetve pályázik a Grönland feletti ellenőrzésre, annak ásványkincseivel és stratégiai helyzetével az Északi-sarkvidéken.
A brit The Economist elemzése szerint Donald Trump második elnöki ciklusa nem csak bomlasztóbb lesz, mint az első,
hanem egy olyan külpolitikai elképzelést is felvált, amely a második világháború óta uralta Amerikát.
Nevezetesen a mindenkori amerikai vezetők évtizedek óta azzal érvelnek, hogy hatalmukkal együtt jár a felelősség, mivel ők a demokrácia, a rendezett határok és az egyetemes értékek által stabilabbá és jóindulatúbbá tett világ nélkülözhetetlen védelmezői.
Ezzel szemben Donald Trump lemond az értékekről, és a hatalom felhalmozására és kihasználására összpontosít. Megközelítését három konfliktus fogja tesztelni és meghatározni: a Közel-Kelet, Ukrajna, illetve Amerika hidegháborúja Kínával.
A gazdasági portál szerint mindegyik konfliktus megmutatja, hogy Trump hogyan kényszerül szakítani az elmúlt évtizedekkel: unortodox módszereiben, a befolyás felhalmozásában és opportunista felhasználásában, valamint abban a hitében, hogy egyedül a hatalom teremti meg a békét.
A Közel-Kelettel kapcsolatban a The Economist megállapítja, hogy Richard Nixon óta nem volt olyan elnök, aki „őrültként” viselkedve előnyökhöz jutott, hiszen az izraeliek és a palesztinok végül azért egyeztek meg a Gázai övezetről szóló megállapodásban, mert Donald Trump határidőt szabott azzal a fenyegetéssel, hogy „elszabadul a pokol”, ha ez nem sikerül. A gazdasági portál szerint Trump első hivatali idejében aláírt Ábrahám-megállapodások arra utalnak, hogy a túszszabadítást arra fogja felhasználni, hogy elősegítse az Izrael és Szaúd-Arábia közötti megállapodást, amelyben a Nobel-békedíjhoz vezető utat látja és készen áll az alkura is.
A három monoteista vallás otthona azonban kemény próbája lesz annak, hogy az emberek valóban hajlandóak-e félretenni hitüket és sérelmeiket a jólétért. A szélsőségesek mind az izraeli, mind a palesztin oldalon eddig újra és újra megvétózták a béketerveket azzal, hogy erőszakkal hiteltelenítették a pragmatikus középen állókat.
Mi lesz, ha a fanatikusok Trump útjába állnak? Nos, a szaklap szerint a visszatérő Trump fokozza majd a nyomást szankciókkal, erőszakkal való fenyegetéssel, vagy pedig elsétál.
Ugyanezen választás előtt áll Ukrajnában is, ahol ígéretet tett a harcok leállítására. Mivel nagyobb befolyással rendelkezik Amerika szövetségesei felett, mint Vlagyimir Putyin, a könnyebb út az, ha a támogatás megszüntetésével elsétál, és így engedményekre kényszeríti a kijevi kormányt – különösen, ha, ahogyan kritikusai tartanak tőle, hízeleg neki, amikor Putyin úgy bánik vele, mint egyik alfahím a másikkal.
A szakportál szerint a hatalom opportunista felhasználásának vannak előnyei. Donald Trump továbbra is nyaggatni fogja a NATO-tagokat, hogy többet költsenek az Oroszország elleni védelemre, ami jó. De ennek költségei is vannak. A NATO valószínűleg túléli Trump fenyegetéseit, hogy kilép a szervezetből, civakodik a kereskedelemről, támogatja a lázadó nemzeti konzervatív pártokat és megfélemlíti Dániát Grönland szuverenitása miatt.
A szövetségek azonban a bizalomból élnek. A Putyin-szimpatizáns nemzeti konzervatívok méregként fognak hatni. Dánia – méretét figyelembe véve – ugyanannyi katonát vesztett Afganisztánban, mint Amerika. Az, hogy Grönland miatt karöltve birkóznak vele, olyan bánásmód, amely Amerikát fenyegetésnek, nem pedig védelmezőnek tünteti fel.
Ha Trump olyan amerikai befolyási övezetet állít fel, amely magában foglalja Kanadát, Grönlandot és Panamát, akkor ezzel Oroszországot és Kínát is bátorítja saját hódító céljaik elérésében. Ha a következő amerikai elnök megveti az olyan intézményeket, mint az ENSZ, amelyek egyetemes értékeket testesítenek meg, akkor Kína és Oroszország ehelyett uralja majd őket, és saját érdekeik csatornájaként fogja kihasználni.
A Trump-tábor azzal érvel, hogy ami számít, az Amerika ereje, és hogy ez vezet majd a békéhez Kínával.
Arra figyelmeztetnek, hogy meg kell akadályozni egy harmadik világháborút, és megjegyzik, hogy Hszi Csin-ping 2027-re képes akar lenni arra, hogy erőszakkal elfoglalja Tajvant. Kína emellett gyorsan épít atomfegyvereket, és szisztematikusan sajátítja el a stratégiai technológiákat. Amint mondják: Amerikának vissza kell állítania az elrettentő erőt, ehhez pedig az „őrült” diplomácia, a pragmatizmus, a gazdasági és katonai erő felhalmozása a megfelelő út.
A The Economist megállapítja, hogy Pax Trumpiana eljövetelekor, ha a hatalom használatát nem kötik értékekhez, az eredmény globális szintű káosz lehet. Ha az olyan ultrahűséges bomlasztókat, mint Pete Hegseth és Tulsi Gabbard megerősítik a Pentagon és a hírszerzés élére, a káosz belülről is terjedni fog. A portál szerint Donald Trump nem alkalmas arra, hogy elválassza saját érdekeit az ország érdekeitől, különösen, ha az ő és társai pénze forog kockán, mint Elon Muské Kínában. Azzal, hogy elfordul azoktól az értékektől, amelyek a háború utáni Amerikát létrehozták, Trump feladja az egyetlen legnagyobb erőt, amellyel despotikus ellenfelei nem rendelkeznek.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Eltűnik egy fizetési mód az Aldiban, nem szeretik a vásárlók a kütyüzést

Vigyázat: életmentő gyógyszert vontak ki a forgalomból

Pánik Párizsban: aranyáron vásárolhat magának helyet az Európai Unió

Rejtett számról hívogatták Orbán Viktor vendégét, de vele nem lehet kibabrálni

Brutális bérigények: közel másfél milliót kérnek ezek a munkavállalók

Meghátrált az EU: ez lehet a fatüzelésű kályhák sorsa

Ilyen árak várják holnaptól az autósokat a kutakon

Meg kell becsülni azt, ami ma történt: Orbán Viktor ritkán szól a forintról

Így rendeznék a háborút? Putyin helyettese Lavrovval repül Szaúd-Arábiába
