Spanyolország évek óta szenved egy tartós csapástól: továbbra is az egyik olyan európai ország, ahol a legmagasabb a 18 és 24 év közötti, sem nem tanuló, sem nem dolgozó fiatalok aránya. A legfrissebb Education at a Glance 2023 jelentés szerint ez az arány 17 százalék, ami meghaladja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 15 százalékos átlagát.

Az uniós országok közül a Csehországban, Olaszországban és Romániában magasabb az arány (31, 24, illetve 22 százalék), míg Görögországban a spanyolországihoz hasonló. A skála másik végén Svédország, Norvégia és Németország áll, ahol az inaktívak aránya 10 százalék alatt van.

„Spanyolországban nehéz munkát találni, mert a legtöbb állásajánlathoz tapasztalatra van szükség, és nem lehet tapasztalatot szerezni, ha soha nem kapunk rá lehetőséget. Emellett a fizetések is meglehetősen alacsonyak a mindenhol növekvő árakhoz képest” – mondta Jan, egy 21 éves spanyol munkanélküli az Euronewsnak.

Miért a spanyolok a sereghajtók?

Nacho Sequeira, a veszélyeztetett fiatalok lemorzsolódási arányának csökkentésén dolgozó Exit Alapítvány főigazgatója szerint a probléma egy robbanásszerű elegyben rejlik. „Túl sok fiatal hagyja ott az iskolát. Spanyolországban a második legmagasabb a korai iskolaelhagyók száma az Európai Unióban, Románia után. Ráadásul az ország abszolút vezető helyen áll a fiatalok munkanélküliségében” – mondta Sequeira.

Míg egyes országokban 18 éves korig kötelező a tanulás, addig Spanyolországban ez 16 éves korig tart. A foglalkoztatás valósága viszont az, hogy 18 év alatti fiatalt sehol sem vesznek fel, akkor miért hagyjuk, hogy 16 évesen abbahagyják az iskolát?

– tette hozzá a főigazgató.

Az OECD legutóbbi jelentésében Sequeira különösen megdöbbent egy statisztikai adaton. Számára a spanyol eset nagyon különbözik más országokétól. „A legtöbb országban sokkal több az inaktív ember, mint az aktívan munkát kereső munkanélküli. Spanyolországban azonban ennek az ellenkezője igaz. Több olyan fiatal van, aki munkát keres, de nem talál” – magyarázza.

Gara Rojas, az OECD elemzője évek óta tanulmányozza a különböző országok adatait. Spanyolország a „ninik” számát tekintve 2017-ben 20 százalék alá csökkent, majd 2021-re 19-re, 2022-re pedig 17-re. Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben pozitív volt a tendencia, és a 2022-es adat az OECD elemzője szerint 2008 óta az egyik legjobb.

Mi a skandináv országok sikerének titka?

Míg Spanyolország még mindig igyekszik visszaesni a rangsorban, addig más uniós országok évek óta büszkélkednek a számadataikkal. A dél-európai ország problémája egyszerre a bizonytalan munkaerőpiac és a néha túl korán abbahagyott tanulmányok, viszont más országok titka éppen az, hogy odafigyelnek a tanulók fejlesztésére az osztályteremben.

A skandináv országokban nagy hagyománya van a második esélyt nyújtó oktatási rendszernek. Ennek egyik oka, hogy a jóléti államot a szociáldemokraták építették, és fontos cél volt, hogy a munkásosztálybelieknek lehetőségük legyen az oktatásra. Ez azt jelentette, hogy olyan rendszereknek kell létezniük, amelyek lehetővé teszik, hogy az ember később kezdjen el tanulni, vagy bepótolja azt, amiben lemaradt

– mondja Per Kornhall, svéd oktatási szakértő.

A szakértő kiemelte azt is, hogy Svédországban olyan jogszabályok vannak, amelyek az önkormányzatok felelősségi körébe utalják az iskolából kimaradt fiatalok nyomon követését, valamint speciális felső középiskolai programokat, illetve szakközépiskolákat biztosítanak azoknak a diákoknak, akiknek nem elég jók a jegyei a hagyományosabb egyetemi képzésekhez.