Nem valószínű, hogy Magyarország hamarosan ratifikálja Svédország NATO-hoz történő csatlakozását. Ezt mutatja a Szijjártó Péter által írt levél
is, amelyet szeptember 14-én kapott a svéd Tobias Billstrom külügyminiszter. A magyar
tárcavezető ebben tájékoztatta Billstromot, hogy ha a svéd politikusok és az
ország közrádiója nem hagy fel a magyar demokrácia kritizálásával, Magyarország
nem ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását – írja a Foreign Policy.
Szijjártó rámutat, a közelmúltban számos találkozót
kezdeményezett, hogy megvitassák Svédország tagságának Magyarország
ratifikálását.
Előzmények
Júliusban, amikor Svédország és Törökország megállapodott
Svédország NATO-csatlakozásáról, nyilvánvalónak tűnt, hogy Magyarország is
gyorsan ratifikálja azt. Novák Katalin köztársasági elnök a Twitteren gratulált
is, és arra kérte Orbán Viktort, hogy
tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a Magyar Országgyűlés is mielőbb hozzájáruljon a védelmi szövetség bővítéséhez.
A NATO többi tagállama azt feltételezte, hogy Magyarország beáll
a sorba és ratifikálja ezt, amint Törökország is úgy dönt.
Több mint két hónappal később Erdogan meghátrálni látszik
ígéretétől, Szijjártó pedig most tudatta Billstrommal, hogy Svédország sem
számíthat magyar ratifikációra. Levelében egyenesen az áll, nem szereti a svéd
politikusok által Magyarországgal szemben felhozott „elfogult, igazságtalan és
igazságtalan vádakat”.
Sértés, sértés hátán
Szijjártó azt is hozzáteszi, hogy a dolgok még sértőbb
fordulatot vettek azzal, hogy Svédország iskoláiban súlyos vádak és
álinformációk terjednek arról, hogy Magyarországon az elmúlt években a
demokrácia hanyatlásnak indult.
A cikk szerzője szerint Magyarországgal ellentétben Svédország jól
működő demokrácia, ezért Svédország kormánya nem mondhatja meg az ellenzéki
politikusoknak vagy a svéd közszolgálati rádiónak, hogy mit mondjanak.
Mint írja, Szijjártó Péter joggal jutott arra a
megállapításra, hogy a svéd politikusok meglehetősen kritikusak Magyarországgal
szemben. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy:
akik verbálisan támadták az országot, azok nem Billström, és nem is a kormányt alkotó pártok tagjai voltak, hanem a svéd ellenzék.
Közülük kiemelte a tavalyi választásokból vesztesen kikerülő
Magdalena Anderssont, aki Ulf Kristersson jelenlegi svéd miniszterelnök
politikáját Orbánéhoz hasonlította.
Orbán valójában egy olyan eszköz, amelyet egyes svéd
ellenzéki politikusok szívesen használnak céljaik eléréséhez. Vele ellentétben
Kristersson soha nem hasonlítaná Ukrajnát Afganisztánhoz, és azt sem kérné az
oroszok által megszállt ország vezetőitől, hogy adják meg magukat a háborúban.
De azzal, hogy ezt a két nevet összemossák, azt remélik, hogy némileg sikerül
besározni a svéd miniszterelnök nevét – vélekedik Elisabeth Braw.
A Foreign Policy szerzője úgy látja, hogy ennek ellenére
Magyarországnak inkább van szüksége az Európai Unióra, mint fordítva, de Svédországnak
égető szüksége van Magyarországra.
