Mateusz Morawiecki, lengyel miniszterelnök szeptember 20-án
tett bejelentése, miszerint Lengyelország leállítja a fegyverek szállítását Ukrajnába, sokkolóan hatott az európai országokra.
A Le Mondefrancia napilap szerint a válság
mélyen gyökerező lehet, a brüsszeli tisztviselők pedig mindent megtesznek, hogy
enyhítsék a bajt. Az ukrán kormány bejelentette, hogy tárgyalásokat kíván
folytatni a gabonavita megoldásáról.
A Varsó és Kijev közötti gabonavita fontos kérdés a lengyel kormánypárt számára, három héttel az általános választások előtt.
Az elmúlt napokban fellángolt vita már korábban lappangott,
amikor Lengyelország, Magyarország és Szlovákia szeptember 15-én döntést hozott
az ukrán gabonára vonatkozó embargó meghosszabbításáról, szemben az Európai Bizottság döntésével.
Ukrajna eltökéltsége, hogy a Kereskedelmi Világszervezet
(WTO) elé vigye az ügyet, még tovább mélyítette a szakadékot. Anélkül, hogy
ténylegesen megnevezték volna, Lengyelország volt az első, aki úgy érezte, hogy
Volodimir Zelenszkij ujjal mutogatott keddi beszédében az ENSZ-ben, amikor azt
mondta,
riasztó látni, ahogy Európában egyesek, néhány európai barátunk szolidaritást vállal. A politikai színház (...) valójában egy moszkvai színészt segítenek.
Volodimir Fesenko ukrán politikus szerint az ukrán elnök semmit
sem tud a kontinens diplomáciai gyakorlatáról:
Volodimir Zelenszkij megváltoztatta a nyugati kancelláriákkal való kapcsolatok paradigmáját. Nem játékos, inkább független színész.
Kár, hogy az ukránok úgy döntöttek, hogy az ENSZ-hez
és a WTO-hoz viszik a vitát ahelyett, hogy az európai családon belül
rendeznék – mondta egy európai diplomata.
Brüsszelen múlhat, hogy Magyarország megüti-e a bokáját az ukrán lépés miatt.
Egy hosszú konzultációs folyamat során találhat közös megoldást a gabonavita rendezésére Ukrajna Magyarországgal és Lengyelországgal azt követően, hogy Kijev a Kereskedelmi Világszervezethez fordult. A WTO az Economx megkeresésére közölte: a tényleges jogi és diplomáciai eljárás előfeltétele, hogy a felek mindent megtegyenek a peren kívüli egyezség érdekében.
A helyzet rendezését segítheti elő, hogy a három uniós országot a nemzetközi jog értelmében várhatóan az Európai Bizottság képviseli.
A nemzetközi vitarendezési eljárás első szakaszában, vagyis a felek közti kétoldalú konzultáció során a legfőbb cél egy olyan megoldás, amely mindenki számára elfogadható és összhangban van a nemzetközi egyezményekkel, ezzel elkerülve a tényleges peres eljárást. A panaszos csak abban az esetben kérheti a világszervezettől az eset jogi rendezését, és a nemzetközi jog szerinti ítélet meghozatalát, ha a párbeszéd nem vezet eredményre az erre a célra rendelkezésre álló 60 napos határidő alatt sem. A WTO portálunknak küldött válaszában kiemelte,
a mindenre kiterjedő párbeszédet magában foglaló konzultációs folyamat a szervezet legfontosabb eszköze, amely még nem tekinthető bírósági, vagy diplomáciai eljárásnak. A korábbi vitás ügyek többsége még ebben a szakaszban megnyugtatóan lezárult, ám a feleknek egy esetleges jogi eljárás során is bármikor megállapodhatnak.
