A gondosan előkészített beiktatási rendezvényre nagyjából 2600 vendéget hívtak. Elsősorban az elnöki adminisztráció vezetőit, a kormány távozó tagjait, az Állami Duma képviselőit, a Szövetségi Tanács szenátorait, az Alkotmánybíróság bíráit. Voltak még kormánytisztviselők, közéleti és vallási személyiségek és persze popsztárok is. A közös bennük, hogy

mindannyiuknak részt kellett venni PCR-vizsgálaton, ugyanis Vlagyimir Putyin köztudottan retteg a koronavírustól. 

A beiktatás a Kreml Szent András termében volt, ám Putyin irodája gyalogosan relatíve messze van onnan, autóba ült és motoros felvezetéssel igyekezett az újabb székfoglalójára. Ez persze jó alkalom volt arra is, hogy megvillanthassák az elnöki Aurus Senat új, ráncfelvarrott modelljét, nemkülönben a hasonló márkájú elektromos motorokat, amelyeket külön elnöki rendeletre gyártottak le – mondván, hogy Oroszországnak haladnia kell a korral.

Putyin indul a beiktatásra az elnöki limuzinnnal
Putyin indul a beiktatásra az elnöki limuzinnal
Kép: AFP

A RIA Novosztyi tudósítása szerint az ünnepségen külön zónák voltak fenntartva a külföldi nagykövetségek képviselőinek, ahogy írták, beleértve a barátságtalan országokat is.

A Reuters korábbi értesülése alapján 20 uniós tagállam bojkottálta az orosz elnök beiktatását. Magyarország, Szlovákia, Málta, Ciprus valamint Görögország képviselői viszont részt vettek az eseményen és végül a francia nagykövet is megkapta az engedélyt Párizstól.

„Oroszország sorsát mi magunk és csakis mi magunk fogjuk meghatározni a mai, és a jövő nemzedékek érdekében” – jelentette ki beiktatási beszédében Vlagyimir Putyin elnök, miután letette ötödik államfői esküjét.

Kitért arra is, hogy Oroszország nem utasítja el a párbeszédet a nyugati országokkal, amelyeknek maguknak kell erről dönteniük. Kijelentette, hogy van lehetőség a tárgyalásra a biztonságról, a hadászati stabilitásról, de nem az erő pozíciójából, hanem csak az egyenrangúság alapján.

Ukrajna felszólította partnereit: Ne ismerjék el Vlagyimir Putyint legitim elnökként

„Ukrajna nem látja jogi alapját annak, hogy elismerjék őt (Vlagyimir Putyint) az Oroszországi Föderáció demokratikusan megválasztott, illetve legitim elnökeként” – áll a kijevi külügyminisztérium állásfoglalásában, amelyet Putyin keddi beiktatására tekintettel adtak ki.

A kijevi diplomáciai tárca ezt azzal indokolta, hogy az orosz elnökválasztáskor a voksolást Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék orosz ellenőrzés alá került térségeiben is megtartották, valamint az elcsatolt Krím félszigeten is. A minisztérium állítása szerint „ukrán állampolgárok millióit vették rá kényszerrel és fenyegetéssel” a voksolásra.

Putyin leszögezte, hogy Oroszország folytatja erőfeszítéseit a többpólusú világrend kialakításáért. Ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz az őt túlnyomó többséggel megválasztó oroszok bizalmának igazolásáért. Azt hangoztatta, hogy az elnök munkájának eredménye az egész társadalom egységén és összetartásán múlik.

„Ma lényegében az ezeréves történelmünk és őseink előtt adunk számot.

Azt is mondta, hogy

a bonyolult és gyorsan változó világban Oroszországnak önellátónak kell lennie,

és új távlatokat kell nyitnia, „ahogy ez már sokszor megtörtént történelmünkben”.

A beiktatási beszédet követően Putyin a Kremlben megtekintette az elnöki ezred díszszemléjét, majd hálaadó liturgián vett részt. A szertartáson Kirill, Moszkva és Oroszország pátriárkája megáldotta az elnököt.