A vilniusi NATO-csúcstalálkozó résztvevői megállapodtak abban, hogy az Oroszország indította háború után biztosítják Ukrajnának a csatlakozás elvi lehetőségét az észak-atlanti szövetséghez – írja összefoglalójában az MTI.

A már kedden ismertetett zárónyilatkozat szövege szerint ez akkor válik lehetővé, amikor a NATO-szövetségesek „egyetértenek ebben, és arra a megállapításra jutnak, hogy a csatlakozás feltételei teljesülnek”. A szervezetbe történő meghívást ebben az esetben fogják megtenni. A dokumentum mindemellett nem említ konkrét ütemtervet.

„Ukrajna jövője a NATO-ban van. Megerősítjük a 2008-as bukaresti csúcstalálkozónkon vállalt kötelezettségünket, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz”

– olvasható a zárónyilatkozatban.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján közölte, hogy az észak-atlanti szövetség el fog tekinteni az egyébként szokásos csatlakozási akcióterv (MAP) alkalmazásától, amely a tagjelöltek közelítését szolgálja a szervezethez.

Ez egylépcsős folyamattá fogja tenni Ukrajna csatlakozását a kétlépcsős helyett

– ismertette Stoltenberg. Hangsúlyozta viszont, hogy Ukrajna csak akkor fog tudni csatlakozni a szervezethez, ha „a szövetségesek ebben egyetértenek és a feltételek teljesülnek”.

Stoltenberg egyúttal reagált Volodimir Zelenszkij azon aggodalmára is, hogy Ukrajna a vilniusi NATO-csúcstalálkozón nem kap meghívást az észak-atlanti szövetségbe. Mint mondta, jelen pillanatban a legfontosabb biztosítani, hogy Ukrajna megnyeri a háborút és annak vége lesz, „mert e nélkül nincs tagság, amelyet meg lehetne vitatni”.

Reformokat várnak Ukrajnától

„Sosem volt a mostaninál erősebb jelzés a NATO részéről, ami a tagság felé vezető úttal kapcsolatos politikai üzenetet és a NATO-szövetségesek gyakorlati támogatását illeti” – emelte ki Stoltenberg. Hozzátette, hogy a korábbi csatlakozási folyamatoknál sem voltak ütemtervek, azok mindig a feltételek teljesítésétől függtek.

A csatlakozás feltételei között a dokumentum egyebek között „további szükséges reformokat említ a demokrácia és a biztonság területén”. Ez utóbbi korlátozás egyebek között Németország és az Egyesült Államok aggályait hivatott orvosolni. A tárgyalások során

Berlin és Washington is szorgalmazta, hogy bármely ország NATO-csatlakozását bizonyos feltételek teljesítésétől tegyék függővé, így például attól, hogy a hadsereg civil és demokratikus ellenőrzés alatt álljon.

Mindemellett a NATO már most jelentősen fokozni kívánja az együttműködést Ukrajnával. A meglévő NATO-Ukrajna-bizottságot felminősítik NATO-Ukrajna-tanáccsá. Az elképzelések szerint ez lehetővé tenné majd, hogy egyenrangú felekként vitassák meg a kulcsfontosságú biztonsági kérdéseket, és közösen hozzanak döntéseket. Az új testület először szerdán fog összeülni a 31 NATO-tagország állam- és kormányfőinek, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a részvételével.

„Amíg szükséges”

Ezenfelül egy többéves programot is elindítanak, amelynek célja a zökkenőmentes együttműködés biztosítása lesz a NATO és az ukrán hadsereg között.

A NATO-tagállamok megerősítették, hogy „addig fogják Ukrajnát segíteni, amíg szükséges”.

„Megingathatatlanul kiállunk elkötelezettségünk mellett, hogy tovább növeljük Ukrajna politikai és gyakorlati támogatását mindaddig, amíg függetlenségét, szuverenitását és a nemzetközileg elismert határai között területi épségét védelmezi” – olvasható tovább a zárónyilatkozatban.

Szijjártó a svéd NATO csatlakozásról: Ez egy technikai kérdés

A magyar külügyminiszter szerint csak „technikai kérdés”, hogy országa ratifikálja Svédország NATO-csatlakozási szándékát. Törökország elnöke már jelezte, hogy hazája nem ellenzi a skandináv ország csatlakozását a szövetséghez. Mindeközben a világsajtó alapján nincs önálló magyar álláspont a svéd ügyben.