Teljesen más megközelítéssel indulnak neki a munkaerőpiacnak a fiatalok, akiknek nem elsősorban a pénz a fontos a leendő munkahelyükön – nyilatkozta az Economxnak Istenes Viktória. A szenior HR generalista szerint ma a fiatalok legfőbb elvárásai közé tartozik:

  • a korrekt vezető;
  • a jól működő szervezet;
  • az összetartó csapat;
  • a versenyképes béren kívüli juttatások;
  • a nyitott és befogadó légkör.

Elsősorban ez az öt szempont biztosítja a friss munkavállaló úgynevezett well-beingjét, azaz jóllétét. 

Ezek a feltételek kellenek ahhoz, hogy az új generáció jól érezze magát, és ez nem csak városi legenda, interjúztatásaim során azt tapasztalom, hogy ezek a feltételek tényleg még a pénznél is fontosabbak nekik. Kell, hogy legyen a cégnek víziója, hisznek az egyenes kommunikációban, és ehhez kell egy támogató vezető, egy elfogadó közeg

– mondta a Ganz TVF szenior HR-ese. Hozzátette, hogy van még egy tényező, ami kiemelt fontosságú a fiataloknál, ez pedig a rugalmas munkavégzés, ami biztosítja számukra azt a szabadságot, amivel könnyebben bele tudnak helyezkedni az új szerepükbe.

A szenior példaképektől a környezetvédelemig

Jelentős különbség van az Y (1980-1994 között születettek) és a Z-generáció között (1995-2010 közöttiek): az Y-osoknak nem feltétlenül fontos a well-being, náluk leginkább a fizetés kerül előtérbe, ha új munkahelyzet választanak. Ez abból is fakad, hogy ők most tartanak ott az életükben, amikor lakáshoz kellene jutni és családot is alapítanának, ehhez pedig ugye rengeteg pénzre van szükség, tehát érthető, hogy ebben az életszakaszban a munkavállalók elsősorban az anyagi tényezőket helyezik előtérbe – mondta lapunknak Istenes Viktória.

A Z-generáció tagjainál pedig rendkívül fontos a társadalmi felelősségvállalás, a környezetvédelem és a munkahelyi well-being is. Nem a levegőbe beszélnek, amikor az állásinterjún a jó csapatszellem felől érdeklődnek, a legtöbbjüknek valóban fontos, hogy legyenek például szenior kollégáik, akikre odafigyelhetnek és akiktől tanulhatnak.

Nem érzik jól magukat olyan környezetben, ahol robot módjára dolgoznak az emberek, ahol egymáshoz sem szólnak, ahol nincsen érdeklődés a másik iránt, ennek a korosztálynak kiemelten fontos a törődés.

Folyamatosan azt tapasztalom az állásbörzéken, hogy rendszeresen felteszik a kérdést a cégek kapcsán, hogy mi a helyzet a környezetvédelemmel? Mik a vállalat klímavédelmi céljai, milyen termékeket használnak a cégnél, hogyan kezelik a munkahelyen keletkezett hulladékot?

– közölte a HR generalista.

A jobb körülmények nagyobb elvárásokat szülnek

Istenes Viktória szerint az egész jelenség mögött az áll, hogy a mai fiatalok teljesen másban szocializálódtak: nagy átlagban nézve jobb körülmények közé születtek, a fiatalabb generáció mindig egy kicsit jobba születik, mint anyu és a nagyi. 

Mivel nekik nem kellett háborúkban élni, háborúk után születni, vagy komoly recessziókat átélni, a fogyasztói társadalom olyan szintjén születtek, amikor természetes dolog, hogy anyu megveszi nekik a Levis farmert, míg nekünk idősebbeknek, ezek extra dolgok voltak. Ráadásul nekik a ruházatnál is fontos, hogy fenntartható legyen, nem szeretik a fast fashiont. Mivel szerencsésebb körülmények közé és nyugodtabb időszakba születtek, ezért kevésbé kell megharcolniuk a dolgokért, több energiájuk marad törődni a társadalmilag fontos kérdésekkel és a saját lelki egészségükkel

– hangsúlyozta a Ganz generalistája.

Hozzátette, hogy az idősebb generációnak azért nehezebb, mert mi egyfajta „szendvicsgyerekek” vagyunk, tehát sok esetben a gyerekeinkről és a szüleinkről egyszerre kell gondoskodnunk, ez az, ami miatt a pénzszerzés ennyire fontos.

A Z-generációnak egyelőre viszont nincsenek ilyen problémái, emiatt megengedhetik maguknak, hogy ne dolgozzanak olyan cégnél, ahol nincs egyenlő bánásmód például a nemi, a faji vagy a vallási szempontokat illetően. Ez ugyanis valóban rendkívül meghatározó számukra. Ezen felül állandóan visszatérő téma a nemek közti fizetéskülönbség: kategorikusan kijelentik, hogy nem dolgoznak olyan cégnél, ahol nincs egyenlő bánásmód, tehát ahol a nők kevesebb bért kapnak ugyanazért a munkáért, mint egy férfi, vagy ahol láthatóan nem támogatják a nők előmenetelét a céges ranglétrán.

Hálásak lehetünk nekik, hogy kikaparják a gesztenyét

A szakértő szerint az új, fiatal generáció attitűdjéért hálásak lehetünk, mert sok esetben ők érhetik el, hogy új, egészségesebb sztenderdek alakuljanak ki a vállalatoknál. Azt is elmondta, hogy tapasztalata szerint számos alkalommal táplálkoznak külföldi példákból. 

Ők már nem tv-híradókat néznek, hanem külföldi influenszereket – jó értelemben vett influenszereket. Falják a külföldi tartalmakat, és a hazai híreket is többféle forrásból szerzik be, a belpolitikát is a YouTube-ról ismerik, alaposan körbejárják a témákat, maguk válogatják meg, hogy mi alapján alakítják ki világnézetüket

– mondja Istenes Viktória.

Kiemeli, hogy rendkívül fontos nekik a tolerancia és a nyitottság, és azért választják a multikat, mert ott jellemző ez az attitűd – sokszor nem számít, ha ez a pénz rovására megy. A személyes fejlődés nagyon fontos, ezért is nehéz a pályaválasztás, mert egy óriási információdömping közepében állnak, emiatt nehezebben döntenek és nehezebben is köteleződnek el.

Rengeteg lehetőségük van – hangsúlyozza a szakértő –, eszméletlen mennyiségű új munkakör jött létre az elmúlt időszakban, emiatt borzasztóan nehéz választani. Az idősebb generációknál ez még másképp volt, kevesebb lehetőség közül választhattunk, ezért a döntéseink is gyorsabban és könnyebben mentek. És mivel a fiatalok az említett okok miatt nehezen választanak, bizonytalanabbnak is tűnnek, ezért értékelődik fel minden olyan dolog, ami tudja őket segíteni a döntéseikben – legyen az a fenntarthatóság, az egyenes kommunikáció vagy a bértranaszparencia.