A Z generáció tagjai – vagyis az 1997 és 2012 között születtek – manapság a pénzügyi tanácsadói (consulting) pozíciót leginkább ugródeszkának tekintik, mintsem hosszú távú karrierlehetőségnek– írja a Business Insider. A probléma abban gyökerezik, hogy a nagy teherbírást igénylő munka gyakran a szenvedély hiányával párosul, így sok esetben nagy arányú munkahelyi fluktuációt eredményez. 

A gazdasági magazinnak egy Z generációs volt tanácsadó, Ezra Gershanok nyilatkozott, aki a Penn State University harmadéves hallgatójaként anno három teljes munkaidős tanácsadói ajánlatból is választhatott: többek között a Deloitte kormányzati és közszolgáltatási szektorában, és a McKinsey & Company-nál is lett volna lehetősége elhelyezkedni, amelyek közül végül az utóbbit választotta.

Kapcsolódó

Friss diplomásként vonzónak tűnt egy olyan állás, ahol különböző területeken, fiatalokkal együtt dolgozhat, business class-on repülhet, luxusszállodákban szállhat meg, nagynevű vezetőktől tanulhat, és amely pozíció sok extra juttatást is tartogat.

Gershanok azonban hamar rájött, hogy a munka nem egészen azzal jár, amire számított. „Az első projektem során egy közszolgáltatónál dolgoztam, és szó szerint nem csináltunk semmit” – mondta. „Úgy voltam vele, hogy ebben a munkában nincs problémamegoldás. Ez csak bébiszitterkedés.” Két éven belül otthagyta a céget, és elindította saját vállalkozását.

Felértékelődik a munka és a magénélet egyensúlya

Bár a tanácsadás egykor sokak álommunkája volt, a Z generáció képviselői egyre inkább csak puszta pénzkereseti forrásként tekintenek rá: egy stabil állás, ami jól mutat az önéletrajzukban és megnyitja a kapukat más, vonzóbb pozíciók felé. Vicki Salemi, a Monster karrierszakértője szerint

azért csökken a szakma népszerűsége a fiatal munkavállalók körében, mert sok esetben hatalmas nyomással jár, – gondoljunk a 60-80 órás munkahetekre – ez a generáció azonban egyre nagyobb hangsúlyt fektet a munka és a magánélet közötti egyensúlyra. Salemi, aki számos nagy tanácsadói cégnek és Big Four cégnek is toborzott, úgy látja, hogy a fiatalok számára egyre fontosabbá válik az irodai légkör, a vállalati kultúra minősége, mint pedig az extra juttatások.