A söripar jelentős mértékben hozzájárul az európai gazdaság növekedéséhez, több millió munkahelyet teremt és tart fenn, miközben milliárdos adóbevételeket generál a nemzeti kormányok számára az Europe Economics jelentése szerint.
Az Európai Sörgyártók Szövetsége (The Brewers of Europe) által ismertetett kutatás alapján megállapították, hogy bár az emelkedő termelési költségek nehézségeket okoznak, a pandémia negatív hatását pedig még mindig magán viseli a vendéglátószektor, a söripar továbbra is jelentősen hozzájárul a kontinens gazdaságához. A felmérés szerint évente 110 milliárd eurót költenek sörfogyasztásra az EU-ban, míg az iparág 52 milliárd euróval növeli az európai gazdaság hozzáadott értékét.
Egy munkahelyből így lesz 17 másik
Kiemelkedő munkahelyteremtő erővel is bír az ágazat, amely több mint 2 millió álláshely mögött áll, ami az EU teljes foglalkoztatottságának körülbelül egy százalékának feleltethető meg.
Érdemes vetni egy pillantást a részletekre, hogy miként oszlanak meg a munkaadói súlypontok:
- 118 ezer munkahely közvetlenül a sörfőző ágazatban;
- 217 ezer munkahely a beszállítói szektorban, különösen a mezőgazdaságban;
- 220 ezer munkahely a kiskereskedelemben;
- további mintegy 1,5 millió munkahely a vendéglátóiparban.
Vagyis minden egyes sörfőzői állás további 17 munkahelyet hoz létre az olyan kapcsolódó iparágakban, mint az agrárium, a csomagolás, a szállítás, valamint a bárok, a kávézók és az éttermek, amelyek sört szolgálnak fel. Figyelemreméltó, hogy a söriparban a foglalkoztatottság a koronavírus-járvány óta 300 ezer új munkahellyel bővült, igaz, a HoReCa-szektor még ezzel együtt sem érte el a négy évvel ezelőtti szintet.
Nagyjából itthon is helytállóak ezek az arányok a Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai szerint: az iparág munkavállalóinak létszáma tovább nőtt, az öt legnagyobb hazai gyártónál 2023-ban elérte az 1624 főt, és az ágazat további mintegy 20 ezer ember számára nyújtott stabil foglalkoztatást a gyártástámogatás, a logisztika, a kereskedelem és a vendéglátás területén.
Jelentős hozzáadott érték a söriparban
Ugyanakkor a sör gazdasági hatása túlmutat a munkahelyeken: 52 milliárd euró hozzáadott értéket termelt az EU-ban, amelyből:
- 14 milliárd euró közvetlenül a sörfőző cégektől származik;
- 10 milliárd euró a beszállítói láncból;
- 22 milliárd euró a vendéglátóiparból.
A sör emellett számottevő fiskális bevételeket generál a nemzeti kormányok számára, 40 milliárd euróra rúgó adóbevétellel, amely létfontosságú közszolgáltatásokat és infrastruktúrát támogat Európa-szerte. Ez tartalmaz 7 milliárd euró jövedéki adót, 12,5 milliárd eurót az áfából a vendéglátóiparban elfogyasztott sör után, valamint 14 milliárd eurót a profit- és munkabéradóból, amely főként a vendéglátóiparban dolgozó 1,5 millió munkavállalótól származik.
Ami a magyar vonatkozásokat illeti, Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója korábban ismertette: az öt legnagyobb hazai sörgyártó költségvetési befizetései tavaly egy százalékkal, 86,4 milliárd forintra nőttek, amiben a 15 százalékkal növekvő áfabefizetések és a 11 százalékkal csökkenő jövedéki adó befizetések játszották a legnagyobb szerepet, 41,5 milliárd forint, illetve 37,8 milliárd forint értékben.
The Brewers of Europe-nál hangsúlyozták: annak ellenére, hogy a termelési költségek 2019 óta 25 százalékkal emelkedtek, a söripar folyamatosan innovál, növelve a márkák, a stílusok és az ízek választékát, alkalmazkodva az alkoholmentes sörök iránti kereslet növekedéséhez. Julia Leferman, a szervezet főtitkára szerint
a sörfőzők kulcsszerepet játszanak az európai gazdaságban, mélyen kapcsolódva a helyi közösségekhez, munkahelyeket teremtve és a növekedést támogatva.
Kijelentette, hogy a sörfőzők komoly felelősséget vállalnak – legyen szó a termékekről, az egyértelmű címkézés iránti elkötelezettségről, az oktatási kampányokról, vagy a fenntarthatósági erőfeszítéseikről.
A fenntarthatóság terén a sörfőzdék bevezették a körforgásos és környezetbarát gyakorlatokat, mint például a víztakarékosság, az energiahatékonyság, a hulladékcsökkentés és a melléktermékek hasznosítása, így járulva hozzá a hosszú távú gazdasági és környezeti célokhoz.
