A síelés nemcsak egy népszerű téli sport, hanem egy rendkívül fontos gazdasági ágazat is, hiszen évente milliókat vonz a hegyvidéki üdülőhelyekre. Az ilyen típusú turizmus különösen olyan országokban és régiókban jelentős, amelyek a téli sportok népszerűsítésére alapozzák gazdaságukat. A síelés nemcsak a helyi lakosság számára nyújt munkalehetőséget, hanem az idegenforgalmi iparág számára is komoly bevételi forrást jelent.

Így pörgeti az utazási irodákat a síszezon

A síelés köré épült turizmus számos más iparágat is támogat, például a szálláshelyeket, éttermeket, közlekedést, sífelszerelés-bérlést és síoktatást. Emellett a síelés vonzó célponttá teszi a régiókat a téli hónapokban, amikor a hagyományos nyári turizmus csökken. Ezáltal 

Kapcsolódó

a téli turizmus segít stabilizálni a gazdaságot és elkerülni a szezonalitás okozta problémákat.

S hogy mégis mit jelent a síszezon bevételi szinten az utazási irodáknak?

„Az Invia utazási iroda országszerte 30+ irodából álló hálózatának egyes tagjai között ebben nagyon nagy különbségek tapasztalhatók: 3-40 százalék közötti a szórás” – mondta az Economxnak Olasz Imola. A cég szegedi képviseletének vezetője, egyben síoktatója hozzátette, hogy Csongrád-, Fejér- és Pest vármegyékben különösen népszerűek a síutak, míg a Somogy-, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében élő lakosok kevésbé mobilisak ebben az időszakban.

A statisztikák szerint a síelés egyébként leginkább azokban az országokban serkenti a turizmust, ahol komoly munkát tesznek a marketingbe, a síelés népszerűsítésébe.

ddd
A síturizmussal a vendéglátóhelyek is jól járnak

Az Alpok, a Himalája, az Andok és a Sziklás-hegység mind olyan helyszínek, ahol a síelés nemcsak a helyiek, hanem a nemzetközi látogatók számára is fontos vonzerőt jelent. A sípályák fejlesztése és a téli turizmusra épülő marketingkampányok hozzájárulnak ezen régiók gazdasági fejlődéséhez, új lehetőségeket teremtve a helyi közösségek számára.

A legtöbben csak a szomszédba megyünk

Magyarország síelési kultúrája más országokhoz képest nem annyira kimagasló, de a síelés iránti érdeklődés az utóbbi évtizedekben mindenképpen jelentős növekedést mutat.

A hazai lakosság körében is rendkívül népszerűek a síutak, az összes, idei szezonra eladott síút alapján a top 3 úti cél 

– mondta az Economxnek Olasz Imola. 

Kiemelte továbbá, hogy jellemzően a közeli, magyar síoktatókkal rendelkező síterepeket keresik a legtöbben. Különösen kedvelt Kreischberg, Turracher Höhhe, Gerlitzen, Lachtal, illetve az idei szezonban divatos terepek Obertauern, Ischgl, Saalbach-H., Schladming és Kaprun- Zell am See.

Ennyit költ egy átlagos magyar síturista

Az utazási iroda vezetője szerint a síutak főszezonja január 20-tól február 24-ig tart, ilyenkor hóbiztos pályákra és az elérhető szolgáltatások teljes körére számíthatnak az utazók. Ezt a szezont egy december végétől január elejéig tartó előszezon vezeti fel, és a márciusi hosszú hétvége zárja.

Olasz Imola arról is beszámolt , hogy az első érdeklődések jellemzően szeptemberben érkeznek irodáikhoz, de ahogy a nyaralások esetében, itt is találhatunk a közönségben előre tervező, és utolsó pillanatban induló utasokat, így a foglalások időszaka szeptembertől márciusig tart.

Az összes eladott út alapján az átlagos kosárérték 250 ezer forint/fő körül alakul, de ha (a szélső értékek nélkül) a legtöbbet (legnagyobb számban) értékesített utak értékét nézzük, az 1000 euró körül alakul.

Az Invia szegedi vezetője azonban kifejtette, hogy nem költ mindenki csilliárdokat a síelésre: van olyan ajánlat (egyben a legolcsóbb), amely egy 5 éjszakás síút Gerlitzenben – mindössze 250 euró/fő áron. Ennek kapcsán kérdeztünk a skála másik végéről is, a legdrágább – szintén 5 éjszakás – ajánlat Obertauern, Ischgl 1900 euró/fő.

df
Aspen a világ egyik legismertebb síparadicsoma, ahova a hírességek is szívesen ellátogatnak

Vannak olyan síelni vágyók is, akik jóval messzebbre mennének, itt két távolabbi úti cél emelkedik ki a mezőnyből, Hakuba (Japán) és Aspen (USA).

Szinte az összes magyar gondoskodik biztosításról

Bár a síelés nagyszerű szórakozás, számos sérülési lehetőség is rejlik magában. A leggyakoribb síelési sérülések közé tartoznak a törések, rándulások, zúzódások, de akár súlyosabb balesetek is előfordulhatnak, mint a gerinc- vagy fej sérülések. Ilyen esetekben a megfelelő biztosítás nemcsak a kezelés költségeit fedezi, hanem az orvosi segítség gyors elérhetőségét is biztosítja.

A biztosítás tehát komoly anyagi védelmet nyújt, miközben biztosítja a síelő számára, hogy bármilyen problémát is tapasztaljon, a szükséges orvosi ellátás és rehabilitáció ne legyen anyagi terhet jelentő kérdés.

„Mindig, minden utazáshoz ajánlunk biztosítást, és a síutak esetében szerencsére utasaink nagyon nagy arányban élnek ezzel a lehetőséggel: jellemzően 99 százalékuk veszi igénybe, felelősségbiztosítással kiegészítve”

– közölte lapunkkal Olasz Imola.

Mindezek fényében a síeléshez kifejezetten ajánlott a síbiztosítás megkötése, amely sokkal szélesebb körű védelmet biztosít, mint egy hagyományos utazási biztosítás. A síbiztosítás nemcsak a baleseti orvosi költségeket fedezi, hanem a sífelszerelés elvesztése, sérülése vagy lopása esetén is védelmet nyújt. Emellett a csomagtól függően a mentőhelikopteres mentés, orvosi transzfer, kórházi költségek is általában benne van a csomagban. A síelés során a hegyi mentés költségei különösen magasak lehetnek, és a biztosítás biztosítja, hogy ne kelljen a magas árakat saját zsebből fedezni.

Rövidülnek a szezonok

Bár a síelés gazdaságilag rendkívül fontos, nem szabad figyelmen kívül hagyni annak környezeti hatásait sem. A síeléshez szükséges infrastruktúra kiépítése és fenntartása jelentős környezeti terhelést róhat különösen a hegyvidéki területek természetes élőhelyeire. Az olvadó hóval kapcsolatos problémák, valamint a fosszilis tüzelőanyagokkal működő szerkezetek hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez. Ennek ellenére számos sírégió igyekszik fenntartható megoldásokat keresni, például a megújuló energiaforrások használatát, a víz és energia takarékos felhasználását, valamint az ökológiai lábnyom csökkentését célzó intézkedéseket.

A klímaváltozás kapcsán állandó téma a hó olvadása, a telek enyhülése és rövidülése, de vajon milyen hatással van ez az aktuális síszezonokra? Vajon tűnnek el helyszínek az utazási irodák kínálatából?

„Az úti célok kínálatát tekintve egyelőre nem kézzelfogható a változás, a velünk kapcsolatban álló utazásszervezők árualapjában nem látunk nagyobb változásokat. Ezzel szemben az utasok időpont-preferenciái egyértelműen mutatják, hogy a hóbiztos időszakok rövidebbek a korábbinál, így a szezon is évről évre rövidebb”

– mondta a vezető.