A Manchester Unitedet tulajdonló Glazer család és a klub részvényesei döntöttek a vörös ördögök új – kisebbségi – tulajdonosáról, ugyanis bejelentették, hogy Sir Jim Ratcliffe 1,3 milliárd fontot fog fizetni a klub 25 százalékáért. A katari Jasszim sejk közel 6 milliárd dolláros ajánlatát lesöpörték az asztalról.

Glazerék a fösvénység tankönyvi példái

A Glazer család 2005 óta birtokolja a világ egyik legnépszerűbb futballklubját, ám az elmúlt években szurkolók tízezrei fordultak ellenük, amiért semmiféle fejlesztést nem eszközöltek Manchesterben. Az Old Trafford stadion évek óta beázik, a carringtoni edzőpálya katasztrofális állapotban van, még maga Cristiano Ronaldo is szóvá tette a Piers Morgan által készített hírhedt interjújában, hogy pontosan ugyanazokkal a kondigépekkel és felszereléssel találkozott visszatértekor, mint 2009-ben, amikor eligazolt Sir Alex Fergusson csapatától.

A legnagyobb baj azonban a költségvetés kezelésével volt: az elmúlt hét évben 166 millió font osztalékot vettek ki a kasszából. Ráadásul, ha hozzáadjuk azt a 465 millió fontot, amit a Glazer testvérek az A osztályú részvények eladásából szereztek – és ebből egyetlen penny-t sem forgattak vissza a klubba –, plusz az egyéb sumákságokat, amelyekre fény derült, akkor

a teljes összeg, amit a család kivett a Unitedből, több mint 1,6 milliárd fontra rúg.

Ebből világosan látszik, hogy a szurkolók, a brit közvélemény és a média egyes képviselői azért vannak teljesen kiborulva az amerikai családra, mert gyakorlatilag nulla beruházási kedv és fejlesztési hajlandóság mellett fosztogatják a klubot, és a legélesebb vélemények szerint az ő tulajdonosi szerepkörük egyfajta fosztogatói minőségben nyilvánul meg. 

Avram és Joel Glazer a igazi főgonosz karakternek számítanak Manchesterben
Avram és Joel Glazer a igazi főgonosz karakternek számítanak Manchesterben

A csapat szimpatizánsai a lehető legtöbbféle módon fejezték ki utálatukat a Glazerék irányába: tartottak békés tüntetést, szabotálták a csapat Liverpool elleni meccsét, kifeszítettek molinókat ellenük, leálltak a merchandise vásárlással, hogy ne hizlalják még jobban a testvérek tárcáját. A #Glazersout pedig állandó jelenség lett a közösségi médiában. Emiatt a testvérek komoly lépésre szánták el magukat. 

Milliárdosok versenyfutása

A Glazer család közel egy évvel ezelőtt dobta piacra a Manchester Unitedet. Eladásra kínálták a klubot, ezt pedig óriási örömmel vette a közvélemény, felcsillant ugyanis a remény, hogy a leendő tulajdonos nem bankrablóként fosztogatja majd a kasszát, hanem sportszakmailag és infrastrukturálisan is aktív lesz.

Két kérő tett ajánlatot:

  • az egyik a katari Jasszim sejk, a Quatar Islamic Bank elnöke, a korábbi miniszterelnök fia, akinek a családja körülbelül 275 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik.
  • A másik pedig Sir Jim Ratcliffe, angol milliárdos üzletember, az INEOS vegyészeti cég vezérigazgatója, akinek a Bloomberg 28 milliárd dollárra becsüli vagyonát.

Ha megnézzük a két ajánlatot, nem véletlen, hogy a United szimpatizánsai a katari kivásárlásnak örültek volna jobban. A sejk ugyanis ajánlatába foglalta, hogy győzelme esetén,

  • azonnal renoválni kezdi a stadiont – sőt, később épít egy újat –;
  • rendbe teszi az edzőpályákat, az eszközparkot;
  • fizetésemelést ad a hivatalosan is bejelentett közel ezer alkalmazottnak a klubnál;
  • és elhozza a PSG-től Kylian Mbappét;

így hosszú idő után újra lenne a vörösöknek egy világklasszis támadója. Ezeket az ígéreteket nézve, nem csoda, hogy minden szurkolónak megdobbant a szíve, hiszen végre történhet valami jó a csapattal. Ráadásul a brit közvélemény is örült volna, hiszen az egész angol labdarúgásnak érdeke, hogy a Manchester United egy erős, stabil, megbízható futballklub legyen.

Ezzel szemben Sir Ratcliffe semmi konkrétat nem ígért, sőt a szurkolóknak egyáltalán nem tetszett, hogy a magát United-érzelműnek valló milliárdos nemrégiben még a Chelsea-t akarta megvenni, amikor az orosz-ukrán háborút követő uniós szankciók miatt az orosz Roman Abramovicsnak le kellett mondania a londoni klubról tulajdonosként. Ratcliff egyébként nemrégiben megvette a francia Nizza és a svájci Lausanne csapatát is, sőt, cége, az INEOS a Forma–1-ben szereplő Mercedes főszponzora.

Jasszim sejk és Sir Ratcliffe versenyfutása azonban sokáig nem tűnt egyenrangúnak, hiszen míg a sejk 100 százalék tulajdonjogért versenyzett, addig a brit üzletember csak részesedésért. A Glazerék pedig csúnyán ki is használták a katari érdeklődőt,

már akkor 4,6 milliárd dollárt kértek a klubért, amikor azt a tőzsdén csak 3,3 milliárdra taksálták.

A sejk azonban nem tágított és már 5 milliárdnál is többet ajánlott, amikor a Glazerék és a klub részvényesei úgy döntöttek: Sir Jim Ratcliffe a befutó.

Sir Ratcliffe állandó vendég lesz az Old Traffordon
Sir Ratcliffe állandó vendég lesz az Old Traffordon

Brit sajtóértesülések szerint az FA-nek, tehát az angol labdarúgó-szövetségnek is volt némi ráhatása az ügyre, a szövetség ugyanis nem pártolja, hogy ennél is több közel-keleti befektető vásárolja be magát a Premier League-be. Annak ellenére, hogy az FA ezt nem pártolja, a brit kormány egyáltalán nem zárkózik el ezen üzletek elől, erről már a Newcastle szaúdi felvásárlása kapcsán is írtunk.

Senki sem bizakodik

Angliában most forronganak a szurkolók és a média is, hiszen a Glazer család egy olyan katari ajánlatot söpört le az asztalról, ahol majdnem a dupláját zsebelhették volna be a valós piaci értéknek. Ezzel szemben, ők most éppen csak egy szeletet adtak a tortából az új tagnak az asztalnál, ami a közvélemény szerint azt vetíti előre, hogy eszük ágában sincs megválni ettől – ahogy korábban már az Economx is írt róla – a jól fialó kereskedelmi klubtól.

Egyelőre annyi szivárgott ki az üzletből, hogy Ratcliffe és cége, az INEOS várhatóan a Manchester United labdarúgó-üzletágát fogja irányítani a 25 százalékos vételi megállapodás részeként. A brit üzletember teljes körű kontrollt igényelt a sportszakmai dolgok felett, hoznának sportigazgatót, és az igazolásokat is ők intéznék.

De a kérdés továbbra is ott van: ha a Glazerék nem invesztáltak eddig az infrastrukturális problémákba, akkor majd a 25 százalékos tulajdonos, akit a klubnak leginkább a futballal kapcsolatos része érdekel, majd fog?!

Ha már most úgy állt a dolog, hogy csak 25 százalékot engedhet meg magának, akkor ki fogja kifizetni az új stadiont? Ki fogja megjavítani a beázó tetőt? Ki fogja fizetni az új edzőközpontot, az új játékosokat és a közösségi projekteket? Ki zárkóztatja fel az alkalmazottak béreit? Hogy érik utol a Real Madridot, a Bayernt vagy a City-t?

Út a semmibe – erre még a piac is reagált

A legnagyobb probléma ezzel az üzlettel az, hogy jó eséllyel semmi nem fog változni: közel 65 százalékos részesedésükkel a Glazerék továbbra is totális kontrollt és uralmat gyakorolhatnak a Manchester United felett, és semmit sem ígérnek.

A britek márpedig úgy gondolják, ennek a klubnak friss levegőre lenne szüksége, teljesen új kulturális és erkölcsi normákra. Megszabadulni az olyan félremenedzselt döntésektől, amelyek tonnaszám születtek Manchester vörös felében az elmúlt tíz évben. Hiszen naphosszat tudnánk sorolni az olyan extrém drága játékosokat, akik 70-100 millió euró között érkeztek az Old Traffordra, de semmit nem mutattak: például Pogba vagy Anthony.

A katariak kikosarazása miatt nem csak a szurkolók és a szimpatizánsok keseredtek el, a tőzsdén is mínuszba fordultak a számok.

Forrás: MarketWatch
Zuhanórepüléssel reagált hétfőn a piac
Kép: MarketWatch

A hétvégi bejelentés miatt csúnyán beszakadt a Manchester United árfolyama, nyitás után ugyanis máris 22,4 százalékos mínusszal jelezte a piac, hogy nem uralkodik kedvező hangulat a klub részvényei körül.

És hogy még egyet csavarjunk a történeten: a hírek szerint éppen a United részvényesei és befektetői voltak azok, akik Jasszim sejk ellen voltak, és akik Sir Ratcliffre-e szavaztak a versenyfutáson. Öngól – mondhatni.

Ön ismeri a focistát, akinek a vagyona hússzor akkora, mint Ronaldoé?

A játékos apja korábban közel 15 milliárd dollárt tapsolt el az államkincstárból. Bővebben --->

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!