A menetrendszerű, sokak számára csak száraz adatokból álló statisztikai jelentések más megvilágításba kerülnek az idén, mivel a  makrofolyamatokat is figyelő választók a bő három hónap múlva következő parlamenti választások előtt tényszerűen mérlegre tehetik a kormány eddigi gazdaságpolitikáját.

Repülőrajt helyett földközeli pálya

Szilveszterkor már felkerült a kormány oldalára a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb makrogazdasági és költségvetési előrejelzése. Eszerint a szaktárca  

  • 2025-re 0,5,
  • 2026-ra 3,1,
  • 2027-re pedig 2,9 százalékos 

GDP-növekedésre számít – emlékeztet az Mfor.hu összefoglalója.

Megírtuk: noha a kormány 2025-re jelentős gazdasági növekedést, „repülőrajtot” vetített előre, a tavalyi évben inkább földközelben maradtak a fontos mutatószámok, az elemzők pedig már az ősszel eltalálták az előre jelzett, 3-6 százalékos növekedés helyett a fél százalék körüli éves eredményt. 

Az utolsó negyedév, és így 2025 GDP-adatait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2026. január 30-án közli, míg az áprilisi  választási döntéshez érdekes idei, első negyedéves számsor várhatóan csak a szavazások után lát napvilágot.

Hetek múlva látunk bele a karácsonyi kosárba

Ugyanakkor, a januári első munkahéten már sorjáznak az előző hónapok statisztikái:

  • január 6-án érkezik a külkereskedelmi,
  • 7-én a munkanélküliségi,
  • 9-én a novemberi kiskereskedelmi forgalmi adat.

Tavaly a belső kereslet tartotta lélegeztetőgépen a magyar gazdaságot, amit a szaktárca is megerősített: a háztartások fogyasztási kiadása 3 százalékkal bővülhetett  – idézi a portál.

Az éppen csak letelt, év végi fogyasztási szezonról az Economx is több cikket közölt, amelyek összességében arra utalnak, hogy a tavaly decemberihez képest volumenben erősebb forgalmat bonyolíthattak le a kereskedők, miután az üzletek novembertől és főként közvetlenül karácsony előtt, a két ünnep között a legtöbb helyen látványosan megteltek. Erről adatok március elején várhatók. 

Bár a multiláncokat képviselő kereskedelmi szövetség előzetesen már aggodalmainak adott hangot, miszerint például az árrésstop miatt év végén gyengén érvényesülhet a fogyasztás erősödése.

Mégis mennyi az annyi?

A lakosság költekezését leginkább a bérek és az infláció alakulása keretezi be.

Tavaly az infláció kedvesebb téma volt az elemzőknek, bár a politikailag érzékeny kérdést kivétel nélkül elsősorban mindenki a pénztárcáján keresztül ítéli meg. A fogyasztóiár-indexet nagyjából másfél százalékpontos mértékben fogják vissza az élelmiszerekre február végéig érvényes, sokat támadott árrésstopok és egyéb önkéntes árkorlátozó intézkedések.

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2026-ban 3,6 százalékos inflációt vár, ami kedvezőbb, mint az előző évre prognosztizált 4,5 százalék. A KSH februárban, márciusban és április elején is közölni fogja az idei első három havi adatokat.

A jövedelmek iránya ígéretes: decemberben az derült ki, hogy októberben a teljes  munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 692 700 forint volt, 8,7 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A nettó átlagkereset 482 400 forintot ért el, ami 10 százalékkal magasabb volt, mint 2024 októberében.

Orbán Viktor advent elején bejelentette: 2026-ban a minimálbér 11, a garantált bérminimum 7 százalékkal nő, ezzel 700 ezer család jövedelme emelkedik.

Látleletet ad az ipar, a külkereskedelem és beruházás is

Beszédesek lesznek a tavaszig megjelenő  termelési eredmények az iparból, valamint a külkereskedelem sarokszámai: a magyar ipar januári-februári időszakáról egy, illetve két hónapos kifutási idővel ad jelentést a KSH, míg március elején az első havi, végén pedig a februári export-import arányok mutatkoznak meg.

A beruházásokról is megjelenik február vége felé egy negyedéves jelentés 2025 utolsó időszakáról, az ez évi induló állapotot viszont majd csak az új kormány idején foglalják össze, május 22-én.

Emlékezetes: októberben kiderült, hogy változatlanul lejtmenetben vannak itthon a beruházások – a nyers adatok szerint a 2025 harmadik negyedévében 4,1 százalékkal csökkent a nemzetgazdasági teljesítmény. A hivatal szerint emögött leginkább a szállítás, a raktározás, valamint a feldolgozóipar csökkenő teljesítménye áll, míg a pénzügyi szolgáltatások növekvő beruházási aktivitása mérsékelte a visszaesést.

Kapcsolódó