Még 2024 tavasszal megállapodás született Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek között, amelynek keretében ötmilliárd eurós óriásberuházással új városrész épülhet Rákosrendező vasútállomás környékén. Majd az Országgyűlés elfogadta azt a további megállapodást, amelynek értelmében a magyar fél vállalja, hogy a területet az Egyesült Arab Emírségek által kijelölt vállalatnak adja el és az egész beruházást nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé minősíti. 

Rákosrendező területéből mintegy 85 hektárnyi területet adott el az állam nettó 50,9 milliárd forintos vételáron, a fejlesztést az Eagle Hills csoport valósította volna meg Grand Budapest, vagy ahogy a közvéleményben elterjedt Mini-Dubaj néven. Az új tulajdonos feladata a rozsdaövezet felszámolása, a hulladékok elszállítása és a környezeti kármentesítés elvégzése is. 

Kapcsolódó

Ezzel párhuzamosan a magyar állam vállalta, hogy 800 millió euró értékben infrastruktúra-fejlesztést valósít meg, ide sorolható többek között a közúti felüljáró, az M1-es metró meghosszabbítása, valamint a vasúti pálya befedése. A gigaberuházás a vonzáskörzetében élők és egész Budapest számára jelentős előrelépést és fejlődést jelenthet a tömegközlekedés minőségét és elérhetőségét illetően, így a XIV. és a XIII. kerület összeköttetése is javulhat.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Tervpályázatot írtak ki

A megállapodással kapcsolatban Karácsony Gergely főpolgármester úgy reagált, hogy a kormány kiárusította Budapest egyik aranytartalékát egy arab befektetőnek. Miután megvizsgálta a szerződést, rájött, hogy a fővárosnak elővásárlási joga van a terület megvételére. A főváros a közgyűlés jóváhagyásával és a Budapesti Közművek közreműködésével három részletben fizeti ki az 50 milliárd forintot. Az első cirka 12 milliárdot már utalta, a második kb. 18 milliárd forintot a jogi feltételek teljesülésekor, míg a maradék 20 milliárdot 2039-ig törleszti.

A fővárosnak már a korábbi főpolgármesterek idején is voltak tervei a területtel kapcsolatban, a legutóbbi fejlesztési terveket pedig 2021-22-ben készítették el, amely megfizethető lakónegyeddel és egy új parkkal kalkulál. A városvezetés valójában ezt a szándékot vitte tovább, amikor tavaly a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) kiírta a Rákosrendező Mesterterv nemzetközi urbanisztikai pályázatot. Ennek első fordulója lezajlott, tavaly novemberben a 43 induló közül a referenciák alapján kiválasztották azt a 16 indulót, amelyek bejutottak a második fordulóba. 

+35
Mini-Dubaj vagy bécsi modell? Ideje túllépni a szovjet városfejlesztési elveken
Fotó: Hartl Nagy Tamás / Economx

Erő Zoltán, Budapest főépítésze egy átfogó interjúban nemrég így nyilatkozott az Economx-nak: „a feladat adott: hogyan lehet az elhagyott vasúti területen egy korszerű 21. századi városrészt létrehozni, ahol nem csak spekulatív tőke vesz részt, hanem többek között az intézményhálózat, a közösségi közlekedés, és a parkhálózat is a helyére kerül. Ez egy hatalmas kísérlet, ezért is fontos az a tudástranszfer, amit külföldi cégektől remélünk a pályázat során. Az urbanisztika ma már nem arról szól: mit építünk, hanem arról: hogyan, hogyan fogadtatjuk el és hogyan tesszük hasznossá a városlakók számára.”

A deklarált cél összesen 8–10 ezer új lakás építése, amelyek legalább 20 százaléka támogatott, megfizethető lakhatást kínál majd; a városrészt behálózó gyalogosbarát, autómentes utcahálózat és legalább 25 hektár közpark kialakítása; a mindennapokban szükséges oktatási, szociális és egészségügyi intézmények megépítése; új közlekedési csomópont kialakítása Rákosrendező vasútállomásnál – átszállással a vasút, a meghosszabbított M1 metró és a 3-as villamos között; továbbá a környezeti fenntarthatóságot szolgáló energetikai és csapadékvíz-hasznosítási megoldások megvalósítása. 

Rákosrendező - Vitézy Dávid Facebook-oldal
Kép: Vitézy Dávid Facebook-oldal

Már a második fordulónál járnak

A második körbe jutott nemzetközi és hazai építészirodának február 10-ig kellett beadnia a végleges pályaműveit. A pályázók koncepciót alkotnak a városrész szerkezetére, beépítésére, zöldfelületeire, közműveire és közlekedési rendszerére, ennek érdekében időközben a továbbjutott csapatok bejárták a területet. A második fordulóba jutott építészirodák között neves külföldi cégek is szerepelnek, elég csak a BIG-et (Bjarke Ingels Group), az Adeptet vagy éppen a Foster + Partners-t megemlíteni.

„Vázlatokat készítenek az új, 25 hektáros közparkra, a Rákosrendező vasútállomás körül kialakítandó új központra, valamint a változatos igényeket kiszolgáló lakónegyedekre. Bemutatják azt is, miként látnák el energiával az új városnegyedet, hogyan oldanák meg a lezúduló esővíz hasznosítását, és milyen ütemezésben látják megvalósíthatónak mindezt” – írta Vitézy Dávid, a fővárosi Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője a Facebook-oldalán.

Végül most 14 pályázat közül választja majd ki a 17 fős, hazai és nemzetközi szakemberekből álló zsűri a győztes tervet, amely mentén egy teljesen új modellben épülhet fel egy új, európai lakónegyed és zöld városrész Rákosrendezőn. Február 17-én a bírálóbizottság elnöke, Karácsony Gergely és társelnöke, Vitézy Dávid megtekintette a pályázatokat, a következő napokban és hetekben szakértői ülések zajlanak, majd a zsűri minden beérkezett tervet alaposan megvizsgál és részletesen értékel a pályázók kilétének ismerete nélkül. Eredményhirdetésre március 31-én kerülhet sor.

„A zsűrit a főpolgármesterrel közösen vezetjük, tagjai pedig többek között az országos, a fővárosi és a kerületi főépítészek, számos urbanista szakértő, a kamarák képviselői, valamint a bécsi és a prágai városvezetés hasonló projektekkel foglalkozó vezetői. A végső döntést március végére hozza meg a bírálóbizottság, akkor minden pályaművet bemutatunk majd” – magyarázta Vitézy Dávid.

Nem épülnek felhőkarcolók

Természetesen továbbra sem tudjuk, hogy az arab befektető vállalat milyen projektben gondolkodott, hiszen a toronyházak csupán hipotetikus módon merültek fel, illetve az Eagle Hills csoport Belgrádban már megvalósított egy városrehabilitációs negyedet, ahol valóban épültek magasépületek is. Különböző értelmezések szerint elvileg 250 és 500 méter magasságú felhőkarcolók is elhelyezhetők lettek volna Rákosrendezőn, de valójában ez egy örök vita Budapest vonatkozásában, hogy a századfordulós városkép, amely méltán kapott világörökségi elismerést, csorbul-e, ha magasabb épületeket is felhúznak. Lásd MOL Campus, amely a város számos pontjáról látszódik.

Mindenesetre a főváros deklaráltan azért élt elővásárlási jogával, hogy enyhítve a lakhatási válságon ne kizárólag a magánbefektetők igényei szerint épüljön egy gigantikus lakópark, hanem a közérdek mentén egy teljes városrész fejlesztése és egy tudatos városrendezési terv valósuljon meg. Ezzel párhuzamosan Budapest a szükséges infrastrukturális beruházásokról szóló megállapodást megkötötte a kormánnyal, hiszen ahogy korábban említettük, számos fejlesztés szükséges, hogy a terület valóban bekerüljön a főváros vérkeringésébe.

A magyar állam feladata a vasúti területek rendezése és részbeni kiváltása, új vasúti megállók, közúti főkapcsolatok és közmű-gerinchálózatok megépítése, amelyet fokozatosan nagyjából 2030-ig kellene megvalósítani, hogy a terület egyáltalán beépíthető legyen. A főváros csak ezután tudja elindítani a városnegyed-beruházást.

Ezért nem lesz Budapest Manhattan

Rákosrendező helyét Budapest, Magyarország és Európa vonatkozásában egyébként Erő Zoltán elemezte a Budapest Városháza háromrészes cikksorozatában, amely az Építészfórumon jelent meg: „bár az 1990-es évek óta sokszor felmerült egy „budapesti Manhattan" kialakításnak gondolata – idővel el kellett fogadni, hogy Budapest nem válik regionális pénzügyi-kereskedelmi központtá. Mindez alapvetően függ az európai városhálózatban betöltött, betölthető szerepétől. Jelen pillanatban azonban nem tudunk olyan erős globális vagy regionális központról, amely a Rákosrendező térségét egyedi funkciókkal, új, eddig nem látott funkciókkal nagy léptékben megtöltené.”
Kép: Vitézy Dávid Facebook-oldal

Modern koncepció mentén építkeznének

A helyszín kiválóságát a városközpont közelsége és a kiváló közlekedési kapcsolatok adják. Ennek megfelelően egy új mintaváros épülhet az adott területen, ami sokféleképpen adhat választ a budapesti városfejlesztés céljaira. Így egyrészt a kompakt városszerkezetet erősítheti: a szuburbanizációval ellentétes módon nem fellazítja, hanem szorosabbra fűzi a meglévő város szerkezetét, fejlesztési lehetőségeket kínál a zöldmezős területek beépítésével szemben, csökkenti az utazási igényeket, írja Erő Zoltán a már említett tanulmányban.

Továbbá egy újabb 15 perces város létrehozása is a cél: az adott lépték – a terület teljes hossza 2,5 km – egy vegyes funkciójú, szolgáltatásokkal és szociális infrastruktúrával kellően ellátott együttes létrehozása esetén lehetőséget ad egy ideális gyalogos város kialakítására, ahol a közösségi közlekedés fő állomásai és a városi zöldfelület is 15 percen belül elérhető. Eközben a helyszín hálózati kapcsolatai logikusan kínálják a sűrűsödési pontok helyét, így természetesen adódik egy városi alközpontot kialakításának a lehetősége is.