Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg októberhez viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal voltak magasabbak az árak – tette közzé a legfrissebb adatokat gyorstájékoztatójában a Központi Statisztikai Hivatal. Négy hónapnyi stagnálás után (július óta tartotta magát a 4,3 százalékos infláció) mozdultak el a fogyasztói árak, és immár a Magyar Nemzeti Bank által kijelölt célsávban (2-4 százalék) vannak.

12 hónap alatt, 2024. novemberhez viszonyítva:

Az élelmiszerek ára 3,2 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,6 százalékkal), ezen belül az édesipari lisztesárué 15,9, a kávéé 14,9, a büféáruké 11,3, a tojásé 11,2, a csokoládé, kakaóé 10,7, az étolajé 10,1, az iskolai étkezésé 7,5, a péksüteményeké 6,7, az alkoholmentes üdítőitaloké 4,9 százalékkal. A termékcsoporton belül a margarin ára 28,3, a liszté 15,3, a tejtermékeké 11,4, a tejé 8,1, a sertéshúsé 7,8, a párizsi, kolbászé 7,0, a cukoré 4,7 százalékkal mérséklődött.

A háztartási energiáért 9,8 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 22,0, az elektromos energia 2,1 százalékkal drágult.

A szeszes italok, dohányáruk ára 7,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 9,0 százalékkal.

A szolgáltatások 6,5 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatások 12,2, a járműjavítás és -karbantartás 10,0, a testápolási szolgáltatások 9,3, a lakásjavítás és -karbantartás 9,2, az egészségügyi szolgáltatások 8,6, a lakbér 8,0, a sport, múzeumi belépők 7,9 százalékkal.

A tartós fogyasztási cikkek ára 2,9 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 21,5, a szobabútorok 5,9, a fűtő- és főzőberendezések 3,0, az új személygépkocsik 1,7 százalékkal többe kerültek. A járműüzemanyagok ára 5,0 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,1 százalékkal drágultak.

Októberhez képest novemberben:

1 hónap alatt, 2025. októberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek.

Az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva átlagosan nem változott). A tojás 3,6, az étolaj 2,7, a büféáruk 1,1, az édesipari lisztesáru és a kenyér 1,0-1,0, a tej és a cukor 0,6-0,6 százalékkal többe kerültek. A termékcsoporton belül a gyümölcs- és zöldséglé ára 3,2, a csokoládé, kakaóé 3,1, a vaj-, vajkrémé 2,1, a sajté 1,2 százalékkal mérséklődött.

A ruházkodási cikkek 0,7 százalékkal drágultak. 

A háztartási energia ára 0,4 százalékkal csökkent, ezen belül a vezetékes gázért és a palackos gázért is 0,4-0,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül az üdülési szolgáltatások ára 1,1 százalékkal csökkent.

A járműüzemanyagok ára 0,6, a gyógyszer, gyógyáruké 0,1 százalékkal mérséklődött.

Szakértői kommentár

„Az előzetes várakozásunknak (3,8%) megfelelő éves inflációs adat a várva várt csökkenést mutatta, amire már hónapok óta számítottunk. Az árrésstopok és a kedvező bázishatás miatt a következő hónapokban érdemi csökkenést várunk az inflációban, amit az euróval szemben erős szinten lévő forint, az európai gázárak csökkenése és a globális olajárak gyengélkedése szintén támogat. A jegybanki célsávba érő infláció miatt újra előtérbe kerülhet az alapkamat csökkentésének kérdése, noha ezt ellensúlyozhatja az árrésstopok hatásának jövő évben várható kiesése az éves inflációs mutatóból. Ez átmeneti volatilitást okozhat a devizapiacon, amit a magas kamatok mellett elköteleződő jegybanki kommunikáció tompíthat” – írta elemzésében Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint is megfeleltek az adatok a várakozásoknak.

„A maginfláció szintén a vártnak megfelelően alakult: kicsit csökkent az októberi 4,2 százalékról 4,1 százalékra. Az infláció szerkezete sem okozott nagyobb meglepetést; a havi árindexek nem tükröztek nagyobb átárazásokat. Az élelmiszerárak 0,2 százalékkal emelkedtek (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva átlagosan nem változtak). A járműüzemanyagárak 0,6 százalékkal csökkentek, a ruházati cikkek árai 0,7 százalékkal nőttek egy hónap alatt. Kisebb meglepetést volt talán a szolgáltatások árainak 0,1 százalékos havi szintű árcsökkenése, ami mögött az 1,1 százalékos üdülési szolgáltatás árcsökkenés állt. Az erős forint hatásai azonban egyelőre nem igazán látványosak: a ruházati cikkek árai a szezonnak megfelelően emelkedtek, míg a tartós fogyasztási cikkek 0,2 százalékkal drágultak októberhez képest. Ez utóbbi főcsoport éves indexe még mindig 2,9 százalékos volt, ami a forint egy év alatt bekövetkezett jelentős erősödésének fényében kifejezetten magas.

Az éves szintű infláció jelentősebb lassulását négy hónap stabilitás után a tavalyról örökölt bázishatás segítette. A termelői árnyomás csökkenése, az alacsony energiaárak kedvező képet vetítenek előre a rövidebb távú folyamatok alakulása szempontjából, de a monetáris politika elsősorban továbbra is a mögöttes folyamatokra fókuszál (piaci szolgáltatások árdinamikája, bérek, várakozások). A külkereskedelmi forgalomban versengő termékek (tradables) inflációja sem lassult még kellő mértékben, dacára az erős forintnak. Emellett a hatósági árkorlátozások szerepe továbbra is fennmaradt, elfedve a valós képet arról, hogy mennyire lehetnek erősek a mögöttes inflációs folyamatok, mennyire van ténylegesen jelen a strukturális árnyomás a magyar gazdaságban. 

Mindenesetre az infláció novemberben a jegybanki célsávba került ismét, és az elkövetkező hónapokban tovább mérséklődés jöhet az éves indexekben. Az jövő év elején nagy valószínűséggel 3 százalék alatti éves inflációs rátákat látunk majd, azonban a fentebb említett tényezők miatt ez nem lesz tartós. Mindez pedig továbbra is szigorú monetáris politika irányába mutat

- írta elemzésében Nyeste Orsolya.