Az elektromos hajtású haszongépjárművek megjelenése egyre kézzelfoghatóbb valóság, különösen a városi közlekedésben és a csomaglogisztikában. Ezek a járművek már most is jól alkalmazhatók a rövid távú szállítási feladatokra, a széleskörű elterjedésükhöz azonban még számos akadályt kell leküzdeni – hangsúlyozta az Economxnak Kővágó-Laky Andrea, a Ford Magyarország ügyvezető igazgatója. 

A kereslet még nem tart lépést

A cég kínálatában már megtalálhatók az elektromos haszongépjárművek, mint például az E-Transit és az E-Transit Custom, ugyanakkor az ezek iránti kereslet elmarad a várakozásoktól. Tapasztalataik szerint az elektromos modellek aránya az összes eladáson belül 3–5 százalék körüli, de a rendelésállományban már nagyobb arányban jelennek meg az elektromos járművek, ami a jövőbeni kereslet bővülésére utal.

„A piac egyik legnagyobb jelenlegi kihívása az, hogy a gyártók jelentős lépéseket tettek az elektromos haszongépjárművek fejlesztésében, de a keresleti oldal még nem tart lépést ezzel az ütemmel”

– fogalmazott az ügyvezető.

Árérzékeny piac, visszafogott vállalkozások

A hazai kisvállalkozások jelentős része még nem áll készen sem technológiailag, sem pénzügyileg az elektromos hajtásra való áttérésre. A magyar piac továbbra is rendkívül árérzékeny, ezért leginkább az olcsóbb elektromos modellek iránt mutatkozik kereslet.

Kővágó-Laky Andrea, a Ford Magyarország ügyvezető igazgatója
Kővágó-Laky Andrea, a Ford Magyarország ügyvezető igazgatója
Kép: Economx

A finanszírozási lehetőségek, valamint az állami ösztönzők – például támogatások, adókedvezmények – kulcsfontosságúak lennének a kereslet élénkítésében. A Ford ezért is tartja elengedhetetlennek az ügyfelek edukációját, különös tekintettel a Total Cost of Ownership (TCO) elvének, azaz a teljes fenntartási költség ismeretére és alkalmazására. Számításaik szerint

a hosszú távú üzemeltetés – 4-5 éves használati idő – során az elektromos járművek versenyképesebbé válhatnak,

különösen, ha a vállalatok saját töltőinfrastruktúrával rendelkeznek. Az elektromos hajtáslánc egyszerűbb felépítése alacsonyabb karbantartási költséget eredményez, az energiaellátás pedig még költséghatékonyabbá válhat, ha napelemes rendszerekkel kombinálják a töltést.

Infrastruktúra és szabályozási nyomás

Jelentős kihívás a Magyarországon még nem megfelelő szintű nyilvános töltőinfrastruktúra, különösen a gyors- és nagy teljesítményű töltők hiánya problémás. Emiatt a vállalatok többsége saját telephelyi töltőhálózat kiépítésében látja a megoldást – ez azonban jelentős beruházást igényel.

Kővágó-Laky Andrea arra is rámutatott, hogy az EU belső égésű motorok gyártását és forgalomba helyezésének engedélyezését kivezető jogszabálya, a szigorú szén-dioxid-kvóták, valamint a városi behajtási korlátozások komoly nyomást gyakorolnak a gyártókra. 

„Az uniós szabályozás világos irányt mutat a gyártók számára, ugyanakkor nagy kihívást jelent, mivel szigorú célkitűzéseket kell teljesítenünk egy nem túl kedvező üzleti és gazdasági környezetben”

– vont mérleget az ügyvezető.

A szén-dioxid-kvóták teljesítése különösen nehéz a haszongépjárműveknél, hiszen ezek esetében nincs lehetőség kvótavásárlással kompenzálni az esetleges lemaradást. Ez fokozza az elektromos modellek eladásának fontosságát.

Nem csak technológiai, edukációs kihívás is

Kővágó-Laky Andrea szerint az ügyfelek körében leginkább a hatótávval, a töltési idővel és a töltőhálózat hiányosságaival kapcsolatos félelmek dominálnak. Emiatt a gyártónak nemcsak technológiai fejlesztésekkel, hanem edukációval is segítenie kell a vállalkozásokat. Éppen ezért már most TCO-alapú modellekkel, költségelemzésekkel és konzultációkkal igyekeznek támogatni partnereiket, hogy az elektrifikáció előnyei világossá váljanak számukra.

Bár más alternatívák – például a hidrogénhajtás – is megjelennek a jövő mobilitásáról szóló vitákban, a Ford egyértelműen az elektromos hajtásban látja a leginkább skálázható és elérhető megoldást a haszongépjárművek szegmensében. A jövő pedig nemcsak a technológián, hanem a felhasználók felkészítésén is múlik.

Kapcsolódó