Hiába a számtalan vita, a karaván láthatóan halad tovább. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a kínai óriás, a CATL Debrecenben épülő gyára a tervek szerint 2025-től mégis megkezdi a termelést, és már most is folyamatos a szellemi és fizikai munkavállalók felvétele. 

A tájékoztató szerint 2024. február 1-én induló kampány fókuszában a CATL által kitűzött karbonsemleges gyártás és az elektromos közlekedés elterjedésével együtt járó zöldebb jövő áll, azt is elárulták, hogy a kommunikációs akció egyszerre lesz online és offline (például közterületeken és járműveken).  

A tervek szerint 2024 első felében több mint ötven fővel bővül a vállalati létszám, ami az év folyamán várhatóan fokozatosan nőni fog. A diplomás és szakképzett munkaerő mellett a CATL szívesen foglalkoztat gyakornokokat is, ám jelenleg elsősorban karbantartási, termelési, minőségbiztosítási, mérnöki, technikusi és logisztikai munkakörökbe várják a jelentkezőket, de folyamatos a felvétel az irodai, adminisztratív munkakörökre is. 

A CATL és a hazánkba települő akkumulátoripar kapcsán különösen fontos szempont a munkaerő kérdése, tekintettel arra, hogy még a kormányzat szerint is akkora már most is a munkaerőhiány, hogy muszáj külföldi vendégmunkásokat foglalkoztatni a termelés fenntartása érdekében. A kínai gyártó mindenesetre arra tett most is ígéretet, hogy 2024 második felében a helyi munkaerőfelvétel folytatódik, és ebben az időszakban már a fizikai munkavállalók száma várhatóan meghaladja az irodai alkalmazottak számát is, igaz, az angol nyelvtudás a legtöbb esetben minimum előny, de sokszor elvárás is. 

Idén tavasztól, átmeneti jelleggel több kínai szakember is érkezik majd Debrecenbe, azzal a céllal, hogy a helyi munkatársakat képezzék, a magas színvonalú, innovatív technológiai tudást adjanak át
– szögezte le a CATL, hozzátéve: megkezdődtek a tárgyalások az együttműködési lehetőségekről a Debreceni Egyetemmel is.

A klaszterhatás eredményeként nemcsak az ázsiai akkumulátorgyárak, hanem az olyan elektromosautó-gyártók is megjelentek hazánkban, mint a szintén kínai BYD, amely nemsokára szintén megkezdheti a termelését Szeged határában. S bár a befektetői környezet kétségkívül megfelelő ezeknek az óriás cégeknek, azonban a környezetvédelmi, munkavédelmi jogszabályok nem állnak még készen az óriás beruházások menedzselésére. Ugyanis a magyar munkavállalók helyzetét nemcsak a külföldi vendégmunkások veszélyeztetik (ahogy azt Czomba Sándor munkaügyi államtitkár is elismerte), hanem

az a tragikus tény is, hogy Magyarországon ötnaponta meghal valaki munkahelyi balesetben,

a foglalkozási balesetek és betegségek, valamint a halálesetek a költségvetésnek évente 382 milliárd forintnál is többe kerülnek.

A kormányzat ezt felismerve megalkotta a Munkavédelem Nemzeti Politikáját, amellyel kapcsolatban László Zoltán, a VASAS Szakszervezet alelnöke az Economxnak elmondta, a munkavédelmi politikában megfogalmazott kérdések, gondolatok fontosak, ezt nyilvánvalóan azok is tudják, akik megalkották ezt a munkát, de hogy ennek a gyakorlatban történő kivitelezése, a gyakorlathoz való igazítása hogyan valósul meg, az nem látszódik.

Példaként felhozta, hogy sok munkahelyen a jövedelmek nagy részét a jelenléti bónusz adja, ami arra ösztönzi a dolgozókat, hogy minden körülmények között vegyék fel a munkát, és ez nem jó irány. Emögött az a munkáltatói megfontolás is megbújik, hogy a munkavállalók azért mennek táppénzre, mert csalók, de ez nem igaz,
a magyar társadalom, a munkavállalók nagyon méltatlan egészségi állapotban vannak.