Kifejtette, 2013 óta a reálkeresetek folyamatosan nőttek, 2022 szeptembere és 2023 augusztusa között a magas infláció miatt reálkereset-csökkenés volt, 2023 szeptemberében azonban a trend megfordult, sikerült az infláció elleni küzdelmet megnyerni, így 2024-ben a gazdaság élénkítésére, a fogyasztás növelésére, a munkaerőpiaci problémák kezelésére kell a hangsúlyt helyezni.

Az államtitkár elmondta, hogy 2024-ben mintegy 6 százalék körüli inflációval lehet számolni, a minimálbér és garantált bérminimum 15, illetve 10 százalékkal nő, ennek hatása lesz az átlagkeresetekre is, hiszen az alsó bérelemek növekedése tolja a többiek bérét is.

Mindez egyértelműen mutatja, hogy a reálkeresetek növekedése várható az idén, és ez a fogyasztásban is látható lesz.

Magyarországon feszes a munkaerőpiac, a munkáltatók nehezen találnak megfelelő munkaerőt.

Czomba Sándor szerint ezért a bérnövekedés dinamikája nem fog lassulni, hiszen a jó szakembereket meg kell fizetni. Jelezte, hogy a mintegy 300 ezerre tehető magyar munkaerőtartaléknak minden segítséget megadnak a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez. Egy részük viszonylag könnyen elhelyezhető a munkaerőpiacon, másik részük, már kevésbé, nekik programokat indítanak majd.

Kapcsolódó

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az államtitkár kiemelte, a foglalkoztatásban az aktivitást a jövőben is segíteni fogják, hogy aki tud és akar dolgozni, annak határon belül lehetőséget biztosítsanak.

Az új idegenrendészeti törvény egyértelműen meghatározza a vendégmunkások foglalkoztatásának lehetőségét.

Nem igaz az az állítás, hogy a vendégmunkások foglalkoztatása letöri a magyar béreket. Magyarországon a Munka törvénykönyve hatálya alatt lehet a dolgozókat foglalkoztatni, a minimálbértől és garantált bérminimumtól nem lehet eltérni – hangsúlyozta.

Kijelentette,

a harmadik országbeli munkások a magyar munkahelyeket nem veszélyeztetik.

A kormány nem hagyja, hogy a munkaadó lecserélje a magyar munkaerőt külföldire, ha előfordulna ilyen eset, akkor azonnali vizsgálatot rendelnek el.

A törvény végrehajtási részeibe most építik be az egyértelműsítő és biztonsági elemeket

 – tette hozzá.

Magyarországon a magyar emberek érdekei az elsődlegesek, és amig van magyar munkaerő, addig a magyar munkaerőt kell előnyben részesíteni – fogalmazott Czomba Sándor.

 

A KSH kedden jelentette be, hogy már 600 ezer felett a bruttó átlagkereset
2023. novemberében 14,1 százalékkal magasabb volt az átlagkereset, mint egy évvel korábban. Hogy ezt hogyan számolták ki, arról itt írtunk részletesen >>>