Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén, a kormánypártok esztergomi frakcióülésén mutatta be az új gazdasági programját, amelyet három címszóval is össze lehet foglalni:

  • megfizethető lakhatás,
  • egymilliós jövedelem, munkáshitel és
  • tőkejuttatás a magyar kisvállalkozásoknak.

Persze ehhez még a kormányzat szerint is elengedhetetlen, hogy a gazdasági semlegesség politikájával a magyar gazdaság növekedési ütemét a három és hat százalék közötti sávba tudják emelni, így a miniszterelnök szerint

Kapcsolódó

az új gazdaságpolitika már 2025-től erősebb növekedési pályára fogja vinni a magyar gazdaságot

– amiről egyébként még nemzeti konzultációt is rendeznek.

Egyébként némileg érdekes időpontban érkezett a kormányfő bejelentése, ugyanis megtorpantak a bértárgyalások a munkáltatók és a munkavállalók között a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), a felek ugyanis arra várnak, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) megkapják a szükséges makrogazdasági adatokat.

Azonban, ami optimizmusra ad okot, hogy Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az Economxnak kiemelte, a három éves bérmegállapodásról szóló egyeztetések ebbe az irányba mutatnak, azaz reális, hogy

belátható időn belül, fokozatos emeléssel 2027 januárjában 400 ezer forint legyen hazánkban a minimálbér, ami a garantált bérminimum szintjét is automatikusan megemelné.

Mészáros Melinda ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy van egy fontos értelmezési különbség a kormányzati célok és a munkavállalók elvárásai között a referencia értékkel kapcsolatban. A miniszterelnök ugyanis bruttó átlagbérről beszél, amibe az összes bérjellegű kifizetés beletartozik, míg a munkavállalók a rendszeres bruttó átlagkeresethez viszonyítanák a minimálbért.

Van egy kis difi

Hogy értsük a különbséget, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a munkáltatók teljes körében a második negyedév után a rendszeres bruttó átlagkereset 592 831 forint volt, addig a bruttó átlagkereset 634 755 forint volt.
Ugyanakkor nem lehetetlen elérni az egymillió forintos bruttó átlagbér határát sem

– fogalmazott a szakszervezeti vezető, hozzátéve: de nem 2025-re, hanem leghamarabb 2027 januárjában. A rendszeres bruttó átlagkereset így 850-860 ezer forint lehet.

A Liga Szakszervezetek elnöke azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ez nagyban függ a gazdasági helyzettől, a makrogazdasági folyamatoktól, 2027-ig még nagyon sok minden történhet, viszont az Orbán Viktor által felvázolt bérnövekedési pálya egybevág a munkavállalók céljával.

Kép: Economx.hu

Ha megnézzük, hogy a bruttó átlagkereset már tavaly novemberben átlépte a 600 ezer forintot (621 150 forint), és az elérhető legfrissebb, idén júliusi adatok szerint is 636 734 forintot ért, akkor láthatjuk, hogy 2020 januárja (364 586 forint) óta közel a duplájára emelkedett ez az összeg a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Egyébként idén márciusban 658 ezer forint fölött is járt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete.

Így ahhoz, hogy egymillió forint fölé emelkedjen a bruttó átlagbér, elég lenne egy ötvenszázalékos bérnövekedés, amit a magyar gazdaság képes volt meghaladni az elmúlt három évben is

– mutatott rá Sebestyén Géza közgazdász.

Az MCC gazdaságpolitikai műhelyvezetője hangsúlyozta, a következő időszakban számíthatunk egy erős növekedésre a reálbérek tekintetében is, amely átfordul majd fogyasztássá, és GDP-növekedéssé. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a minimálbér-növekedés az összes jövedelem értékét is felfelé nyomja majd, a bérnövelőhatást pedig egyéb gazdaságélénkítő eszközökkel, például a kkv-k exportképességének erősítésével lehet hosszútávon stabilizálni. A kormányzat legfőbb feladata, hogy megteremtse azt a gazdasági keretrendszert, melyben a vállalkozások képesek erősödni, növelve az árbevételüket. Sebestyén Géza szerint

a kormányzat leaszfaltozta az ehhez a célhoz vezető földutat,

hiszen jelentősen csökkentek a bérek terhei, a társasági nyereségadó kulcsa, de sok adminisztratív könnyítés is történt, és elérhetővé váltak kedvezményes hitelek és támogatások is. A következő lépés, hogy

a gazdasági növekedés lecsorogjon a munkavállalók szintjére is, ők is részesüljenek ebből.

Ehhez pedig az MCC munkatársa szerint jó lehetőséget biztosít a VKF, ahol a kormányzat is képviselteti magát a munkáltatók és a munkavállalók mellett. A konzultációs fórumon az a versenyképességi szempont is felmerül, hogy mekkora lehet a minimálbérnek az a határa, amit még a vállalkozások képesek kitermelni.

A szakértő arra is kitért az Economx érdeklődésére, hogy mivel a miniszterelnök ezer euróban jelölte ki a minimálbér célszámát, így az védve van az árfolyammal szemben, megmarad a vásárlóértéke akkor is, ha gyengül a forint. Ugyanakkor az infláció most már az MNB célsávjában van, és hacsak nem következik be egy újabb nagy energiaválság, amit nem valószínűsít Sebestyén Géza, akkor marad a stabil inflációs időszak, és nem szabadul el az árfolyam. Ez azért fontos, mert így biztosítva van, hogy a három évvel későbbi egymillió forint értéke a maival megegyeztethető marad.