A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben, amikor a kormánynak szinte minden fillérre szüksége van, felmerülhet a kérdés, vajon ismét előkerül-e a vagyonadó bevezetésének ötlete. Amennyiben biztos és kevésbé eltitkolható adóalapra kivethető bevételre szeretne szert tenni a kormány, akár logikus döntés is lehetne. Bár szakértők véleménye ezzel kapcsolatban nem változott a korábbiakhoz képest, vagyis helye éppenséggel volna az adórendszerünkben, a bevezetésétől egyelőre nem kell tartani.

Nem az a baj, hogy nincs ingatlanregiszter

Kapcsolódó

A vagyonadó bevezetése bonyolult adórendszert feltételezne, ahol lényegében a működési költségek és a bevételek kiegyenlítik egymást - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs a Napi Gazdaság Online kérdésére. Az Ernst & Young adószakértője szerint az egykulcsos adó mellett ott lenne a helye és alkotmányosan is kivitelezhető lenne, de a jelenlegi kormány megválasztása előtt hangoztatott ellenzését figyelembe véve, nem valószínű, hogy a vagyonadó bevezetésétől tartani kellene. A Bajnai-kormány már megpróbálkozott ezzel és 50 milliárd forint bevételt remélt volna a sarctól, amelynek döntő része az ingatlanokból származott volna - emlékeztetett Vámosi-Nagy.

Az a korábbi vélekedés az ingatlanadó bevezetése ellen, miszerint nincs megfelelő ingatlanregiszter, nem lenne elég erős érv, mivel Vámosi-Nagy szerint e nélkül is lehetne eredményesen működtetni a rendszert.

Zara László, Magyar Adótanácsadók és Könyvelők Szövetségének elnöke sem látja realitását annak, hogy Magyarországon vagyonadót vezessenek be. Ez teljesen ellentétes lenne a mostani kormány filozófiájával, vagyis azzal, hogy a vagyonosokat támogatja - tette hozzá Zara.

A vagyonadó bevezetésének szerinte viszont úgy lenne értelme, ha azt megfelelő előkészítési munkák előznék meg, amelyek a korábbi próbálkozásoknál is elmaradtak. Ezeknek a háttérmunkáknak az elkészítése miatt a szakértő két évre tenné egy ilyen adó bevezetéshez szükséges időszakot.

Elméletileg jó ötlet volna a vagyonadó, hiszen a hazai adórendszerben igen kicsi az ilyen típusú elvonás aránya, de a megvalósítása nehézkes - vélekedett Barcza György, a K&H Bank vezető közgazdásza. Hozzátette: az ötlet nem is került elő azon a találkozón, amelyen Orbán Viktor és Matolcsy György közgazdászok véleményét kérte ki a gazdasági kilátásokról.

Az Alkotmánybíróság korábban elmeszelte

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2010. január 26-i határozatával törölte el az egyes nagy értékű vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részét.  Az Ab indoklásában az szerepelt, hogy a vagyonadó intézménye és annak önadózással történő megállapítása önmagában nem alkotmányellenes, de a törvényhozó, amikor a lakóingatlanokat terhelő forgalmi érték alapú adót az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényben foglalt módon önadózással is párosítja, akkor a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanság kockázatát egyoldalúan az adóalanyokra hárítja, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti. Az adókötelezettség szempontjából mindenekelőtt bizonytalanságot jelent az, hogy  az adóalap többféleképpen is megállapítható - szerepelt az Ab indoklásában. A törvénynek a vízi és légi járművekre, valamint a személykocsikra vonatkozó rendelkezései viszont alkotmányosak. Az utóbbiak utáni adófizetési kötelezettséget végül az első intézkedései között a jelenlegi kormány törölte el.

A részben alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály szerint minden lakóingatlan adóköteles lett volna, ám mentesség illette volna meg a tulajdonost, ha a lakás forgalmi értéke 30 millió forint alatt van, és életvitelszerűen benne lakik. Szintén mentesült volna a második lakóingatlan, ha forgalmi értéke 15 millió forint alatt van; a harmadik - és e feletti számú - ingatlan esetében azonban a 15 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó lakás után is adózni kellett volna. Az adó mértéke 30 millió forintos forgalmi értékig 0,25 százalék, 30-50 millióig 0,35 százalék, 50 millió forint felett pedig 0,5 százalék lett volna. A költségvetés 2010-ben 50 milliárd forint bevételt várt a vagyonadóból, a sarc a korábbi szabályok szerint az adózóknak 5 százalékát érintette volna.

A vagyonadóról adószakértők korábban is úgy vélekedtek, hogy lenne helye Magyarországon is - úgy ahogy több más európai országban is létezik ilyen -, az irányt, azaz azt, hogy a jövedelmek adóztatásától a jobban látható vagyonelemek adóztatása felé mozduljon el az adórendszer, jónak tartották. A Bajnai-kormány által bevezetett vagyonadóval kapcsolatban azonban több szakértő vélte úgy, hogy túl gyorsan készült a jogszabály, nem volt megfelelően szövegezve és borzasztóan nehezen lett volna követhető az állampolgárok számára, így az Ab eltörlésre vonatkozó döntését is többnyire ennek tudták be. Egyes szakértők akkor úgy vélekedtek, hogy egy új adónem  bevezetése legalább három év, ezt nem lehet megspórolni.