Általános árfolyamzuhanás alakult ki a kínai tőzsdéken, ennek mértéke Hongkongban a legnagyobb, mivel ott teljesen szabadon, kötöttségektől mentesen adhatók-vehetők a részvények. A sanghaji és a shenzeni tőzsdéken szigorúbbak a szabályok, így az eladási lehetőségek is korlátozottabbak, ezért előfordul, hogy némelyik kínai cég részvénye 36 százalékkal olcsóbb Hongkongban, mint a kötöttebb kínai piacokon.

A folyamat nem újkeletű: 2021 elején kezdődött, amikor a kínai hatóságok több nagy tőzsdei cégre lecsaptak, indokolatlan új szabályokkal és büntetésekkel terhelve őket. Miután ez a gyakorlat a piacgazdaságokban teljesen szokatlan, sok befektető döntött úgy, hogy visszavonul a kínai piacról.  Ekkor a Sanghaj Kompozit index még 37 ezer, a hongkongi Hang Seng 30 ezer ponton állt.

2022-ben világszerte estek az árfolyamok az elhatalmasodó inflációs válság miatt, így kevésbé volt látványos a kínai részvények árfolyamcsökkenése, hiszen beleillett az általános trendbe. Az év végi mélypont után még jött egy felpattanás, ahogy mindenhol máshol is az infláció tetőzését követően, ez azonban a kínai piacokon csak rövid ideig tartott ki, míg szinte mindenhol máshol azóta is tart, és a legtöbb index már örökös, vagy sok éves csúcsot dönt.

Ingatlanlufi, árnyékbankok

A tavalyi kínai lefordulást az egyre nyilvánvalóbbá váló gazdasági nehézségek okozták: kiderült, hogy az ingatlanfejlesztések piacán óriási lufit fújtak: rengeteg félkész ingatlan van, ami eladhatatlan, miközben a projekteket a befektetők közvetlenül finanszírozták árnyékbanknak nevezett intézményeken keresztül.

Ezek sokszor egybefonódnak az építtető céggel, amely nem bankhitelt vesz fel a finanszírozásra, hanem kvázi befektetési alapokat hoz létre, ahol a befektetők nem igazán látják át a kockázatokat. Sok ilyen cég most nem tud fizetni, ami általános bizalmatlansághoz vezet, és sokan állami beavatkozást várnak.

kínai gazdaságot megviselte az is, hogy az ellátási láncok korábbi akadozása miatt számos gyártó a felvevőpiacok közelébe települt Kínából, valamint a kormány további, a cégeket látszólag indokolatlanul zaklató újabb szabályozásai, melynek hatására sok gyártó fogja magát, és áttelepül a szomszédos Indiába.

A kivonulás a portfólióbefektetőkre, befektetési alapokra is kiterjedt: kínai részvénykitettségüket lecsökkentik, és más ázsiai piacokra allokálják.

Részben ennek köszönhető a japán tőzsde szárnyalása, ami már olyan méretű lett, hogy a tokiói tőzsde teljes kapitalizációja immár újra meghaladja a sanghaji piacát, mondhatni Tokió visszavette korábbi vezető szerepét. Az indiai részvényárfolyamok is szakadatlanul emelkednek, amit az ország gyors, éves 8 százalék körüli gazdasági növekedése eleve indokol, és most a Kínából átáramló tőke is fűti a ralit.

Felgyorsult folyamat

Január folyamán felgyorsultak az eddigi folyamatok, tulajdonképpen a pánik jelei mutatkoznak, amelyek az erős tőzsdei trendek végén gyakran kialakulnak. Mindenki egyszerre akar kínai részvényeitől szabadulni, a sanghaji index 27 ezer pontig esett, de miután ott korlátozottak a lehetőségek, Hongkongban szakadnak az árak igazán. A Hang Seng index 3 év alatt megfeleződött, 15 ezer pont alá került, miközben még a hónap elején és 17 ezer ponton állt.

A kínai tőzsdei részvények összértéke 6 300 milliárd dollárral csökkent a csúcshoz képest a Bloomberg szerint, ami nem kis összeg annak fényében, hogy a világ összes tőzsdéjének együttes értéke 80 000 milliárd körül van.

A felgyorsult, pánikszerű esést a bizalmatlanság fűti, ugyanakkor a nagyfokú tőkekivonás megint csak árt a kínai gazdaságnak, nem véletlen, hogy a Davosban megjelent népes kínai delegáció az országban való befektetésre biztatott.

Hogy mikor tér vissza a bizalom, az vélhetően leginkább attól függ, hogy a kínai gazdaságpolitika mikor válik olyan kiszámíthatóvá, mint az 1979-es nyitástól a közelmúltig volt. Mind a részvénybefektetők, mind a beruházók olyan országba mennek, ahol a gazdasági és politikai környezet stabil, nem hoznak váratlanul a cégeket és befektetőket ellehetetlenítő szabályokat. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!