Januárban egyértelműen a
hosszú lejáratú kötvények kibocsátása volt a sláger világszerte a tőkepiacokon,
a befektetők ezekből szinte minden mennyiségben hajlandók voltak vásárolni.
Attól tartanak ugyanis, hogy ha egyszer a jegybankok tényleg megkezdik a
kamatok lefaragását, akkor már nem lesz erre lehetőség.
Európában a Bloomberg
által összeállított adatok szerint a 2024-ben eddig kibocsátott kötvények több
mint fele 7 éves vagy annál hosszabb futamidejű volt. A legnagyobb túljegyzés
pedig a 10 éves, vagy annál is hosszabb futamidejű kötvényekre érkezett. Az
Egyesült Államokban a 10-30 éves és annál is hosszabb lejáratú kötvények az
összes kibocsátás mintegy 44 százalékát tették ki, ezzel megelőzték az 5-7 éves
papírokat is.
A befektetők részéről a
kereslet érthető, hiszen a piac jelenleg azzal számol, hogy a Fed idén 150, az
EKB pedig mintegy 125 bázisponttal csökkenti majd irányadó kamatát. Márpedig, ha
kamatcsökkentés jön, akkor jobb lehet minél előbb, minél hosszabb távra
bebiztosítani a magasabb hozamokat.
A nagy kereslet viszont elnyomta a hozamgörbét és a szokásosnál jóval alacsonyabb szintre süllyedt a hosszabb lejáratú kötvények hozamfelára a rövidebb lejáratúakhoz képest.
Ez pedig a kibocsátók
kedvét hozta meg az eladáshoz.
Nem is csoda, hiszen
hiába az most az uralkodó narratíva, hogy csökkenni fognak az infláció és a
kamatok, nem mindenki véli így. A közel-keleti konfliktus esetleges kiszélesedése,
a Szuezi-csatornánál jelentkező problémák globális ellátási láncokra gyakorolt
kedvezőtlen hatásai egyaránt felfelé lökhetik az inflációt és akkor máris nem
tűnik olyan biztosnak a gyors kamatcsökkentés és lehet, hogy a hosszabb
lejáratokra is kedvezőtlenebb feltételek mellett lehet kötvényeket eladni.
