Nem vitték a rövidet és a hosszút sem
Ritkán fordul elő a hazai állampapír-aukciókon, hogy kevesebb ajánlatot nyújtanak be a felkínált mennyiségnél, s még ritkábban, hogy ezt a mennyiség csökkentésével sem lehet orvosolni. Most két aukción is ez volt a helyzet. A hozamok, bár emelkedtek, mégsem szálltak el.
Komoly érdeklődés volt a múlt heti aukción
Az állampapírok árfolyama jelentős kamatemelési várakozásokat tartalmaz. A magánszemélyeknek ugyanakkor érdemes a kamatadó elodázásán gondolkodniuk.
Lábukkal szavaznak a külföldi befektetők?
Nemrég a miniszterelnök még azzal borzolta a pénzpiaci kedélyeket, hogy úgy nyilatkozott, a sávközép táján óhajtja látni a forint árfolyamát. Miután ez a vágya feltehetően hamarabb teljesült, mint gondolta volna, a jelek szerint ettől maga is megijedt. Legalábbis erre utal, hogy szokatlan dologra szánta el magát: mint tőzsdei részvénykibocsátásokkor az érintett cégvezetők részéről szokás, egy road-show keretében külföldre látogatott. Míg azonban a részvénykibocsátók azért szokták ezt tenni, hogy kvázi reklámozzák a céget, olyan értelemben, hogy igyekeznek iránta a befektetők érdeklődését felkelteni, az ország vezetője inkább megnyugtatni igyekezett a már-már pánikba eső befektetőket. Frankfurtban és Londonban járva a nagy vihart kavaró, egyesek szerint megszorításként, mások szerint reformként értékelhető csomag részleteiről, céljairól és várható hatásairól tájékoztatta a nemzetközi befektetőket, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a piaci fejleményekből leszűrhetően egyre nagyobb mértékben tapasztalható befektetői bizalmatlanságot oldja, amennyire lehet. Szükség is lenne erre, hiszen az eddig – ki tudja, miben bízva – hazánk iránt meglepően nagyfokú toleranciával és bizalommal bíró külföldi befektetők, akik meghatározó szereplői például a forintban denominált állampapírok piacának is, most, a csomag bejelentése után pálfordulást hajtottak végre. A kilátásokat egyre borúsabbnak ítélik, erre következtethetünk abból, hogy ahogy mondani szokás, a lábukkal szavaznak, azaz növekvő mértékben vonják ki forintbefektetéseiket. Sokan a török pénzügyi válságot emlegetik, mondván, hogy Magyarországon is történhetnek hasonló dolgok, míg mások nem csekély mértékű rendkívüli jegybanki kamatemelés(ek)től tartanak. A befektetői bizalom megfogyatkozása kettős hatással jár: emeli az állampapírok hozamszintjét (hiszen a kínálat erősödik a piacon) és gyengíti a forintot mivel az ellenértéket euróra, dollárra stb. váltják). Euróban számítva a forintgyengülés leértékeli a forintban kibocsátott kötvényekben megtestesülő államadósságot. Az állampapírhozamok emelkedése szintén ezt teszi, hiszen a magasabb hozamszintek mellett a már piacon lévő papírok mai értéken forintban számítva is kevesebbet érnek – más kérdés, hogy ennek árát meg kell fizetni az új kibocsátások növekvő hozamszintjében. A befektetők számára mindez befektetésük leértékelődését jelenti, forintban számolva is, euróban meg pláne, más szóval a magyar államkötvények tulajdonosai, bármilyen nemzetiségűek is legyenek, elszenvedett veszteségük értékével kénytelenek beszállni a stabilizációs csomag finanszírozásába. Érthető tehát, ha – és most elsősorban a külföldiekre gondolunk – kényelmetlenül érzik magukat. Sőt, esetleg becsapva is, bár ez olyan értelemben aligha jogos, hogy végül is az a tény, hogy korábban a mai helyzethez képest drágán vásároltak forintot és állampapírokat, egyértelműen annak tudható be, hogy nem kellő mértékben vették figyelembe a magyar gazdaság régóta nyilvánvaló súlyos problémáit. A bizalomvesztés persze eladási lavinát indíthat és talán indított is el. Ennek jele a forint folyamatos gyengülése és az állampapírok hozamának emelkedése. Az állampapírpiacról szinte eltűntek a vevők. Nemcsak a másodpiacon elégtelen mértékű a kereslet (kisebb eladások is képesek hozammozgásokat indukálni), de az aukciókon is. A múlt héten tartott diszkontkincstárjegy-aukciók jellemzője volt, hogy a kibocsátó a benyújtott ajánlatok alacsony volumene miatt kénytelen volt csökkenteni a kibocsátott mennyiségeket. Kivételt képez a három hónapos papír, amelynél egyébként 6,68 százalékos átlaghozam alakult ki. (Ez is jelzi, hogy a várakozások szerint a jegybanki kamatemelést a piac egy sorozat nyitányának tekinti.) A hozamok a többi aukción a mennyiségcsökkentés ellenére is alaposan elszálltak: hat hónapra 7,29 százalékos, míg egy évre 8,08 százalékos átlaghozammal fektethették be pénzüket az aukciók résztvevői. A hozamgörbe a hároméves futamidő környékén alaposan kicsúcsosodik, ezt a terminust tekinti tehát legkritikusabbnak a piac.
Ütött az igazság órája
Nyilvánosságra kerültek a költségvetési hiány leszorítását célzó intézkedéscsomag részletei: a terv elsősorban a bevételek növelésére és nem a kiadások csökkentésére fokuszál. A forint a hírre – egy S&P-leminősítéssel megerősítve – rég nem látott mélységbe zuhant.
Egyesek óvatosak, mások optimisták
Kormányprogramra vártak a befektetők a múlt héten, és addig is, ahogy az bizonytalan helyzetekben szokás, sokan rövid instrumentumokba helyezik el a szabad pénzeszközöket. Ugyanakkor a hosszú papírok helyzete is kielégítő, sőt, kifejezetten bizalmat tükröz.
Egyelőre a nyilatkozatokkal is beérik a befektetők
A jelek szerint a külföldi befektetők arra számítanak, hathatós intézkedések vannak készülőben az államháztartás rendbetételére. Bizalmukat azonban egyelőre aligha alapíthatják másra, mint az ezzel kapcsolatos óvatosan megfogalmazott nyilatkozatokra, azonban úgy tűnik, egyelőre ennyivel is beérik.
Forgatókönyvek választások utánra
A befektetők a múlt héten inkább kivártak, mintha már elegük lett volna a választási kampányból, amikor nem lehet semmit komolyan venni. Mától ennek vége, nagy kérdés azonban, hogyan tovább.
Nagy lejárat stabilizálta a hozamokat
Idegesség – ezzel a szóval jellemezhető leginkább a forint piaca. Nem is csoda, hiszen itt a választás első fordulója, a heves mozgások miatt pedig amúgy is aktívabbak a rövid távon spekulálók, ami szintén mozgatja az árfolyamot. Ráadásul egy nagy kötvénylejárat közeleg, azaz nagy mennyiségű forint kerülhet piacra – a megújítási kereslet legalább a kötvényhozamokat stabilizálhatja.
Hetessel kezdődnek a középtávú állampapírhozamok
Nem emelt kamatot a jegybank, noha a forint vészesen gyenge, igaz, a döntés idején valamivel erősebb volt. Az állampapírok jobban tartják magukat, de a középtávú lejáratokra hetessel kezdődnek a hozamok.
Olvadóban a korábbi kamatkülönbözet
Lehet úgy vélni, hogy ütött az igazság órája, s kész csoda, hogy ez csak most történt meg, s lehet azt is gondolni, csupán egy régiós hangulat áldozatai vagyunk, mindenesetre tény: a forint árfolyama alaposan esett a múlt héten. Talán azért épp most, mert a fejlett piacokon zajló kamatemelések is csökkentik a forint vonzerejét.
