Az üzemanyagok védett árának fenntartása után a harmadik országból érkező vendégmunkások helyzetének alakulása lehet Magyar Péter következő nagy vitája a piacokkal.
Csak amíg a védett árat a szakértők már kivezetnék, addig a vendégmunkások esetében a Tisza-kormány szándéka tűnik radikálisnak és gazdasági szempontból nehezen magyarázhatónak.
Olyannyira, hogy egy friss felmérés szerint a hazai piaci szereplők 71,3 százaléka képtelen kizárólag magyar dolgozókkal megoldani a munkaerőigényét, miközben a 300 ezresként regisztrált inaktív tömeg nem jelenthet azonnali alternatívát a vállalatok számára
Ugyanakkor már látni némi elmozdulást a kormányzati kommunikációban. A Tisza Párt választási programjában még konkrétan leszögezték:
2026. június 1-től felfüggesztjük az Európán kívüli vendégmunkások behozatalát, a munkaerőpiacról kiszorult magyarokat segítjük a munkához jutásban és a magasabb bérek elérésében
Ehhez képest Köböl Anita kormányszóvivő a tegnapi sajtótájékoztatón már engedékenyebben fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy a kormány várhatóan a jövő heti ülésén dönt a behozatal korlátozásáról. Közölte azt is: a miniszterelnök felkérte a gazdasági és energetikai, valamint a szociális és családügyi minisztert, hogy rövid határidővel egyeztessenek az érintett tárcákkal a nem magyar vendégmunkások engedélyeinek pontos státuszáról. A szóvivő szerint a cél az, hogy a foglalkoztatás a hazai érdekeket szolgálja, és ne alakulhasson ki tömeges külföldi munkaerőre épülő gazdasági modell.
A folyamatba az igazságügyi, a belügyi, a pénzügyi, valamint az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztériumot is bevonták. A tegnap esti Magyar Közlönyben megjelent határozatban
a kormányzat rögzítette a vonatkozó jogszabályok teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatának szükségességét, a miniszterelnök pedig elrendelte a kapcsolódó jogalkotás előkészítését.
A piaci vélemények szerint azonban a tervezett június 1-jei behozatali tilalom veszélybe sodorhatja a magyar gazdaságot, a munkahelyeket, és megbéníthatja a termelést. Annak érdekében, hogy a szabályozás valós piaci hatásait feltérképezze, a WHC Csoport – Magyarország egyik piacvezető HR szolgáltatója – május 7. és 15. között anonim felmérést végzett 157 hazai vállalat bevonásával. A kitöltők közel 70 százaléka éves szinten 10 milliárd forint feletti árbevételt generál, több mint 65 százalékuk pedig 250 fő feletti közép- és nagyvállalat.
A HR szolgáltató szerint a kutatás eredményei egyértelműen igazolják, hogy a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása mára a vállalati működés elkerülhetetlen részévé vált.
A válaszadók 71,3 százaléka határozottan kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben elképzelhetetlennek tartja a munkaerőigény kizárólag magyar munkavállalókkal történő kielégítését.
Különösen kritikus a helyzet a legfontosabb munkaadóknál, vagyis az ezer főnél is többet foglalkoztató cégek jelentős többsége így nyilatkozott. A felmérésből az is kiderült, hogy a cégek 37,6 százaléka rendkívül nehéznek, 53,5 százaléka pedig nehéznek ítéli meg a hazai munkaerő megtalálását és megtartását. Aggodalomra ad okot az is, hogy a válaszadók 81,5 százaléka jelezte: saját erőforrásból képtelen megoldani a külföldiek toborzását és foglalkoztatását, ehhez elengedhetetlenül szükségük van minősített partnerre.
A WHC Csoport ezért nyomatékosan kéri a kormányt, hogy a döntés előtt kezdeményezzen érdemi egyeztetést a nagyfoglalkoztatók és a munkáltatói érdekképviseletek bevonásával, hiszen a gazdaság stabilitása és a munkahelyek védelme csak egy kiszámítható stratégia mentén biztosítható. Szakmai álláspontjuk szerint a kormányzat által említett 400 ezres – a statisztikákban rendszerint 300 ezresként regisztrált – inaktív tömeg nem jelenthet azonnali megoldást. Ez a réteg jelen állapotában nem mobilizálható, produktív munkavállalóvá válásukhoz évekig tartó rehabilitációra és átképzésre van szükség, ami legkorábban 5–10 év múlva realizálódhat.
Hasonló álláspontra jutott a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is. Álláspontjuk szerint a munkaerőpiacot védeni kell, de nem szabad olyan hirtelen döntéseket hozni, amelyek működő termelőkapacitásokat veszélyeztetnek. Gazsi Attila elnökhelyettes hangsúlyozta
bár van aktivizálható munkaerő-tartalék, ez nem érhető el gombnyomásra, a mozgósításhoz célzott programokra és időre van szükség.
A VOSZ ehhez komplex programjavaslatot dolgozott ki, és felajánlotta országos hálózatának közreműködését a megvalósításban. A szervezet szerint a szabályozást hirtelen tiltás helyett célzott szigorítással és átmeneti szabályokkal kellene felülvizsgálni.
A VOSZ javaslata öt alapelvre épül. Elsőként a hazai foglalkoztatás elsőbbségét emelik ki, amelyet világos és ellenőrizhető módon kell érvényesíteni, így külföldi munkaerő bevonása csak igazolt hiány esetén történhetne. Másodszor a visszaélések, például az ellenőrizetlen közvetítés és a rendezetlen alvállalkozói láncok szigorú hatósági visszaszorítását sürgetik. Harmadik pontként a vállalkozások kiszámítható működési feltételeinek megőrzését emelik ki, jelezve, hogy a már itt dolgozók helyzetét világosan rendezni kell, az új szabályokhoz pedig átmeneti időt szükséges biztosítani. Negyedszer a minősített, átlátható tulajdonosi hátterű foglalkoztatási csatornák megerősítését kérik. Végül hangsúlyozzák: a harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó szabályozás nem választható el a magyar munkaerő mobilizálásától, így a nyugdíjasok, az inaktívak, a részmunkaidősök és a pályakezdők azonnali reintegrációjától.
Mindenesetre, ha a kormányzat tartja magát a kampányígéretéhez – ami politikai kommunikációs szempontból hálás téma –, akkor a jövő heti (pünkösdhétfő utáni, május 26-i) döntéssel alig négy munkanapot hagyna a vállalatoknak a felkészülésre és az átállásra.