Tényekben szegény, verbális eseményekben gazdag volt a múlt hét, de a választási kampány finisében ezen aligha lehet csodálkozni. A döntően a külföldi szereplők tevékenysége által meghatározott hazai pénz- és állampapírpiac azonban úgy látszik belefáradt már, hogy azt figyelje, ki mit mond. A hazai átlagemberrel szemben tehát a külföldiek immúnissá váltak – legalábbis átmenetileg – a nyilatkozatokkal szemben. Teljesen racionális jelenség ez, higgadtan nézve ilyenkor nyilvánvalóan mindenki hajlamos azért mondani valamit, hogy a politikai fejleményekre hatást gyakoroljon, éppen ezért igen veszélyes bármit is komolyan venni. Mától azonban várhatóan valamelyest tisztul a kép, legalábbis ami a politikai erők harcát illeti, s nyilvánvalóan mindenki óvatosabbá válik a nyilatkozatokkal. Ezt a pozitívumot azonban elhomályosítja, hogy aligha fog bárki is hirtelenjében olyan koncepcióval előállni, ami világosan kijelölné: hogyan lehet hatékonyan és gyorsan úrrá lenni a nem túl kedvező gazdasági helyzeten.
Nem valószínűsíthetünk tehát eufóriát a piacokon. Ehhez képest jó hír, hogy a múlt héten jószerivel semmi nagyobb horderejű dolog nem történt, a forint a közelmúltban megszokott volatilitásához képest viszonylag stabil volt, az állampapírhozamok pedig valamicskét csökkentek. A kéthetes jegybanki betétállomány, ha nem is jelentősen, de tovább nőtt, újabb rekordot döntve. Ez is a kivárás jele, hiszen egy bizonytalan helyzetben, amikor bármi történhet, aligha van bölcsebb dolog, mint a lehető legrövidebb instrumentumba helyezni a pénzt, feltéve, hogy valaki nem akar egy jó nagyot kockáztatni. Viszonylagos nyugalom honolt a környező országokban is, ami – akárcsak az ünnepek utáni rövidebb hét – szintén erősítette a viszonylagos piaci stabilitást. Az elsődleges piacon most diszkontkincstárjegyeket kínáltak aukción, különösebb meglepetések nélkül. A három hónapos papír 6,25 százalékos hozama azt jelzi, még mindig komolyan számolnak a befektetők egy közeljövőben bekövetkező kamatemeléssel. A hat hónapos kincstárjegy 6,39 százalékos hozama is ezt erősíti, a 12 hónapos papírnál mért 6,74 százalékos érték viszont már ennél komolyabb gondot jelez: aggodalmat a középtávú kilátásokat illetően. Így van ez még azzal együtt is, hogy a legutóbbi aukciós eredményhez képest számottevően csökkent a hozam, az ugyanis nem most alacsony, hanem akkor volt nagyon-nagyon magas. Vihar előtti csendre utal, hogy az állampapírhozamok ugyan nem nagy mértékben mozogtak, de hajlamosak voltak egyik napról a másikra hirtelen irányt váltani. Legalábbis szerdán érdekes módon átlagosan 10–15 ponttal csökkentek a hozamok (az egyes lejáratoknál nagyobb eltérésekkel, ámde ebben különösebb logikát nehéz volt felfedezni), majd másnap 5–10 pontot emelkedtek. Eközben a hat hónapos papír szinte nem is mozdult: mintha csak törvénybe iktatták volna egy ideje, hogy referenciahozamának 6,35 százaléknak kell lennie. Általában véve mindig nehéz jósolni, de most szinte még támpontot sem lehet adni arra nézve, melyik forgatókönyv következhet be a közeljövőben. Leginkább a forint árfolyama aggasztó, hiszen jelenleg gyenge a hazai deviza és egy esetleges – akár spekulációs okokból előálló – nyomás esetén igen nehéz lenne megálljt parancsolni egy további veszélyes gyengülési trendnek. Nagy kérdés, a kampány elmúltával mennyire kap hangsúlyt, hogy esetleg nem tudjuk a tervezett időpontban, 2010-ben bevezetni az eurót. Ez ugyanis a konvergenciára spekulálókat – ha még vannak ilyenek – riasztaná el, illetőleg a korábbi konvergenciahívőket ösztönözné még meglévő pozícióik zárására. Ez az állampapírhozamok emelkedése irányába hatna, ami ösztönzést adhat az amúgy is a levegőben lógó kamatemelésnek. Mindez spirált indíthat be, melynek során a hozamok és a kamatok felfelé kúsznak. Persze ne hagyjuk ki a számításból azt a lehetőséget sem, hogy esetleg gyorsan feláll egy kormány, s – miközben az ország csendesen morog, hogy ilyesmiről szó sem esett a kampány során – akár népszerűtlen intézkedések árán is, de gőzerővel nekilát az aggasztó mértékű költségvetési hiány lefaragásának. Amint ennek kézzelfogható jelei mutatkoznak, indulhat az árfolyam-erősödés és a hozamcsökkenés.
Ádám Zsigmond