Tóth Ildikó Mercédesz üzletasszony, ingatlanbefektető, 2025 óta a Cápák között tévéműsor-sorozatának befektetője, aki immár közéleti szereplő is. Pályafutása az autóiparban startolt el, ma pedig luxusingatlanok fejlesztésével foglalkozik, ez adja befektetési portfóliójának gerincét, ám más jellegű tervei is vannak a jövőben. A Raiffeisen múlt csütörtöki díjátadó eseményén – mások mellett – az egyik személyes felfedezettje is különdíjban részesült. Ennek apropóján beszélgettünk Tóth Ildikóval befektetési stratégiájának és gyakorlatának fényesebb és árnyoldalairól, tanácsairól és felkaroltjának jövőjéről. Interjú.
Economx: Hogyan értékeli ezt a díjátadót, különösen úgy, hogy egy ön által kiemelt, saját felkaroltat is a különdíjasok között találunk?
Tóth Ildikó: A Raiffeisen már nagyon régóta partnere a Cápák között című produkciónak. Remek szemük van a jó vállalkozásokhoz. Ezt már tavaly is láttam, és most is tudom, hogy kiválóan választották ki ezt a három, illetve öt vállalkozót, aki díjat kapott.
Azt hiszem, hogy amikor ők pénzpiaci szereplőként kockázatot elemeznek, akkor ők azért nagyon tudják a dolgukat, és szerintem itt is hasonlóról van szó. Azért a díjátadó előtt elmesélték, hogy heteken keresztül gondolkodtak, hogy ki a leginkább érdemes erre a díjra, és azért valljuk be, hogy nagyon sok vállalkozó volt. Tehát tényleg nehéz dolguk volt.
Én azt gondolom, hogy a TSMT-vel és például a Jójeggyel és a Marokbabával sem hibáztak, mert mind a három cég egy teljesen új irányát mutatja az üzleti életnek. Az, hogy a TSMT-torna, ami tulajdonképpen egy fejlesztő torna gyermekeknek, ezt az üzleti szférában eredményesen, gazdaságosan üzemeltetni, ez egy példaértékű dolog. Ma Magyarországon az egészségügy állami támogatással működik. Van nagyon sok olyan program, ami állami támogatással működik.
„Ez a cég egy rentábilis vállalkozás 16 éve. Tehát az, hogy ebben a Raiffeisen üzleti lehetőséget lát, ez nem egy karitatív dolog, hanem ez egy valós, jó üzleti döntés.”
Ugyanúgy, mint ahogy mi, cápák négyen fektettünk be a TSMT-be, mert mindannyian nemcsak azt láttuk, hogy mit ad ez a gyerekeknek, a fiataloknak, a babáknak, hogy micsoda gyors fejlesztést tud adni, hanem azt is, hogy ez egy rentábilisan működő cég, amelyik 600 fejlesztőt koordinál, és gyakorlatilag minden egyes pedagógiai egységben – bölcsőde, óvoda, általános iskola – ismerik a programot, ajánlják a programot, és ez már gyakorlatilag lefedte az országot.
Egyébként is nagyon-nagyon büszkék lehetünk Magyarországra, mert három ilyen csodálatos programunk van. A Dévény-torna (DSGM), a Pető Intézet és a TSMT-torna.
Ez szinte unikális a világon, hogy három ilyen fantasztikus programmal lehet a gyerekek egészségét javítani.
Milyen lehetőséget lát a jövőre nézve a TSMT-ben? Ön szerint hova tud majd eljutni?
A TSMT-ben a jövő tulajdonképpen az, hogy ez egy olyan torna, ami egy énekkel, verssel összekötött mozgás, amihez eszközök vannak kapcsolva. És ezek az eszközök lesznek elektronikusan egy hálózatba bekötve, és az okostelefonról az őt tesztelő pedagógus, vagy a gyerekeket és a szülőket betanító pedagógus látja, hogy hogyan működik a torna. Tehát az eszközök visszajelzéseiből tudja, hogy megfelelő távolságra tolták el a gördeszkát, a labda eleget gurult.
Látni azt, hogy ha valami hibádzik anélkül, hogy ezt kamerákon keresztül nézné egy pedagógus, hogy mit csinálnak otthon. Tehát az eszközök visszajelzést fognak adni a pedagógusoknak, és ezáltal a pedagógus tud jelezni a szülőknek, hogy milyen hiányosságok vannak a tornavégzés kapcsán. Tehát gyakorlatilag digitalizálódik ez az egész program, ami egy fantasztikus lehetőség. Nyilván a digitalizációt használják ki.
Illetve ez a program, tehát a TSMT-torna, most jelenleg három hónapos kortól 11 éves korig tartó időszakot tud fejleszteni. Most dolgoznak a tulajdonosai a cégnek azon, hogy felnőtteknek, illetve időseknek demencia és Alzheimer-kór megelőzésére is lehessen ezt a fajta mozgásstruktúrát használni, és ezt dolgozzák át. Tehát a lehetőségek tára korlátlan.
Ez alapján elég nagy spektrumot lefed. Mit szól ahhoz, hogy nemrég felmondott az összes oktató az ELTE autizmus spektrum pedagógiája szakirányán?
Senki nem lepődött meg rajta szerintem, aki kicsit is belelát. Hát én tudom, hogy mi van most az autizmus intézetben. Nem kapnak forrást, nem tudnak fejlődni, két és fél éve nem tudnak pácienst foglalkozni. Ehhez a leendő egészségügyi miniszternek kell nagyon gyorsan lépnie.
Tehát az, hogy az autizmus intézetben felveszik a telefont és nem azt mondják, mint egy csípőprotézisnél, hogy 6 éves a várólista. Nem tudjuk fogadni. Jó, de mikor? Soha.
Mi volt a legemlékezetesebb pillanat a Cápák között műsorában, ami önnek nagyon megragadt, akár emberi, akár üzleti aspektusban?
Igazából nekem az az idei és a tavalyi évben és az összes évad közül a legszebb az volt, amikor a TSMT érkezett. Azért az, hogy valaki olyan elhivatott, hogy a szülés előtt öt nappal bejön a stúdióba és elmeséli, hogy mit csinál, az előtt emelem kalapom. És azt tudni kell, hogy ez a beszélgetés nem húsz perc, mint amit a nézők látnak a tévében, ez három-négy óra.
És aki erre vállalkozik, az az egész délelőttjét ott tölti, mert ugye az, hogy pontosan mikor kerül be a stúdióba, attól függ, hogy előtte ki mikor végez. Tehát hatalmas fizikai állóképesség, hatalmas lelkierő kellett a Fannitól (Fenyősi Fanni, a vállalkozás ügyvezetője – a szerk.) ahhoz, hogy gyakorlatilag pillanatokkal a szülés előtt bejöjjön és meggyőzzön mindenkit, hogy ebben a programba szálljanak be. A TSMT fantasztikus.
Adja magát a kérdés: az utóbbi időben – ha volt ilyen – mi az, ami nagyon jó ötlet volt, és megbánta, hogy nem karolta fel?
Volt ilyen. Egy szarvasgombából készült termékeket forgalmazó magyar cég, amely bejött a Cápák között című műsorba, és elképesztően finomak a termékeik. Mégis elkövettem egy nagy hibát. Nagyon ízlett minden, és eldöntöttem, hogy bele fogok fektetni pénzt. Viszont az egyik cápatársunk azt mondta, hogy mi tisztában vagyunk-e vele, hogy ezek a termékek – szarvasgombás mustár, majonéz, ketchup – ezek nem friss szarvasgombából készülnek, hanem vegyi úton előállított szarvasgombaaromából. És hogy ez igazából hamis termék, hiszen ez csak egy imitált szarvasgomba ízesítő. És akkor így senki nem szállt be a termékbe.
Aztán, amikor véget ért a beszélgetés, és kimentünk szünetben, akkor megkérdeztem a cápatársunktól, hogy figyelj, a világon máshol, Franciaországban, Olaszországban, bárhova mész, mindenhol ilyen szarvasgombás termékeket lehet kapni: azokat hogyan készítik? És azt mondta, hogy mindegyiket ezekkel az ízesítőanyagokkal. Mondom, akkor tényleg bárhol eszel és bármilyet a világon, mindegyik szintetikus, és akkor megbántam, hogy nem szálltam be, ugyanis csak így lehet szarvasgombaízt belecsempészni a termékekbe elérhető áron. Pár ezer forintért gyakorlatilag szarvasgomba kvintesszenciával, illatozó és isteni ízű majonézt például csak így lehet előállítani.
Nagyon megbántam, hogy ebbe nem vágtam bele.
De azóta is rendelem a termékeiket, és azóta bővítették a portfóliójukat, újabb termékek jöttek ki az online áruházukban, és azon gondolkodom, hogy őket meg fogom keresni, és fogok befektetni náluk, mert nagyon finomak a termékek, tetszetősek, sőt sokkal jobb, mint bármelyik konkurens európai gyártónál. Az ár-érték aránya, a kiszerelés fantasztikus, és egyébként online is három nap alatt megérkeztek a termékek, amiket rendeltem. Tehát egy nagyon jó cég lett volna. Ez azt bizonyítja, hogy ugyan cápák vagyunk, sokféle vállalkozást és üzleti területet már láttunk, de mégis ezt a kérdést én sajnos fél órával később tettem fel a cápatársamnak, és lehet, hogy egy nagyon nagy üzlet szállt el emiatt.
Mi lenne a legfőbb tanácsa egy kezdő vállalkozónak vagy startupnak a fejlődéshez, illetve a sikeresség elérése érdekében?
Ahhoz, hogy egy startup sikeres legyen, én nagyon azt ajánlom, hogy merüljön el online elvégezhető tanfolyamokban, hogy pontosan tisztában legyen a cég értékével és az üzletmenettel. Tehát nagyon-nagyon sok pénzt és energiát és időt spórol meg valaki, hogyha egy öt órás tanfolyamot elvégez az interneten, vagy megnéz ezzel kapcsolatban néhány videót, mert rendkívül sok támpontot és segítséget tud adni ahhoz, hogy hogyan kell elindulni. És az ötlet, amit kitalált, azt viszont érdemes szondázni.
Tehát, hogyha van egy nagyon jó ötletem, és nincsen mondjuk hozzá elegendő forrásom, akkor is érdemes azt megfuttatni, olyan emberek előtt prezentálni, akik lehet, hogy startup befektetők, vagy lehet, éppen azt mondják, hogy ezt nem érdemes, ebbe lehetne tenni még több energiát. Ezért én mindenképp azt tanácsolom, hogy mielőtt belefektet valaki egy csomó pénzt és energiát valamibe, előtte próbálja meg monitorozni, hogy ennek van-e kellő létjogosultsága. Azért is, hogy őt ne érje csalódás.
Mi az a legnagyobb hiba, amit a kezdő vállalkozók elkövethetnek, vagy ami miatt bele is bukhat akár az egész vállalkozásuk?
Nagyon sok olyan eset van, amikor a vállalkozók nincsenek tisztában az alapvető definíciókkal. A profit az nem a bevétel, és ilyen evidenciák.
Azt gondolom, hogyha maga az ötlet működik, és ismeri a gazdasági hátteret, az adókörnyezetet, van egy könyvelője, aki tud segíteni az elején, akkor egy jó vállalkozás nagyon hamar el tud indulni, és profitábilis tud lenni.
Milyen személyes ambíciói, tervei vannak üzleti-befektetési síkon? Honnan hová szeretne eljutni?
Az életem egyik szakaszában az autóiparban dolgoztam. A második szakaszát, ahol most tartok, hívjuk úgy, hogy ingatlannal kapcsolatos fejlesztés és hasznosítás. S lesz egy harmadik szakasz, amire éppen most készülök. Most éppen egy olyan iskolába járok, ahol a vendéglátóiparnak egy új területét tanulom meg, és éttermeket szeretnék csinálni Budapesten és vidéken. Olyan struktúra alapján működő éttermeket, amelyek főleg Ázsiában divatosak, ahol csak néhányféle ételt lehet kapni, ahol nagyon gyors a kiszolgálás. Egyfajta fine dining minőséget, de elfogadható árban. Ennek a fajta gasztronómiának Hongkongban, Japánban, Kínában már van nagyon sok példája, rendkívül népszerűek ezek a típusú éttermek. Általában egy levest, két főételt és egy desszertet kínálnak, viszont hatalmas nagy sebességgel készítik az ételeket, fantasztikusan. Street food, fine dining, mini kínálatú étteremláncot szeretnék.
Izgalmasan hangzik, napjainkban viszont az ételérzékenyek szempontjai sem elhanyagolhatók. Az allergénekre és az ebből adódó egyedi fogyasztói igényekre mennyire fókuszálna ez az új étteremlánc hazánkban?
Úgy lennének beskálázva ezek az ételek, hogy biotermelőtől, laktóz- és gluténmentes, illetve hogy vegán vagy nem, az pedig opciós. Így maga az étel alapvetően vegán, és lehet hozzá kérni húst. Azért, mert ez nem csak meggyőződési segítség, hanem ez a jövő. Tehát az, hogy bió, hogy minden igényt kielégítsen, és alapszolgáltatásként adja azt, hogy glutén- és laktózérzékenyek is fogyaszthatják. Egyébként nincs is feltétlenül szükség a búzára, hiszen elképesztő alapanyag a kukorica vagy a rizs, és elképesztő dolgokkal ugyanazt el lehet érni. Ez csak egy berögződés Magyarországon.