Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tóth Ildikó Mercédesz üzletasszony, ingatlanbefektető, 2025 óta a Cápák között üzleti showműsorának befektetője, aki immár közéleti szereplő is. Pályafutása az autóiparban startolt el, ma pedig luxusingatlanok fejlesztésével foglalkozik, ez adja befektetési portfóliójának gerincét, ám más jellegű tervei is vannak a jövőben. A Raiffeisen Bank múlt csütörtöki díjátadó eseményén – mások mellett – az egyik befektetője is különdíjban részesült. Ennek apropóján beszélgettünk Tóth Ildikóval befektetési stratégiájának és gyakorlatának fényesebb és árnyoldalairól, tanácsairól és felkaroltjának jövőjéről. Interjú.
Economx: Hogyan értékeli ezt a díjátadót, különösen úgy, hogy az ön egyik befektetését is a különdíjasok között találjuk?
Tóth Ildikó: A Raiffeisen Bank hosszú évek óta fontos partnere a Cápák között produkciónak, és szerintem kifejezetten jó érzékkel választják ki azokat a vállalkozásokat, amelyekben valódi potenciál van. Tavaly is ezt tapasztaltam, és az idei díjazottak esetében is azt gondolom, hogy nagyon jó döntések születtek.
Azt hiszem, hogy amikor a Raiffeisen Bank pénzpiaci üzleti potenciált és a kockázatokat is mérlegeli egy ilyen döntés esetén. A díjátadó előtt elmesélték, hogy heteken keresztül gondolkodtak, hogy ki a leginkább érdemes erre a díjra, és azért valljuk be, hogy nagyon sok jó vállalkozó volt idén. Tehát tényleg nehéz dolguk volt.
Én azt gondolom, hogy a TSMT® és például a Jójegy és a Marokbaba esetében is nagyon jó döntés született, mert mind a három vállalkozás egy teljesen új irányát mutatja az üzleti életnek. Az, hogy a TSMT® Modell, ami tulajdonképpen egy fejlesztő torna gyermekeknek, ezt az üzleti szférában eredményesen, gazdaságosan üzemeltetni, ez egy példaértékű dolog. Ma Magyarországon az egészségügy állami támogatással működik. Van nagyon sok olyan program, ami állami támogatással működik.
„Ez a cég egy rentábilis vállalkozás 16 éve. Tehát az, hogy ebben a Raiffeisen üzleti lehetőséget lát, ez nem egy karitatív dolog, hanem ez egy valós, jó üzleti döntés.”
Ugyanúgy, mint ahogy mi, Cápák négyen is befektettünk a TSMT-be, mert mindannyian nemcsak azt láttuk, hogy mit ad ez a gyerekeknek, a fiataloknak, a babáknak, hogy micsoda gyors fejlesztést tud adni, hanem azt is, hogy ez egy rentábilisan működő cég, amelyik 600 fejlesztőt koordinál, és gyakorlatilag szinte az ország minden egyes pedagógiai egységben – bölcsőde, óvoda, általános iskola – ismerik a programot.
És éppen ezért is nagyon-nagyon büszkék lehetünk Magyarországra, mert három ilyen csodálatos programunk van, mint a Dévény-torna (DSGM), a Pető Intézet és a TSMT® Modell.
Ez szinte unikális a világon, hogy három ilyen fantasztikus programmal lehet a gyerekek egészségét javítani.
Milyen lehetőséget lát a jövőre nézve a TSMT®-ben? Ön szerint hova tud majd eljutni?
A TSMT® jövőjét én kifejezetten izgalmasnak látom, mert ez egy olyan fejlesztési módszer, amelynek digitális potenciálja is van. Maga a torna egy énekkel, verssel összekötött mozgás, amihez eszközök vannak kapcsolva. A következő lépés, hogy ezek az eszközök elektronikusan egy hálózatba kapcsolt rendszerként működjenek. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az okostelefonról az gyermeket tesztelő pedagógus, vagy a gyerekeket és a szülőket betanító pedagógus látja, hogy hogyan működik a torna otthoni környezetben. Maguk az eszközök adnak adatokat és ebből visszajelzéseiből tudja a szakember, hogy megfelelő volt-e a mozgás, hogy pl. jó távolságra tolták el a gördeszkát, vagy a labda eleget gurult-e.
Közvetlenül látja az adatok alapján, ha valami hibádzik anélkül, hogy ezt kamerákon keresztül nézné egy pedagógus, hogy mit csinálnak otthon. Ez egy óriási lehetőség, mert az eszközök visszajelzést fognak adni a pedagógusoknak, és ezáltal a pedagógus célzottabban tud visszajelezni a szülőknek, hogy milyen hiányosságok vannak a tornavégzés kapcsán. Gyakorlatilag egy már jól működő fejlesztési módszer digitalizációja zajlik, ami szerintem rendkívül előremutató irány.
A TSM® Modell most jelenleg három hónapos kortól 12 éves korig tartó időszakot tud fejleszteni. Ugyanakkor a cég tulajdonosa már dolgozik azon, hogy a módszert felnőttek, illetve idősek számára is adaptálják demencia és Alzheimer-kór megelőzésének támogatására.Tehát a lehetőségek tára korlátlan.
Ez alapján elég nagy spektrumot lefed. Mit szól ahhoz, hogy nemrég felmondott az összes oktató az ELTE autizmus spektrum pedagógiája szakirányán?
Senki nem lepődött meg rajta szerintem, aki kicsit is belelát. Én is tudom, hogy milyen kihívásokkal küzdenek most az autizmus intézetben. Nem kapnak forrást, nem tudnak fejlődni, két és fél éve pácienst felvenni. Úgy vélem, az egészségügyi miniszternek nagyon gyors és határozott lépést kell tennie.
Most az az elkeserítő helyzet van, hogy az autizmus intézetben felveszik a telefont és nem azt mondják, mint egy csípőprotézisnél, hogy 6 éves a várólista, hanem hogy, nem tudjuk fogadni. Jó, de mikor? Soha.
Mi volt a legemlékezetesebb pillanat a Cápák között műsorában, ami önnek nagyon megragadt, akár emberi, akár üzleti aspektusban?
Igazából nekem az az idei és a tavalyi évben és az összes évad közül a legszebb az volt, amikor a TSMT érkezett. Azért az, hogy valaki olyan elhivatott, hogy a szülés előtt öt nappal bejön a stúdióba és elmeséli, hogy mit csinál, az előtt emelem kalapom. És azt tudni kell, hogy ez a beszélgetés nem húsz perc, mint amit a nézők látnak a tévében, ez egy-másfél óra.
Tehát hatalmas fizikai állóképesség, hatalmas lelkierő kellett a Fannitól (Fenyősi Fanni, a vállalkozás ügyvezetője – a szerk.) ahhoz, hogy gyakorlatilag pillanatokkal a szülés előtt bejöjjön és meggyőzzön mindenkit, hogy ebben a programba szálljanak be. A TSMT fantasztikus.
Adja magát a kérdés: az utóbbi időben – ha volt ilyen – mi az, ami nagyon jó ötlet volt, és megbánta, hogy nem karolta fel?
Volt egy magyar vállalkozás a Cápák között-ben, amely szarvasgombás termékeket készített - mustárokat, majonézeket, ketchupokat - és őszintén szólva elképesztően jók voltak a termékeik. Nagyon ízlett minden, és gyakorlatilag már eldöntöttem, hogy befektetek.
A beszélgetés során azonban az egyik Cápatársam felvetette, hogy ezek a termékek nem friss szarvasgombából készülnek, hanem olyan aromával, amely vegyi úton előállított ízesítőanyag. Ez akkor bennem is bizonytalanságot okozott, és végül senki nem szállt be a vállalkozásba.
Aztán a forgatási szünetben tovább beszélgettünk erről, és megkérdeztem: rendben, de akkor a világon a legtöbb szarvasgombás termék hogyan készül? Franciaországban, Olaszországban vagy bárhol máshol? És akkor derült ki számomra, hogy az elérhető árkategóriájú szarvasgombás termékek döntő többsége hasonló módon készül. Egyszerűen másképp szinte lehetetlen lenne ezt az ízélményt ilyen árszinten biztosítani. Nagyon megbántam, hogy ebbe nem vágtam bele.
Akkor utólag azt éreztem, hogy hibáztam. Mert valójában egy nagyon jól pozicionált, kiváló minőségű termékről volt szó, jó ár-érték aránnyal, minőségi csomagolással és egy működő online értékesítési modellel. Azóta is rendelek tőlük, folyamatosan bővítik a portfóliójukat, és a tapasztalatom az, hogy kiváló minőséget képviselnek.
Őszintén szólva azóta is gondolkodom rajta, hogy újra felveszem velük a kapcsolatot, mert szerintem egy nagyon jó vállalkozásról van szó. Ez számomra egy fontos tanulság is volt: hiába látunk rengeteg üzletet és különböző iparágakat Cápaként, de még nálunk is előfordul, hogy egy-egy fontos kérdés csak fél órával később jut eszünkbe, és lehet, hogy azon múlik egy igazán jó befektetés.
Mi lenne a legfőbb tanácsa egy kezdő vállalkozónak vagy startupnak a fejlődéshez, illetve a sikeresség elérése érdekében?
Ahhoz, hogy egy startup sikeres legyen, én nagyon azt ajánlom, hogy pontosan legyen tisztában a cég értékével és az üzletmenettel. Nagyon-nagyon sok pénzt, energiát és időt spórolnak meg, ha csak egy öt órás webtanfolyamot is elvégeznek, vagy megnéznek ezzel kapcsolatban néhány videót, mert rendkívül sok támpontot és segítséget tudnak adni ahhoz, hogy hogyan kell elindulni. És az ötletet, amit kitaláltak, érdemes szondázni.
Tehát, hogyha van egy nagyon jó ötletem, és nincsen mondjuk hozzá elegendő forrásom, akkor is érdemes azt megfuttatni, olyan emberek előtt prezentálni, akik startup befektetők. Mert megerősíthetik, vagy lehet, hogy azt mondják, ebbe nem érdemes még több energiát tenni. Ezért én mindenképp azt tanácsolom, hogy mielőtt belefektet valaki egy csomó pénzt és energiát valamibe, előtte próbálja meg monitorozni, hogy ennek van-e kellő létjogosultsága. Azért is, hogy őt ne érje csalódás.
Mi az a legnagyobb hiba, amit a kezdő vállalkozók elkövethetnek, vagy ami miatt bele is bukhat akár az egész vállalkozásuk?
Nagyon sok olyan eset van, amikor a vállalkozók nincsenek tisztában az alapvető definíciókkal. A profit az nem a bevétel, és ilyen evidenciák.
Azt gondolom, hogyha maga az ötlet működik, és ismeri a gazdasági hátteret, az adókörnyezetet, van egy könyvelője, aki tud segíteni az elején, akkor egy jó vállalkozás nagyon hamar el tud indulni, és profitábilis tud lenni.
Milyen személyes ambíciói, tervei vannak üzleti-befektetési síkon? Honnan hová szeretne eljutni?
Az életem egyik szakaszában az autóiparban dolgoztam. A második szakaszát, ahol most tartok, hívjuk úgy, hogy ingatlannal kapcsolatos fejlesztés és hasznosítás. S lesz egy harmadik szakasz, amire éppen most készülök. Iskolába járok, ahol a vendéglátóiparnak számomra új területét tanulom meg, szakácsnak tanulok. Éttermeket szeretnék nyitni Budapesten és vidéken. Olyan struktúra alapján működő éttermeket, amelyek főleg Ázsiában divatosak, és ahol csak néhányféle ételt lehet kapni, ahol nagyon gyors a kiszolgálás. Egyfajta fine dining minőséget, de elfogadható árban. Ennek a fajta gasztronómiának Hongkongban, Japánban, Kínában már van nagyon sok példája, rendkívül népszerűek ezek a típusú éttermek. Általában egy levest, két főételt és egy desszertet kínálnak, viszont hatalmas nagy sebességgel készítik az ételeket, fantasztikusan. Street food, fine dining, mini kínálatú étteremláncot szeretnék.
Izgalmasan hangzik, napjainkban viszont az ételérzékenyek szempontjai sem elhanyagolhatók. Az allergénekre és az ebből adódó egyedi fogyasztói igényekre mennyire fókuszálna ez az új étteremlánc hazánkban?
Úgy lennének beskálázva ezek az ételek, hogy biotermelőtől, laktóz- és gluténmentes, illetve hogy vegán vagy nem, az pedig opciós. Így maga az étel alapvetően vegán, és lehet hozzá kérni húst. Azért, mert ez nem csak meggyőződési segítség, hanem ez a jövő. Az, hogy bió, hogy minden igényt kielégítsen, és alapszolgáltatásként adja azt, hogy glutén- és laktózérzékenyek is fogyaszthatják. Egyébként nincs is feltétlenül szükség a búzára, hiszen elképesztő dolgokkal ugyanazt el lehet érni. Ez csak egy berögződés Magyarországon.