Nem mintha rövid távon számottevően befolyásolhatná a közelgő választások kimenetele a forint megítélését, mégis összefüggésbe hozható ezzel az ideges piaci hangulat. Igen aktív spekulációs tevékenység folyik a forint piacán, amelynek eredményeképpen fölöttébb ingadozik az árfolyam. Mindemellett nehéz nem észrevenni a határozottan gyengülő trendet: csütörtök délután egy euró több mint 268 forintot ért. Szerencsére a Európai Központi Bank nem emelt kamatot a múlt héten (néhányan tartottak ettől), s a Bank of England sem (ilyen félelmek nem is igen voltak), így nem csökkent „külső okok miatt” a forint kamatprémiuma, ez tehát nem nyomta az árfolyamot. A meglehetősen bizonytalan helyzetben meglepően jól tartották magukat az állampapírhozamok.
Igaz, korábban már alaposan megemelkedtek, így túlzottan tág tere nem is volt a további esetleges növekedésnek. Különösen igaz ez a jegybanki alapkamathoz valamelyest mindig konvergáló rövid papíroknál. Felülről sokkal lazább az igazodási kényszer, mint alulról: ha a hozamok az alapkamat alatt vannak, befektetési alternatívát jelent a kéthetes betét, ez pedig felfelé húzza a hozamokat, ha viszont a kamat az alacsonyabb, lefelé ilyen húzóerő nem érvényesül, hiszen hitelt felvenni az alapkamat mellett a befektetők nem tudnak. Ennek ellenére a rövid hozamok nem szálltak el. A másfél hónapos, úgynevezett likviditási kincstárjegy aukcióján kialakult 6,14 százalékos átlag magasabb persze a kéthetes kamatnál, de nem veszélyes mértékben. A jegybanki kamatot ha nem is sokkal, de mégis érzékelhetően meghaladó rövid állampapírhozamok egyenes következménye a kéthetes jegybanki betét állományának csökkenése. Nyilvánvaló, hogy mérsékli a betételhelyezési, illetőleg a lejáró betétek megújítása iránti kedvet, ha a pénzt magasabb hozam mellett is ki lehet helyezni, nem sokkal hosszabb távra. Több mint 10 százalékkal csökkent a múlt héten a jegybanknál elhelyezett betét összvolumene, igaz, még így is jelentősen az ezermilliárdos szint fölött van. A hozamok stabilitása azonban elsősorban nem a jegybanki kamat stabilitásával függ össze. Ezen a héten igen nagy meny-nyiségű államkötvény jár le, ez gerjeszthette a keresletet a múlt heti aukciókon (kivéve a likviditási kincstárjegyét, amelynek kétnapos a teljesítési ideje – a túlkereslet csekély is volt, mindössze másfélszeres). Látni kell ugyanakkor azt is, hogy ha a lejáró kötvények ellenértékét részben „hazaviszik” a külföldiek, az komoly nyomást gyakorolhat a forintra – ez a várakozás pedig talán az esetenként idegesen ingadozó, de trendjében még mindig gyengülő forintárfolyamot magyarázza. A nagy aukciós érdeklődés jó alkalmat kínált az ÁKK számára a mennyiségek emelésére. A három hónapos papírból 145 milliárd forintnyira érkezett ajánlat, amiből az eredeti tervben szereplő 40 helyett 50 milliárdot elégítettek ki, 6,15 százalékos átlaghozam mellett. A mennyiségi emelés tehát semmi nyomot nem hagyott a hozamszinten. Ugyanez történt a hat hónapos papírok aukcióján is, ott 6,36 százalékos hozamszint mellett kelt el a félszáz milliárd forintnyi papír. A lejáró papírok megújítása miatt aggódó befektetők lendülete azonban a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek csütörtöki aukciójának idejére már kifulladt. A többség inkább hamarabb igyekezett gondoskodni az újrabefektetésről, kevesen hagyták a cselekvést az utolsó percre (ami a másodpiaci vásárlást leszámítva az egyéves papír aukcióját jelentette). Ennek következtében itt már korántsem volt olyan keresleti nyomás, mint az előző két aukción: ennek persze az időbeli biztonságra törekvésen túl legalább annyira oka lehetett, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetben a befektetők inkább a rövidebb futamidejű papírokat részesítik előnyben. Így itt már nem is volt mennyiségi emelés, ennek ellenére az átlagos hozamszint igen magas, 6,87 százalékos lett.
Ádám Zsigmond