Varga Judit egykori helyettese viszonylag gyorsan reagált kedden délelőtt Magyar Péter szavaira, aki azt mondta, Répássy Róbert is aláírta a K. Endrének adott elnöki kegyelmet érintő dokumentumot.
Bár Répássy meglehetősen gyorsan törölte Facebook bejegyzését, az ATV-nek még időben sikerült kimenteni a tartalmat.
„Magyar Péter azt állítja, hogy én jóváhagytam, hogy az igazságügyi miniszter ellenjegyezze a K. Endrének adott köztársasági elnöki kegyelmet. Ez nem igaz, és ez kiderül a kedden nyilvánosságra hozandó kegyelmi aktából. Ha valóban a teljes aktát hozzák nyilvánosságra, abból látszani fog, hogy az ellenjegyzés úgy történt meg, hogy sem én, sem a kegyelmi főosztály nem láthatta az iratot. Mert a köztársasági elnöki hivatal sürgette az ellenjegyzést” – közölte az egykori helyettes.
Hozzátette, hogy mivel Magyar Péter nem ismételte meg a rám vonatkozó állításait, ezért ezt a maga részéről elfogadja bocsánatkérésnek.
Nem volt indokolt kegyelmet adni
Az Igazságügyi Minisztérium korábbi kegyelmi ügyekért felelős államtitkára a Telex megkeresésére azt mondta, ha volt is lobbi K. Endre kegyelmi kérvényével kapcsolatban, ahogy arra kedd reggeli sajtótájékoztatóján utalt Magyar Péter, az nem az Igazságügyi Minisztériumban volt, a kegyelmi főosztály eredetileg nem véletlenül nem javasolta K. Endre kegyelmi kérvényének előterjesztését. Hozzátette: a minisztérium kegyelmi főosztálya tipikusan csak súlyos, gyógyíthatatlan, vagy végstádiumú betegség esetében javasolja a kegyelmi kérvény előterjesztését.
Répássy azt is elmondta, hogy
K. Endre kegyelmi kérvényét a felesége nyújtotta be, aki személyi körülményekkel magyarázta a kérelmet,
valamint azzal, hogy K. Endre ártatlannak vallotta magát. Répássy szerint egyik indok sem felelt meg azoknak a kritériumoknak, amiket egyébként hivatalba lépése után Sulyok Tamás elnöki határozatban is leírt. Ez az elnöki határozat a kegyelemgyakorlás feltételeiről szól, leírja, hogy milyen esetekben lehet indokolt az elnöki kegyelem. K. Endre esete ebbe egyáltalán nem tartozott bele – húzta alá.
Tudták, hogy Novák Katalin kegyelmet fog adni – elfogadták ezt
A Telex azt is megkérdezte, hogy Varga Judit ennek ellenére végül miért ellenjegyezte Novák Katalin kegyelmi döntését?
Répássy erre úgy felelt, hogy K. Endre ügyéről nem, de
általánosságban az volt a megállapodás közte és az igazságügyi miniszter között, valamint a minisztériumon belül, hogy a köztársasági elnök döntését tudomásul veszi az igazságügyi miniszter.
Répássy elmondása szerint például azt is tudták előre, hogy a köztársasági elnök a Hunnia-ügyben is több embernek fog kegyelmet adni, mint amennyit a miniszter javasolt, de ebben a tekintetben is az volt a megállapodás, hogy nem vitatják az államfő döntését.
Kiemelte, hogy a köztársasági elnök nem köteles indokolni a kegyelmi döntéseit, K. Endre esetében sem tett így, ezért az egykori államtitkár szerint írásos indoklás nincs a még nyilvánosságra nem hozott dokumentumok között sem.
Novák Katalin sürgetése miatt nem volt idő a hivatalos útra
Répássy Róbert az igazságügyi tárcán belül a kegyelmi főosztályért felelős államtitkárként a kegyelmi botrány kirobbanása után 2024. február 5-én feljegyzést írt az ügy részleteiről az új igazságügyi miniszternek, Tuzson Bencének. Ebben Répássy utal arra, hogy Novák Katalin hivatala kérte, hogy a kegyelmi döntés a pápalátogatásig szülessen meg, ezért sürgette Varga Juditot, hogy mielőbb terjessze fel hozzá mint elnökhöz a kérvényt. Az iratban szerepel az is, hogy 2023. április 19-én Varga Judit felterjesztette ugyan a kérelmet, de nem javasolta a kegyelem megadását. Novák Katalin azonban április 27-én megadta a kegyelmet K. Endrének. Répássy a feljegyzésben arról is ír, a döntés meghozására „az idő szűkösségére (a pápalátogatás időpontja) figyelemmel nem a megszokott módon – a szolgálati út betartásával – került sor.”