A HungaroMet konferenciáján bemutatott friss klímamodellek szerint a Kárpát-medence az évszázad végére jelentősen felmelegedhet.
A szakértők akár 3 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedéssel számolnak Magyarországon.
Bár összességében több csapadék érkezhet, ez főként a téli időszakra koncentrálódik majd, miközben a nyarak egyre szárazabbá és forróbbá válhatnak. A kutatók szerint a korábbi időjárási „ökölszabályok” már most sem működnek megbízhatóan, ezért az alkalmazkodás kulcskérdéssé válik.
A szakemberek arról is beszéltek, hogy az elmúlt években hatalmas mennyiségű meteorológiai adatot digitalizáltak és elemeztek, hogy pontosabb előrejelzéseket készíthessenek 2100-ig. A HungaroMet új klímaportált is indít, ahol a nyilvánosság számára is elérhetők lesznek az éghajlatváltozással kapcsolatos adatok és modellek, köztük Magyarország digitális éghajlati atlasza.
A kutatások külön foglalkoztak a városi hőszigetekkel is.
A modellek szerint Budapest és Szeged átlaghőmérséklete is jelentősen emelkedni fog a következő évtizedekben, Szegeden pedig különösen megszaporodhatnak a 25 fok feletti nyári napok.
Vizsgálták azt is, hogyan lehetne mérsékelni a városok felmelegedését például a tetők és utak fényvisszaverő képességének növelésével: ez ugyan a levegő hőmérsékletét alig csökkentené, de a felszínek akár tíz fokkal hűvösebbek lehetnek.
A klímaváltozás a levegőminőséget is átalakíthatja. A modellek szerint a nitrogén-dioxid mennyisége csökkenhet, főként a közlekedési kibocsátások mérséklődése miatt, ugyanakkor a talajközeli ózon koncentrációja nőni fog. A kutatók szerint a melegebb időjárás kedvez az ózonképződésnek, ami nemcsak az emberek egészségére jelenthet kockázatot, hanem a növényzetet és a mezőgazdasági termelést is károsíthatja.