Látványos diplomáciai olvadás kezdődött a magyar–ukrán kapcsolatokban a magyar kormányváltás után. A korábbi években Budapest rendre blokkolta vagy lassította Ukrajna uniós integrációs folyamatát, most azonban a két ország külügyminiszterei megállapodtak abban, hogy szakértői szintű egyeztetések indulnak a kárpátaljai magyar közösség jogainak rendezéséről.
A Politico Brussels Playbook Podcast adásában arról beszéltek, hogy Brüsszelben figyelemmel kísérik a fejleményeket. Kijevben optimistább lett a hangulat, már egy Volodimir Zelenszkij és Magyar Péter közötti későbbi találkozó lehetősége is napirendre került.
Budapest azonban továbbra sem állna be feltétel nélkül Ukrajna uniós csatlakozása mögé. Magyar Péter az elmúlt napokban világossá tette: a kárpátaljai magyarok jogainak kérdését továbbra is előfeltételnek tekinti. A magyar kormányfő szerint Magyarország nem kér többet, mint ami Európában minden kisebbségnek jár, a tárgyalások eredménye lesz az egyik feltétele annak, hogy Budapest támogassa Ukrajna csatlakozási folyamatának következő szakaszát.
Magyar Péter korábban azt is jelezte, hogy június elején szimbolikusan a magyar többségű kárpátaljai városban, Beregszászon találkozna Volodimir Zelenszkijjel.
Orbán Anita külügyminiszter hétfőn azt közölte Facebook-oldalán, hogy a magyar és az ukrán delegációkat már kijelölték, az első egyeztetések online formában indulhatnak el, a folyamatba pedig bevonják a kárpátaljai magyar közösség képviselőit is. A tárcavezető szerint a cél a kisebbségi jogi kérdések gyors és megnyugtató rendezése.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a magyar kollégájával folytatott egyeztetés után pedig arról posztolt, hogy Ukrajna kész új, kölcsönösen előnyös fejezetet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban, és gyakorlati megoldásokat keresne a kárpátaljai magyar kisebbség ügyében. Szibiha szerint a két fél az uniós csatlakozási út kérdését is érintette, Kijev pedig továbbra is a tárgyalási klaszterek mielőbbi megnyitását szeretné.
Volt egy másik lényeges gesztus is: a magyar külügy bekérette Oroszország budapesti nagykövetét, miután orosz dróntámadás érte Kárpátalját. Orbán Anita a nagykövetnek azt üzente, Magyarország számára elfogadhatatlan, hogy Oroszország Kárpátalját támadja.
Zelenszkij pedig kedden arra adott utasítást a külügyminisztériumnak, hogy rendezzék a Magyarországgal való kapcsolatokat. Ezt közösségi oldalán közölte, miután kedden találkozott Andrij Szibihával, akivel áttekintették a májusi és júniusi külpolitikai feladatokat.
Arra is kitért, hogy külügyminiszteri és más szinten is kétoldalú találkozóra készül Ukrajna az új magyar kormánnyal, és "számít az eredményekre".
Mikor jöhet el az áttörés?
Az EU 2024 júniusában tartotta meg az első kormányközi konferenciát Kijevvel, ezzel hivatalosan megnyitva a csatlakozási tárgyalásokat. A valódi előrelépéshez azonban a tárgyalási klaszterek megnyitására is szükség van, elsőként az úgynevezett alapvető kérdéseket tartalmazó klaszterre, amely többek között a jogállamiságot, az igazságszolgáltatást és a pénzügyi ellenőrzést érinti.
Brüsszel számára kulcskérdés, hogy Magyarország meddig tartja fenn a blokkoló pozícióját. A Politico hírlevele szerint uniós diplomaták és tisztviselők jelenleg azt valószínűsítik, hogy Budapest a következő hetekben támogathatja az első formális tárgyalási szakasz megnyitását, a folyamat időzítését illetően azonban még nagy a bizonytalanság.
„Ez politikai árat jelenthet a számára” – mondta Magyar Péterről egy, a tagsági tárgyalásokban részt vevő magas rangú uniós tisztviselő a Politico-nak. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke is felvetette Ukrajna uniós tagsági kérelmének kérdését a Magyarral folytatott telefonbeszélgetései során röviddel a megválasztása után. A diplomata szerint von der Leyen azt szeretné, ha a tagsági kérdés mielőbb, azaz még a júniusi uniós csúcstalálkozó előtt, előmozdításra kerülne.
Ez reményt keltett Kijev legmegbízhatóbb európai támogatóiban, hogy az első tárgyalási csoport, vagy hivatalos fejezet megnyitásáról már a jövő héten döntés születhet.
Az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának május 26-i ülésén azonban hivatalosan a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret, a júniusi Európai Tanács előkészítése, az EU–brit kapcsolatok és a jogállamisági párbeszéd szerepel a napirenden, vagyis az ukrán csatlakozásról való tárgyalás egyelőre úgy tűnik, hogy nem kerül napirendre.
Az Európai Tanács egyik tisztviselője is arról beszélt a Politico-nak, hogy az az elképzelés, hogy az első klasztert a jövő heti Általános Ügyek Tanácsa ülésén nyithatják meg, „kissé optimista”. Egy magas rangú EU-tisztviselő pedig arról beszélt, hogy „tényleg úgy gondolom, hogy van esély az első klaszter megnyitására, de nagyon szoros lesz a helyzet”.
Magyar Péter mozgásterét közben a befagyasztott uniós pénzek ügye is befolyásolja, amit kiemelt prioritásként kezel. A magyar kormány új tárgyalási kört indított az Európai Bizottsággal a felfüggesztett források felszabadításáról, miközben Magyarországnak augusztus végéig kell teljesítenie a helyreállítási alaphoz kapcsolódó feltételeket. A tét 10,4 milliárd euró, Magyar Péter pedig azt reméli, hogy a politikai megállapodás akár már a következő héten megszülethet Brüsszelben.
Mindent boríthat von der Leyen terve: teljesen átvenné az uniós pénzszivattyút, ez Magyar Péter sorsát is eldöntheti
Drasztikusan átalakulhat az Európai Unió egyik legfontosabb pénzosztó rendszere: Brüsszelben már a kohéziós források teljes újratervezéséről zajlik a vita. A tét Magyarország számára különösen nagy, hiszen az új kormány hosszútávú mozgásterét alapvetően meghatározza az uniós pénzek jövője. A kohéziós politika régióközpontú modellje helyett egy központosítottabb, reformokhoz és stratégiai beruházásokhoz kötött rendszer körvonalazódik. Ez egyszerre adhat esélyt a gyorsabb forrásszerzésre, illetve jelenthet sokkal keményebb brüsszeli kontrollt Budapest felett.