Újabb rezsiharc van a láthatáron - derül ki a Policy Agenda közleményéből. A dolog gyökere a magyar kormány és az Európai Bizottság közti vitában keresendő. A kérdés az, hogy az energiaellátásra szolgáló hálózatok úgynevezett rendszerhasználati díját hogyan számolhatják ki, illetve hirdethetik ki a gáz- és áramszolgáltatók.

Ez a díj befolyásolhatja a fogyasztói árat, ezért nem lényegtelen, hogy a kormány tejesen önállóan, saját döntése alapján határozhatja-e meg a nagyságát vagy a szolgáltatóknak van joguk a bíróságon fellebbezni a döntés ellen. Az Európai Bizottság olyan szabályozás mellett szállt síkra, amely lehetővé teszi a jogorvoslatot.

A magyar parlament a nyáron átvette a bizottság álláspontját, így most az a helyzet, hogy a bíróság felülbírálhatja a kormány döntését a rendszerhasználati díjról. Más szóval a díj a kormány szándéka ellenére emelkedhet, s ezzel a fogyasztók számlájára kerülő áram- vagy gázár is nőhet. Azaz emelkedhet a rezsi.

Ellentámadás

A Fidesz alelnöke novemberben olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely megszüntetné ezt a lehetőséget, azaz visszaállítaná a kormány jogát arra, hogy tetszése szerint állapítsa meg a rendszerhasználati díjat. Ezzel elejét venné annak, hogy a szolgáltatók bírósághoz forduljanak, ha indokolatlanul alacsonynak tartják a díjat.

A jogszabály elfogadásához azonban kétharmados többségre lenne szükség, így - akárcsak a betelepedéssel kapcsolatos alkotmánymódosítás vagy az alkotmánybírák kinevezése esetén - valamelyik ellenzéki párt képviselőinek együtt kellene szavazniuk a kormánypárti frakció tagjaival.

Ki hajlik meg?

Az MSZP, amely egyébként híve az alacsony rezsinek, nem jöhet szóba, mert a nyáron megszavazta az Európai Bizottság álláspontjának átvételét. A DK néhány képviselője szintén kiesik a lehetőségek közül. Marad a Jobbik, amely bizonyos feltételek mellett hajlandó lett volna megszavazni az alkotmánymódosítást, illetve az LMP, amely együttműködik a Fidesszel az alkotmánybírók megválasztásában.

A Policy Agenda elemzői szerint kezdetét veheti az ügyben a pártok egymásra mutogatását. A kormánypárt nyilván arról fog beszélni, hogy - a fogyasztók számára nyilvánvalóan kissé ezoterikusnak tűnő, kevéssé érthető - rendszerhasználati díj esetében folytatódik a rezsiharc. Ha az ellenzék nem támogatja ebben a Fideszt, akkor Brüsszel oldalára áll a magyar fogyasztókkal szemben.

Tényleg drágulhat

A helyzet akkor válna élessé, ha valamelyik gáz- vagy áramszolgáltató tényleg a bíróság elé vinni a díj ügyét, amelynek eredményeként emelkednének a fogyasztói árak. Borítékolható, hogy a kormánypárt ez esetben neki esne a szolgáltatóknak és az ellenzéknek.

Ugyanakkor elvesztené a teljes ellenőrzést az energiaárak meghatározása felett. Előfordulhatna, hogy a bíróság előtt dőlne el, mennyit kell fizetniük a kisfogyasztónak az áramért, ami a Policy Agenda elemzői szerint súlyos kudarc lenne a kormánypárt számára, hiszen úgy állítja be magát, mint aki meg tudja "védeni" az embereket a rezsijük emelkedésétől.